Úgy tűnik, azt sugallja, hogy az árnyékok örökösen a hold egyik oldalának felszínét ölelik fel. Könnyű elképzelni egy elválasztó vonalat a könnyű oldal és a sötét között, és ezen a vonalon átmenve átmegy a Hold oldalára, amelyet soha nem látunk a Földről. De ez egyszerűen nem igaz. Bár igaz, hogy a hold egy része sötétben van egy adott időpontban, ez nem mindig ugyanaz. Ez azért van, mert a Földhöz hasonlóan a hold nappali és éjszakai. Tehát, ha táboroztatnád a holdon és ott lennél, akkor végül látni fogod a nap felkeltését és esését. Élvezheti mind nappal, mind éjjel. Mivel a hold sötét oldala elmozdul, ahogy a holdnap halad, pontosabb azt mondani, hogy a holdnak van egy nap oldalán és a éjjel, akárcsak a Föld. A nap oldalán a napfény napja van, míg az éjszakai oldal a naptól távol esik. Mi köze van ahhoz az oldalhoz, amelyet látunk, amikor a Holdról nézünk a Földről? Ez az, ahol a dolgok zavarosak lehetnek. A hold oldalát néha néha a nap, néha pedig az éjszakai oldalról. Mindez attól függ, hogy a Hold napján mikor nézünk a holdra.
"The far side of the Moon, previously called the "dark" side of the Moon" Az már más kérdés, hogy a tömegnek ebből az jött le, hogy a nem látható részre soha nem süt be a nap. A magyar sötét oldal, szerintem ennek a szimpla tükörfordítása. 17 Fejes László () 2014. július 17. 23:27 @LAttilaD: Vicces. :) @Janika: "Mindenki így érti és megérti. " Mi sem így értjük. Ez az első, hogy valaki ezt említi. Továbbá: a cikk forrása sem írna róla, ha ez lagalább angolszász nyelvterületen bevett terminus lenne. Lehet, hogy valamikor csak a szakemberek használták, és akkor ők értették. Ma a legtöbb ember nem érti, hanem úgy képzeli, hogy a Hold egyik oldalán sosem süt a nap... 16 2014. 23:03 15 2014. 22:29 @Fejes László (): Ez blikk cikk egy kicsit elgondolkodtatott. Lehet hogy egy tudományos tévedésnek indult, azonban úgy tűnik ez a "Hold sötét oldala" elnevezés terjedt el, "Hold túlsó oldala" értelemben. Mindenki így érti és megérti. A nyelvészek szerint - mint tudjuk - mindig úgy helyes ahogy a beszélők mondják.
Megjegyzendő, hogy Holdfogyatkozás idején sem borul mindig teljesen sötétbe a Holdfelszín egésze, mert a Föld felőli rész kap némi megvilágítást a Föld légkörén megtört napfény által. Emiatt a Hold ekkor halványabb vöröses fényűnek látszik. Ezzel ellentétben újholdkor, napfogyatkozásnál viszont a Hold mindig is ismert oldala borul teljes sötétségbe. Ekkor ezt a felületet csupán a Földről visszavert csekély fény világítja meg minimális mértékben. Holdsarló - félhold A Vörös Félhold zászlaja Érdekes és régi Holddal kapcsolatos további pontatlanság a félhold és holdsarló keverése. (Félhold helyesen csak a fogyó vagy növekvő, félkör alakot felvevő holdfázisa. ) [5] Ráadásul ez a pontatlanság hivatalos elnevezésekben is megjelenik: Vörös Félhold (a Nemzetközi Vöröskereszt iszlám országokban működő tagszervezetei). Megjegyzendő, hogy a félhold vonalán túlnyúló csúcsok téves ábrázolások. [6] Ez a Vénusz esetében a légkör meglétének első bizonyítéka volt. Földfelkelte "Földfelkelte". Az Apollo-8 felvétele 1968. december 24-én.
Ennek következtében bolygónkról nézve mindig ugyanazt a felét látjuk. Ezt hívják a csillagászok kötött keringésnek. De miért a hozzánk közeli felszínre szálltak le az űrhajó sok? Kézenfekvő lehet a kérdés, hogy az eddigi kozmonauták miért a már ismert, távcsővel ezerszer feltérképezett holdfelszínt keresték csak fel? Miért nem mentek el ismeretlen területekre? A válasz összetett. Egyrészt a holdutazás kifejezetten drága mulatság, már a megközelítése is dollármilliókba kerül, nem beszélve az ott töltött időről. Másrészt az égitest túloldala (vagy sötét oldala) rádiótechnikailag árnyékban van, így a földi irányítással megszűnne a kommunikáció. Könnyűszerrel belátható, hogy ez igen veszélyes vállalkozás lenne. De erre nincs is szükség. A legmodernebb technikával szerelt űrszondáknak köszönhetően mára felfedezésre került égi kísérünk túloldala is, arról megközelítőleg annyi információval rendelkezünk, mint a hozzánk közelebbiről. A kínai Chang'e-4 holdszonda jelenleg is az égitest sötét oldalán tartózkodik, és alacsony frekvenciájú rádiócsillagászati megfigyeléseket végez.
s. :) Üdv. Hozzávalók (apróra felkarikázva)
Ezután már hozzáadhatjuk a kukoricát, szórjuk meg tápióka liszttel, kevergessük el, majd öntsük fel alaplével, vagy víz és leveskocka arányában, ahogy a hozzávalóknál írtam, és a tejszínnel. Majd a hozzávalóknál lévő fűszerekkel ízesítsük, és főzzük készre, ez kb. 15 perc. Akkor jó, amikor megfőtt a kukorica. Amíg fő a leves, egy serpenyőbe pirítsuk meg a bacont, és az erdei sonkát, és reszeljük le a sajtot. Ha elkészült a leves, a fele sajtot (100 g) keverjük a levesbe, majd a nagyon apróra vágott petrezselymet is adjuk hozzá, jól keverjük össze. És, már le is kapcsolhatjuk a leves alatt a hőt. Tálalásnál, szedjük ki a forró levest egy leveses tálkába, szórjuk meg apróra tördelt pirított baconnal, erdei sonkával. Majd a reszelt sajttal, szórjuk meg zöldhagymával, karikázzunk rá erős paprikát, aki még igényli az erőset, és kínáljunk mellé a nachost. Mexikói kukoricaleves saját készítésben recept. Ha tetszett a recept, kérlek, oszd meg másokkal is, hisz az egészség mindenkié… Köszönöm További receptekért, tippekért, érdekességekért csatlakozz a facebook oldalamhoz: Jó étvágyat és jó egészséget!
Itt az ideje, hogy a kukoricára ne csak mint a majonézes saláták alapanyagára gondoljunk! Első vegetáriánus leves receptünk a tejszínes kukoricaleves! Amerikában és Angliában Corn Chowderként ismerik ezt a fajta levest, ami egy krémes, vegetáriánus recept alapján készül. Receptünk négy személyre szabottan határozza meg a hozzávalókat, egy adag ebből a levesből kb. : 1100 kJ (258 kcal) kalóriát tartalmaz. A recept érdekessége, hogy burgonyával fogjuk besűríteni! Következzenek a tejszínes kukoricaleves hozzávalói és az elkészítés részletes leírása! Hozzávalók 4 db nagyobb krumpli 30 dkg fagyasztott kukorica, 1 fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1 liter zöldségleves, 0, 5 dl tejszín, olaj, só, fehér bors, kapor vagy snidling. Mexikói kukoricaleves | Recept Guru. A tejszínes kukoricaleves elkészítése Üvegesre pirítjuk kevés olajon a megtisztított, kockára vágott vöröshagymát, hozzá adjuk a fokhagymát. Beletesszük a megtisztított, kockára vágott krumplit, felöntjük a levessel és puhára főzzük. Egy merőkanálnyi burgonyát kivesztünk és félretesszük, a többit a levessel összeturmixoljuk.
Fotó: shutterstock/Gayvoronskaya_Yana Ha megfőtt, ehetjük simán sózva, vagy akár vajjal megkenve is. De a tejszínes kukoricaleves receptjét is érdemes kipróbálni. Olyannyira egyszerű, ám annál finomabb, hogy akár vendégvárásra is nagyszerű megoldás. Ehhez nem kell mást tenni, mint a megfőtt kukoricát levágni egy éles késsel a csőről. A kukorica szemeket tegyük egy lábasba és öntsük fel annyi jó minőségű, – ha lehet termelői – tejjel, amennyi ellepi. Dobjunk bele 1 evőkanálnyi, szintén jó, minőségű tea vajat. Ezen mennyiségű teavaj 2-3 dl leveshez elég. Ha többet főzünk, ehhez viszonyíthatjuk a teavaj mennyiségét. A levest forraljuk alacsony hőmérsékleten legalább 10 percet. Mexikói kukorica leves. Végül néhány evőkanálnyi zsíros tejszínt tegyünk bele. Minél több tejszínt teszünk bele, annál édesebb lesz a sűrű levesünk. Egy csipetnyi szerecsendiótól pedig újabb dimenziókba kerülhet a leves.