2020. november 18. Ez nem a Planetárium? Nem, ez nem a Planetárium. Bár ez is Kőbányán található, és feltűnő kupolával rendelkezik, azonban felülről jól látszódik, hogy a Kulturális Központ alapterülete sokkal nagyobb, több téglalap alapú épülettel kiegészítve. Az építkezés A Pataky Művelődési Központot 1975 végén adták. Az épület jellegzetességét a kupola adja, amely a különlegesen jó akusztikát biztosít a színházteremnek. Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ A Pataky Művelődési Központ, valamint a korábbi Kőbányai Gyermek- és Ifjúsági Szabadidő Központ (KÖSZI) összevonásával 2011-től kezdte meg működését a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ. A két tagintézmény mellett az Újhegyi Közösségi Ház, valamint a Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény valamint a KÖSZI Tanuszoda is az intézményhez tartozik. A kulturális, művészeti és szabadidős programok széles választékát nyújtja a Központ: színház, gyermekszínház, könnyű- és komolyzenei koncertek, pódiumestek, kiállítások, képzések, tanfolyamok, részvétel a kőbányai kulturális és szabadidős programokban.
Melyik évben alapították a googlet Whirlpool AWE 66710 felültöltős mosógép - árak, vásárlás, összehasonlítás - Áruház - Cserebirodalom Jász nagykun szolnok megye online 1 ömlesztett köbméter fa hány mázsa? - 987 Képzőművészeket díjaztak Csütörtökön, a Kádár László Képtárban megnyílt a Sorsok című Csoma-tárlat, mely keretében 44 képzőművész 46 munkája került kiállításra. Amint azt Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész elmondta: idén a Kovászna Megyei Művelődési Központ szervezte a tárlatmegnyitót, egyben köszönetet mondva Gazda Józsefnek, aki átadta a stafétát. Vécsi megjegyezte, jelen tárlat újdonsága, hogy a zsűri tagjai a fiatal képzőművészeknek nagyobb teret adtak, ugyanakkor sokkal szigorúbban bírálták el a beküldött műveket. Céljuk, hogy egyrészt nyissanak a fiatal alkotók felé, ugyanakkor szakmailag is minőségi darabok kerüljenek kiállításra. Mint minden évben, ezúttal is két díjat osztottak ki a képzőművészeknek. Az 1000 lejes Kőrösi Csoma Sándor-díjat a budapesti Ghyczy Csongor grafikus, míg a 2000 lejes Szentimrei Judit-díjat Péter Alpár bikfalvi képzőművész (képünkön balról) kapta.
IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE! TÁMOGASD AZ ÁTLÁTSZÓ ERDÉLYT! Tamás Sándor, Kovászna Megye tanácsának elnöke beszédében kiemelte, hogy akinek van belső iránytűje, az ismeri a célhoz vezető utat. "Kőrösi Csoma Sándor életútja arra kötelez, hogy az általa megjelölt úton járjunk tovább. Nekünk, székelyeknek a mélyebb hangokra, tágabb összefüggésekre, a saját álmunkra kell figyelnünk. Kemény leckék, nagy tandíj van e felismerés mögött. "A központi ünnepség koszorúzással és a Kovásznai Ifjúsági Fúvószenekar hangszeres kíséretében elénekelt székely himnusszal zárult. Kőrösi az egész magyarságé A csomakőrösi megemlékezés következő állomása a Csoma-emlékház volt, ahol Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete köszöntötte az egybegyűlteket, méltatva a keletkutató szellemi örökségét. Mint minden évben, a Kőrösi Csoma Sándor Egyesület ezúttal is emlékérmet adományozott a Kőrösi Csoma Sándor életművének kutatásában, illetve a kutató személyének népszerűsítésében rendkívüli jelentőségű munkát kifejtő személyeknek.
Kulcsszó Rovatok Dátum Szerző Címkék Közösségi média Envelope Facebook Instagram Twitter Tumblr Youtube Legnézettebb A gonosz banalitása: évekig félrenéztünk, míg barátnőit bántalmazta a kolozsvári tanársegéd 11. 5k views Istenek és titkos emberek a ribizlibánya mögött 9. 4k views Íme az új drónunk. Köszönjük! 1k views Szentivánéji rémálom: a hatalom varázsa veri szét a Puck bábszínházat 1k views LEGFONTOSABB Szentivánéji rémálom: a hatalom varázsa veri szét a Puck bábszínházat Istenek és titkos emberek a ribizlibánya mögött A gonosz banalitása: évekig félrenéztünk, míg barátnőit bántalmazta a kolozsvári tanársegéd ELKÜLDJÜK E-MAILBEN A CIKKEINKET? IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE! TÁMOGASD AZ ÁTLÁTSZÓ ERDÉLYT! A képzőművész, aki már évek óta résztvevője a Csoma-tárlatnak, illetve tavaly ugyanott a Szentimrei Judit-díjat is megkapta, ezúttal 19, népművészeti témákat, az alkotóhoz közel álló görög mitológiát, illetve a hétköznapi történéseket feldolgozó linóleummetszetet állított ki. Szombaton, a Turisztikai Információs Irodában Mráz Ferkó filmoperatőr fotókiállítását, majd a Városi Művelődési Ház Ignácz Rózsa-termében a József Dezső Amatőr Képzőművészeti Egyesület Gyulai Anzix című képzőművészeti tárlatát nyitották meg, mely keretében a testvérvárosiak egy festményt adományoztak a kovásznai önkormányzat részére, amit Gyerő József fürdővárosi elöljáró vett át.
Middle school Hajnali karácsony – A Kossuth Rádió kora reggeli műsora ünnepi népszokásokról | Kárpá Radio Start Remix 0 Veszprém Zalaegerszeg 95. 8 Eger 101. 3 Nagykanizsa 95. 6 Dunaújváros 93. 1 Salgótarján 100. 4 Baja 94. 3 Szekszárd Hatvan Hajdúböszörmény 98. 9 Gyöngyös 101. 7 Siófok 92. 6 Kiskunfélegyháza Hajdúszoboszló 100. 6 Komló 99. 4 Keszthely Paks 107. 5 Mohács 93. 8 Hajdúnánás 93. Sej, Galgahévíz… - A Kossuth Rádió kora reggeli műsora a Galga-vidékről. 3 Kiskunmajsa 88. 2 Tiszafüred 88. 7 Derecske 94. 7 Dunaföldvár 106. 5 Velence Fonyód Abádszalók 89. 2 Villány 100. 9 Szombat reggel – közélet és kultúra, sport és szórakozás, fesztiválok és gasztronómia – hírek és programok, hogy jól kezdődjön a hétvége! Hangolódjon rá a szabadnapokra, kapcsoljon a Kossuth Rádióra minden szombat reggel 06. 00 és 08. 30 között! Műsorvezetők: Dér Ágnes, Náray Balázs, Gungl László A 180 perc az Kossuth Rádió élő reggeli hírműsora, az adó leghallgatottabb adása volt 2007 júliusa és 2018 szeptembere között. Adásideje minden hétköznap 6-tól 9 óráig tartott; a 6 órakor, és a 7 órakor kezdődő hírösszefoglalói a rádió 2012-es alapításától egyaránt hallhatóak voltak a Dankó Rádió frekvenciáin is.
A falu neves szülötte Budai Nagy Antal, az 1437-es erdélyi parasztfelkelés vezére. Tragikus történetét a jeles író, Kós Károly is megörökítette, aki művének megírása előtt több hetet töltött Bodonkúton, hogy felderítse, mit őrzött meg a népi emlékezet az egykori lázadásról. A falu híres épülete, a műemlék-fatemplom Bodonkút legnevezetesebb épülete az 1726-ban épült, előbb görögkatolikus, később ortodox műemlék-fatemplom. A falu jelenlegi református templomát a 20. század elején építették, középkori elődjének egyes részeit is felhasználva. A régi templom mennyezetét díszítő fakazettákat 1751-ben a híres neves mesterember, Umling Lőrinc kolozsvári szász festőasztalos készítette. Bodonkút hagyományos táncait és zenéjét két néprajzkutató, Kallós Zoltán és Martin György gyűjtéseiből ismerhetjük. Rádiós hírek a következő címkére: reggeli műsor - Radjo.hu. Az általuk készített felvételeken a hagyományosan három tagú vonószenekar muzsikál, hegedű, egyenes pallójú, mélyhúros brácsa, cselló összeállításban. A falu táncéletében különleges darabnak számít a férfiak által járt verbunk, amely elsősorban a kisnemesi falvakra volt jellemző.
". Aki a lucaszékre a karácsonyi éjféli misén felállt, megláthatta, hogy kik a faluban a boszorkányok. Igen boszorkányok, mivel a keresztény vallásban tisztelt Szent Luca mellett élt hazánkban a hiedelem egy ártó, rontó nőalakról is, az ősi hiedelemvilágból származó Luca-asszonyról. Neve napja az asszonyok számára dologtiltó nap volt: nem volt szabad fonni, szőni, mosni, kenyeret sütni és meszelni. A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora január első hetében a vízkereszt ünnepkör és a háromkirály-járás hagyományával foglalkozik. Vízkereszt, vagy háromkirályok napja az egyik legrégebbi egyházi ünnep. A 4. Kossuth Rádió Reggeli Műsor – Búcsúzik Abaházi Csaba És A Reggeli Stáb A Sláger Fm-Től | Media1. századig ezen a napon ünnepelték Jézus születésnapját és az évkezdetet, ekkor emlékezett meg az egyház a napkeleti bölcsekről és Jézus megkeresztelkedéséről a Jordán folyóban. Ennek emlékére az egyház ezen a napon vizet szentel, amelynek a néphagyomány különös jelentőséget tulajdonított: a víznek mágikus ereje, gyógyító, gonoszűző, rontást megelőző szerepe volt. A templomban megszentelt vízből abban a hitben vittek haza, hogy ha kortyolnak belőle, a ház valamennyi lakóját elkerüli a torokfájás.
Az idővel túlnépesedett Galga-vidék nagyközségeiből sokan ingáztak, vagy vállaltak ipari foglalkozást, így a legtöbb faluban kialakult egy-egy jellegzetes mesterség. Több faluban a részes aratás, a summásság vagy a zöldségkertészkedés, máshol a fuvarozás segítette a megélhetést. Többnyire Pestre, Vácra szállítottak fát, terményt, és a fuvarozás kedvéért olykor a földjeiket is parlagon hagyták a fogatos gazdák. A városokkal fenntartott szoros kapcsolat és a távoli vidékeken dolgozó napszámosok által hazahozott szokások nagy hatással voltak a Galga-menti falvak hagyományaira. Kossuth rádió reggeli műsora. Ebből fakad, hogy a vidék népzenéjét az újabb stílus jellemzi. A táncalkalmakon a városi cigány együttesek felállását követő bandák szolgáltatták a muzsikát. A zenekar rendszerint két hegedűsből, kontrásból és nagybőgősből állt, hozzájuk csatlakozhatott cimbalmos és klarinétos is. A vidék hangszeres népzenéjének régebbi hagyományai néhány dudanótában és kanásztánc-dallamban éltek tovább. A műsorban az Utolsó Óra gyűjtéssorozatban szereplő vonósbandák felvételeit ismerheti meg a hallgató.
Egykor az egész Kárpát-medencében elterjedt volt a negyvenölés szokása. Aki betartotta előírásait, az negyven napon át csak napjával egyszer étkezett, emellett a böjti péntekeket veszteglésben, azaz hallgatásban töltötte. Nagyböjtben a szórakozási tilalmak mellett is kialakultak hagyományos játékok, elsősorban az ifjúság körében. Ipolyságban a mancsozás volt a lányok és legények csoportos böjti szórakozása. A cifrán díszített mancsozóbotot – amellyel a játék során egy magasba dobott golyót kellett eltalálni – a legények faragták szívük választottjának. Galga mentén ez idő tájt készítették fiatal fiúk a T alakban összerótt gerendákból álló kutyasutut. Kossuth rádió reggeli műsor u. A forgó alkalmatosságot két legény addig pörgette, amíg a rajta ülők el nem szédültek. A leányok legismertebb böjti játéka a körben járt tánc, a karikázás volt, amelyre a tánctilalom nem vonatkozott. A néprajzkutatás szerint ez a szokás a fiatal lányok felnőtté avatásának archaikus rítusát hordozza magában. Általánosan elterjedt volt a Kárpát-medencében, hogy böjti vasárnapokon az ifjú leányok és legények közös énekléssel, egymás kezét fogva vonultak végig a falu utcáin.