Koncertek Dombóvár, Dombóvári Művelődési Ház 2022 03. 08 17:00 Térkép Harmonikával a világ körül - Kusnyér Anna és Kéméndi Tamás közös sanzonestje
Frissítő borok - üdítő koncertek Hűsítő élményt nyújtó Zenés estek a Lenck-villában! A Filharmónia Magyarország az enyhülést három koncerttel hozza el Önöknek. Az elsőn, június 29-én a Danubia Zenekart köszönthetik, mely együttes tagjainak közös álma: összehozni az embereket, összekötni őket a közös szenvedély erejével, a zene iránti rajongással. Júliusban A Pál utcai fiúk Bokájaként óriási népszerűséget szerző színész, Wunderlich József és a virtuóz harmonikaművész, és Kéméndi Tamás közös estje a zenei műfajok kavalkádját varázsolja a színpadra. Végül augusztusban a Gaál Zsófia Live Session produkciójával búcsúztatjuk a nyarat. Koccintson egy pohár borral és kapcsolódjon ki nyáresti koncertjeinken!
A bensőséges térben a művészek betekintést engednek a mindennapi világukba, felkínálva próbatermi helyüket a nézők számára, miközben a műsor összeállításánál a számukra kedves és kedvelt műveket adják elő. A próbaterembe a művészek képzeletbeli lábnyomait követve vezet az út, így az eseményre érkezők valóban a Kodály Központ Művészbejáróján át közelíthetik meg a kamarasorozat rendhagyó helyszínén. Georg Goltermann: Románc Janzsó Ildikó – gordonka, Németh Gábor – gordonka, B. Révész Lívia – gordonka, Pechan Dávid – gordonka Francis Poulenc: Szextett fúvósokra és zongorára Codeluppi-Szabó Gabriella – fuvola, Murin Roman – oboa, Radics Miroslav – klarinét, Hozbor Éva – fagott, Pétersz Árpád – kürt, Nagy László Adrián – zongora Gustav Mahler: a-moll zongoranégyes Hodozsó György – zongora, Hodozsóné Kada Melinda – hegedű, Murin Jaroszlav – mélyhegedű, Janzsó Ildikó – gordonka Johanes Brahms: h-moll klarinétkvintett, Op. 115 - I. tétel Laduver Mihály – klarinét, Varga-Deák Márta – hegedű, Morvay Ágnes – hegedű, Murin Jaroszlav – mélyhegedű, Janzsó Ildikó – gordonka Astor Piazzolla: Five Tango Sensations Kéméndi Tamás – harmonika, H. Büttner Orsolya – hegedű, F. Bartha Noémi – hegedű, Murin Jaroszlav – mélyhegedű, Szakács Viktória – gordonka
1989-ben született Mohácson. Nyolc évesen kezdett el zenét tanulni Gász Mihálynál, majd középiskolai tanulmányait a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola harmonika szakán teljesítette, ahol Ernyei László volt a tanára. A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen diplomázott 2013-ban. Egyetemi tanulmányai mellett jazz-zongora órákat vett Esze Jenőtől. A 2012-es évben hozta létre két zenészkollégájával, Nádasdi Lászlóval és Keszler Péterrel a trió formációt, melyben harmonika, gitár, basszusgitár felállással a harmonikára és virtuozitásra fektetik a fő hangsúlyt. A 2014-es évtől dolgozik együtt Gráf Vivien énekesnővel, akivel számos zenei formációban lépnek fel együtt, közös együttműködésük során saját szerzeményeket is alkotnak. Az évek során a komolyzene mellett számos zenei irányzatban kipróbálta magát: játszott klasszikus-, könnyű-, jazz-, nép- és világzenét is. Tamás sajátos zenei világát a komolyzenei tanulmányok mellett nagyban befolyásolja a német zenei kultúra, a jazz zene harmóniavilága, valamint a virtuóz játékmód.
Aznap délután Táncsics kiszabadult börtönéből, majd hívei egy kocsiba ültették és lovak helyett maguk húzták végig az utcákon. Este a forradalmi eseményeket záró színházi előadáson (a Nemzeti Színházban) már nem jelent meg (fáradalmait pihente ki) pedig a tömeg díszvendégként várta felbukkanását. A szabadságharc alatt hetilapot írt (Munkások Újsága), de az utópista szocializmust pártoló nézetei miatt szembekerült Kossuthtal, aki betiltatta újságját. A harcok végét passzivitásban várta meg. Történelmi szerepe pedig később sem lett. Széchenyi gróf szerepe Széchenyi István gróf a reformkor elindítójaként (melyet Hitel című művének megjelenéséhez kötünk) és az 1830 illetve 1848 közti évek talán legnagyobb reformereként illetve fejlesztőjeként (Lánchíd építése, Kereskedelmi Bank alapítása, Tisza szabályozása stb) kiérdemelte, hogy 1848 március 15-én az utolsó reform-diéta egyik követeként ott legyen Bécsben, hogy átadja V. Ferdinándnak a magyar követeléseket (felirati javaslatokat). A bécsi államtanács tagjai (Lajos főherceg, Ferenc Károly főherceg, Windisch-Gratz herceg, Hartig államminiszter és Mailáth Antal volt magyar kancellár) március 16-án este egészen hajnalig vitáztak azon, hogy jóváhagyják e a magyar követeléseket.
Talált weboldalak ebben a kategóriában: 1848. március 15. eseményei > 9 weboldal. Kategória leírása: 1848. eseményei. 1848. Nemzeti ünnep. Forradalom A forradalom gyorsan jövő, megrázó társadalmi jelenség, amely meghatározott idő alatt teljesen átalakítja a társadalmi és politikai intézményrendszert vagy komoly kulturális, gazdasági áttörést hoz benne. Haza és haladás akkor és ma 1848 március 15. - Történelmi háttér, forradalmi kisszótár... - Március 15. március 15-én Pesten kitört a magyar forradalom, mely később Magyarország újkori történetének meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve lett. Pilvax kávéház A Pilvax kávéház a forradalom napjaiban Závodszky Géza-Hermann Róbert: Nemzet születik. Új képes történelem. Magyar Könyvklub-Helikon Kiadó, Budapest, 1997, 72. oldal. A Landerer és Heckenast nyomda előtt Vinzenz Katzler: A Landerer és Heckenast nyomda előtt 1848. március 15-én - színes litográfia Széchenyi István. Szerkesztette: Fenyõ Ervin. Helikon Kiadó, Budapest, 1991, 90. kép.
1848 március 15-én robbant ki Pesten a radikális ifjúság által vezetett forradalom, nyitányát adva Magyarország másfél éves szabadságküzdelmének. A Párizsból induló forradalmi hullám két nap alatt jutott el Bécsből a magyarság szellemi életének központjába, a pesti megmozdulás fő szervezői fiatal értelmiségiek (pl. Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór) voltak. Petőfi naplója szerint a Pilvax kávéházban született meg a forradalom "akcióterve": a szervezők először a tanuló ifjúságot szólították magukhoz az Egyetem téren, aztán lefoglalták Landerer Lajos nyomdáját. Innen került ki a követeléseiket összegző Tizenkét pont és Petőfi forradalmi hangvételű verse, a Nemzeti dal, mely írások máig szimbolizálják március 15-ét. Röplapok segítségével délután 3 órára a Nemzeti Múzeum kertjébe gyűlést hirdettek, ahol állítólag tízezer polgár volt már jelen. Fontos megemlíteni, hogy a közhiedelemmel ellentétben Petőfi nem szavalta el versét a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, bár az kétségkívül számos helyen elhangzott.
A forradalomhoz való lojalitás is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az Akadémia a forradalom és szabadságharc bukását követően nehéz, de nem lehetetlen helyzetbe került. 1850 nyaráig lényegében nem működhetett. Másodelnöke, Széchenyi István Döblingbe került összeroppanva, de Teleki József elnök a helyén maradhatott, és 1855-ben bekövetkező haláláig ez nem is változott. A teljes cikket elolvashatja az oldalon.
Gyulai Pál: Hazám (részlet)
Buda bevételét követően, az 1849. június 4-i kisgyűlésen úgy döntöttek, hogy szülessen meg egy az Akadémia "a nemzeti kormány iránti engedelmességét, s az ország kormányzója iránt tartozó tiszteletét kifejező irat". A szabadságharc melletti lojalitást e dokumentumát köröztették a tagok között aláírás céljából, de megrongálódott, így végül Horváth Mihály vallás- és közoktatásügyi minisztert egy másik példány átadására kérték fel. Ezen a gyűlésen is részt vett a kiváló katona, Kiss Károly, aki pár nappal korábban, június 1-jén írt naplójában súlyos gondolatokat fogalmazott meg, sajnos nem alaptalanul: "…az orosz interventio ellen az európai hatalmasságok közül senki, de senki még csak tiltakozolag sem lépett fel, világos lőn előttem, hogy a magyar forradalom magára hagyatva, bukni fog. Bukni nem azért mint ha az osztrák hadaknak ellen nem állhatna, mert a magyar egészen szervezetlen fiatal hadnak sikerült nem egyszer az osztrák hadakat nyílt nagy ütközetben is legyőzni. " Súlyos veszteségek 1849. július 2-ától az Akadémia nyári szünetet hirdetett, amikor pedig legközelebb összeültek volna, szeptember 4-én, már nem volt erre mód, hiszen addigra a győztesek minden egyesületi működést betiltottak.