20 kg-os, tenyésztői kiszerelés. Részletek Versele-Laga Prestige magkeverék hullámos papagájoknak, 20kg 13. 990 Ft Versele-Laga Prestige magkeverék hullámos papagájoknak, 4kg 4. 345 Ft Versele-Laga Prestige Premium Budgies 2, 5kg 4. 490 Ft Ezt a prémium minőségű, változatos és kiegyensúlyozott összetételű magkeveréket kifejezetten a hullámos papagájok speciális táplálékigényének megfelelően állítottuk össze. Részletek Versele-Laga Prestige Sticks csemegerúd hullámosnak, egzotikus 425 Ft A friss alapanyagokból készített, sütőben sütött csemegerúd igazi finomság hullámos papagájok részére. Magifix rögzítés (bármilyen rácsozatú kalitkába könnyen rögzíthető), Freshpack csomagolás (aromazáró, frissességmegőrző). 2x30 g. Részletek Versele-Laga Prestige Sticks csemegerúd hullámosnak, erdei gy. Versele-Laga Prestige Sticks csemegerúd hullámosnak, mézes Versele-Laga Prestige Sticks csemegerúd hullámosnak, tojás Vitakraft beszédserkentő kismag papagájoknak, 20g 330 Ft Lecitin-, A- és D-vitamintartalmú magkeverék papagájoknak.
Mivel Ausztrália már a 19. század végén megtiltotta a hullámos papagájok kivitelét az országból, ezért vadon élő állománya ma is stabil, nem fenyegetett.
Meghatározás HULLÁMOS PAPAGÁJ: (Melopsittacus undulatus - Wellensittich - Budgerigar): őshazája Ausztrália, ahol a legkisebb és a legelterjedtebb monotipikus papagájfaj. A sűrű erdőségek kivételével mindenütt fellelhető, még a legszárazabb területeken is. A leggyakrabban tartott papagájfajta. A genetikai, tartási ismereteken kívül a világon fellelhető egyesületek és tenyésztők többsége is megtalálható itt. Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: TENYÉSZTÉS Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés
Papagáj tenyésztés - G-Portál Goldendoodle tenyésztő Ezeket a madarakat - jó kondíciójuk érdekében - tartsuk lehetőleg volierban és jó minőségű takarmányon, a nemek a költési időn kívül lehetőleg ne legyenek együtt, ügyeljünk arra is, hogy ne kerüljenek össze testvérek, anya a fiával, apa a lányával, stb. A már említett mutációk és a vad alapszínű madár ügyes párosításával a kül-, és belföldi tenyésztők igen sok színárnyalatot hoztak létre, úgymint olajszínű, kobaltkék, mályvakék, szürke, harlekin, opálos, stb., ismert a bóbitás hullámos papagáj is, a bóbita lehet hegyes, félkör, vagy köralakú. Sikerült kialakítani az úgynevezett standard hullámos papagájt is, a megfelelő előírásokkal, versenyekkel, kiállításokkal, stb. A szép küllemű és egészséges madár gyönyörűséget jelent a kiállítás megtekintőinek és a tenyésztőnek egyaránt. Forrás: A Facebook adatok megjelenítésével teszi világosabbá az oldalak célját. Megnézheted az oldalt kezelők és ott tartalmat közzétevők által tett lépéseket is.
Kérdés Jó napot kívánok! 1 hónapja van nálunk egy hullámos papagáj. Tenyésztő szerint úgy 45-50 naps lehetett. (Most akkor úgy max 80-90 napos) Mondhatni minden a legnagyobb rendben ment (folyamatos megismerés, kézből etetés, kiengedés, a lakásban szabadon repült, kíváncsiskodott, figyelt minket, mi meg csináltuk a napi dolgainkat, mikor éhes lett, visszarepült) Annyira sikerült közel kerülni hozzá, hogy csiripelt nekünk, játszva ledobálta a szekrényről a tobozt. Ha felraktuk neki, újbol ledobta... Hagyta magát simogatni is. Ha az újjunkat a lábához tettük rálépett. De most vagy 1 hete nem is ismerünk rá. Mintha meglenne nélkülünk. Kijön a kalitkából, vadul repül és visszamegy (vagy kijön és csak néz minket) És utána már nem jön ki. Ha simogatni szeretnénk akkor megcsíp. A szobában is és a kalitkában is. Eleinte csak finoman, de most már erőteljesen. Nem fogad el a kalitkában új dolgokat (, új ülőrúd, szépia) Bevallom, csengővel, tükörrel még nem próbálkoztam! Olvastam, hogy a vitorlavirág mérgező a papagájoknak.
20 gramm. Részletek -
Volt egyszer egy suszter, értette a mesterségét, szorgalmasan dolgozott. Mesék: A suszter manói Vissza a mesékhez
December 3-ára egy Grimm-történetet ajánlunk nektek, ez pedig A suszter manói című mese. Volt egyszer egy suszter, értette a mesterségét, szorgalmasan dolgozott. Hogy, hogy nem, a végén mégis úgy tönkrement, hogy nem maradt egyebe, mint egyetlen pár cipőre való bőre. Abból este kiszabta a cipőt, hogy majd másnap elkészíti. Tiszta volt a lelkiismerete, nem sokat emésztette magát a jövendőn, gondolta, majd lesz valahogy, tisztességes ember csak nem pusztul éhen. Lefeküdt, és békességgel elaludt. Másnap jó korán fölkelt, és neki akart ülni a munkájának; hát ott áll készen az asztalán a pár cipő. A suszter ámult-bámult, nem tudta, mit szóljon a dologhoz. Kezébe vette a cipőt, alaposan végignézte, minden varrást, minden szögelést apróra megszemlélt. Nem volt azon semmi hiba, nincs az a mestermunka, amelyik különb lehetett volna. Forrás: Youtube Hamarosan vevő is jött. Nagyon megtetszett neki a cipő. Fölpróbálta: éppen ráillett a lábára. – Mintha csak nekem készítették volna! – mondta örvendezve, és mert úgy találta, a suszter keveset kér érte, valamivel többet adott az áránál.
Mécsest gyújtott, és föltette a szekrény tetejére, aztán elbújtak a sarokban. Onnét figyelték, hogy lesz, mi lesz. Mikor a toronyban éjfélt ütött az óra, egyszer csak valami kaparászást, topogást, izgést-mozgást hallottak; az ajtó egyarasznyira kinyílt, és két kedves kis manó surrant a szobába. Se szó, se beszéd, odaültek a suszter asztalkájához, fogták a kiszabott bõröket, és munkához láttak. Olyan fürgén, olyan ügyesen dolgoztak, parányi kis ujjukkal olyan szaporán varrtak, tûztek, hogy a suszter azt sem tudta, hová legyen ámulatában. A manók addig egy szempillantásra sem hagyták abba a munkát, míg a cipõk el nem készültek, és fényesre pucolva ott nem sorakoztak az asztalka mellett. Akkor egyet füttyentettek, s illa berek! - eltûntek. Másnap reggel azt mondta a suszterné asszony: - Meg kell hálálnunk ezeknek a manóknak, hogy jómódba juttattak minket. Pucéron szaladgálnak az istenadták, még jó, hogy meg nem fagynak! Tudod, mit? Varrok nekik ingecskét, kabátkát, mellényt, nadrágot, kötök nekik harisnyát is, te meg csinálj mindegyiknek egy pár szép kis cipõt.
Egész nap ezen dolgoztak; az asszony kezében szaporán járt a kötőtű, csattogott az olló, készültek a kis ruhák, az ember meg a székén kuporgott, és kalapált, szögelt, forgatta a kaptafát, míg a kis cipőket meg nem csinálta. Este aztán a kiszabott bőr helyett az ajándékokat rakták oda az asztalra; szépen elrendeztek mindent, elbújtak a sarokban, és kíváncsian lesték, mit szólnak majd a manók. Azok szokás szerint pontban éjfélkor meg is jelentek, és tüstént dologhoz akartak látni. Hanem ahogy az asztalra esett a pillantásuk, lecsapták a szerszámaikat, és azt sem tudták, mihez kapjanak, mit simogassanak, minek örvendezzenek. Egykettőre bebújtak a kis ruhákba, felhúzták a kis cipőt, füttyentgettek, rikkantgattak, egyszerre csak cincogva nótázni kezdtek: Ugye, milyen csinos fiúk vagyunk? Többet bizony nem is suszterkodunk! – énekelték; körültáncolták az asztalt, szökdécseltek, ugrándoztak, végül aztán kiperdültek a szobából. Nem is jöttek vissza soha többet. A suszternak pedig élete végéig jól ment a sora, mindig volt munkája, és minden sikerült neki, amihez csak hozzákezdett.
Egész nap ezen dolgoztak; az asszony kezében szaporán járt a kötõtû, csattogott az olló, készültek a kis ruhák, az ember meg a székén kuporgott, és kalapált, szögelt, forgatta a kaptafát, míg a kis cipõket meg nem csinálta. Este aztán a kiszabott bõr helyett az ajándékokat rakták oda az asztalra; szépen elrendeztek mindent, elbújtak a sarokban, és kíváncsian lesték, mit szólnak majd a manók. Azok szokás szerint pontban éjfélkor meg is jelentek, és tüstént dologhoz akartak látni. Hanem ahogy az asztalra esett a pillantásuk, lecsapták a szerszámaikat és azt sem tudták, mihez kapjanak, mit simogassanak, minek örvendezzenek. Egykettõre bebújtak a kis ruhákba, felhúzták a kis cipõt, füttyentgettek, rikkantgattak, egyszerre csak cincogva nótázni kezdtek. Ugye, milyen csinos fiúk vagyunk? Többet bizony nem is suszterkodunk! - énekelték; körültáncolták az asztalt, szökdécseltek, ugrándoztak, végül aztán kiperdültek a szobából. Nem is jöttek vissza soha többet. A suszternak pedig élete végéig jól ment a sora mindig volt munkája, és minden sikerült neki, amihez csak hozzákezdett.
Ez a mese egy suszterről szól, aki hiába dolgozott szorgalmasan, mégis úgy tönkrement, hogy nem maradt egyebe, mint egyetlen pár cipőre való bőre. Abból egyik este kiszabta a cipőt, hogy majd másnap elkészíti. Jó korán fölkelt, és neki akart ülni a munkájának; hát ott állt készen az asztalán a pár cipő. Így ment ez tovább napról napra, hétről hétre. A cipész hamarosan tisztes jövedelemre tett szert, és megint jómódú ember lett belőle. Egyik este azt mondta a feleségének, hogy éjszaka maradjanak fönn, és lessék meg, ki az, aki ilyen szorgalmasan segít nekik? Hát lássanak csudát, amikor éjfélt ütött az óra, három kicsi manó jelent meg a suszterműhelyben, és szorgalmasan munkához látott. Az önzetlen segítségnyújtásról szóló mesét, érdekesebbnél érdekesebb színpadi trükkök, és Johann Strauss vidám, jókedvű dallamai teszik színesebbé.