Sára Sándor – Fotó: Koszticsák Szilárd A Feldobott kő 52 év után tér vissza Cannes-ba, ahol 1968-ban a versenyprogramban szerepelt. Abban az esztendőben két magyar játékfilm is bekerült a rangos versenybe: Jancsó Miklós Csillagosok katonák (1967) és Sára Sándor Feldobott kő (1968) című alkotása. Az országszerte kibontakozó diáklázadások miatt azonban a fesztivál félbeszakadt, bár Sára Sándor filmjét még sikerrel levetítették. Mint az NFI közleménye emlékeztet, a magyar újhullám e nagyhatású alkotása szokatlan vizuális erővel láttatja az ötvenes évek magyar falujának véres történelmét, az emberéletekbe kerülő, erőszakos szövetkezetesítést és a kötelező parcellázásokat. A főszereplő fiatal geodéta, akiből a film végére filmrendező lesz, teodolitján át a néző a Magyarországot a feje tetejére állítva látja, hatalmas totálokban. A restaurált mozikópia idei cannes-i premierje nem kevésbé rendkívüli körülmények között valósul meg. A 73. Cannes-i Filmfesztivált a koronavírus-járvány miatt nem a szokott módon tartják meg: a Cannes Classics válogatást a lyoni Lumiére Fesztiválon (október 10-18. )
– mondta a film kiválasztásáról Gérald Duchaussoy, a Cannes Classics program igazgatója. A Feldobott kő 52 év után tér vissza Cannes-ba, ahol 1968-ban a versenyprogramban szerepelt. 1968-ban két magyar játékfilm is bekerült a rangos versenybe: Jancsó Miklós Csillagosok, katonák (1967) és Sára Sándor Feldobott kő (1968) című alkotása. Az országszerte kibontakozó diáklázadások miatt azonban a fesztivál félbeszakadt, bár Sára Sándor filmjét még sikerrel levetítették. A magyar újhullám e nagyhatású alkotása szokatlan vizuális erővel láttatja az ötvenes évek magyar falujának véres történelmét, az emberéletekbe kerülő, erőszakos szövetkezetesítést és a kötelező parcellázásokat. A főszereplő fiatal geodéta, akiből a film végére filmrendező lesz, teodolitján át a néző a Magyarországot a feje tetejére állítva látja, hatalmas totálokban. A restaurált mozikópia idei cannes-i premierje nem kevésbé rendkívüli körülmények között valósul meg. A 73. Cannes-i Filmfesztivált a koronavírus-járvány miatt nem a szokott módon tartják meg: a Cannes Classics válogatást a lyoni Lumiére Fesztiválon (október 10-18. )
Feldobott kő 1969-es magyar film Balázsovits Lajos Rendező Sára Sándor Műfaj filmdráma Forgatókönyvíró Sára Sándor Csoóri Sándor Kósa Ferenc Főszerepben Balázsovits Lajos Todor Todorov Nagyezsda Kazassian Zene Szőllősy András Operatőr Sára Sándor Vágó Morell Mihály Hangmérnök Pintér György Jelmeztervező Szedő Béláné Gyártásvezető Gulyás Lajos Gyártás Gyártó Mafilm 3. Játékfilmstúdió Ország Magyarország Nyelv magyar Játékidő 84 perc Forgalmazás Bemutató 1969. április 17. 1969. október Nyugat-Németország 1970. november 2. 1971. április 13. Korhatár III. kategória (NFT/0527/2012) További információk IMDb A Feldobott kő 1968 -ban készült fekete-fehér magyar játékfilm, Sára Sándor első nagyjátékfilmje. A film premierje eredetileg az 1968-as cannes-i filmfesztiválon lett volna, azonban a fesztivál félbeszakadt a párizsi diáklázadások miatt. A filmet benevezték a 42. Oscar-gálára is, azonban nem került be az öt jelölt közé. 2012 -ben bekerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás közé.
Meghalt Sára Sándor Életének 86. évében vasárnap meghalt Sára Sándor filmrendező, operatőr, a nemzet művésze, az egykori Duna Televízió első elnök-főigazgatója. Sára Sándor: Feldobott kő Az operatőrként (Sodrásban, Tízezer nap, Apa, Szindbád) és rendezőként (Feldobott kő, 80 huszár, Krónika) is filmtörténeti klasszikusokat jegyző (egyebek mellett Balázs Béla-, Kossuth- és Kossuth-nagydíjas) Sára Sándor 85 éves lett.
A Feldobott kő három fejezetre különül, mindegyik egy-egy olyan égető kérdést boncol, amiről a hatvanas években mélyen hallgat a magyar társadalom. Az elsőben a jogtalan internálások és a veréssel kicsikart kényszervallomások sejlenek fel, a második az erőszakos téeszesítést, vagyis a parasztok földjeinek állami kisajátítását feszegeti. Sára egy frappáns filmnyelvi trükkel, a földmérő lencséjén keresztül feje tetejére állítva láttatja a paraszti életet, arra utalva, hogy az a világ, amelyben a munkások és parasztok nevében uralkodó rezsim épp a munkásokat és parasztokat zsákmányolja ki és fosztja meg a földjétől, teljesen kifordult a sarkaiból. Sára Rajk László kirakatperét is a Rákosi-diktatúra fejére olvassa, de a parasztság előítéleteit – a göröggel szembeni, erőszakba forduló gyűlöletet – sem kendőzi el. Érzékenysége a szerencsétlenebb sorsú társadalmi rétegek iránt a harmadik fejezetben érik dühös vádbeszéddé, amikor a mélyszegénységben élő cigányokat tetvetlenítés címszó alatt kopaszra borotválják.
Pásztor Balázs, egy falusi vasutas fia az '50-es évek elején filmrendezői szakra jelentkezik, de mivel apját bebörtönözték egy jelentéktelen szabálytalanság miatt, nem veszik fel a főiskolára. Földmérői állást vállal. Munkája során sok vidéket jár be, sokféle embert ismer meg. Ezek az ő "egyetemei". Barátságot köt a hazájából idemenekült görög partizán házaspárral, Iliásszal és Irinivel. Tiszteli az egyenes jellemű Iliászt, aki éppen meg nem alkuvó természete miatt sokszor összevész a főmérnökkel. Egy alföldi tanyaközpont kialakításán dolgoznak az erőszakos téeszesítés idején. A felbőszült tanyasiak úgy érzik, Iliász kétértelmű játékot űz velük. Balázs munkája során cigányokkal kerül össze, és szemtanúja lesz, hogy a hatalom milyen megalázóan bánik velük. Évek múlva, mint rendező, első filmjét a küzdelmes évek során megismert emberek emlékének szenteli.
Földmérői állást vállal. Munkája során sok vidéket jár be, sokféle embert ismer meg. Ezek az ő "egyetemei". Barátságot köt a hazájából idemenekült görög partizán házaspárral, Iliásszal és Irinivel. Tiszteli az egyenes jellemű Iliászt, aki éppen meg nem alkuvó természete miatt sokszor összevész a főmérnökkel. Egy alföldi tanyaközpont kialakításán dolgoznak az erőszakos téeszesítés idején. A felbőszült tanyasiak úgy érzik, Iliász kétértelmű játékot űz velük. Balázs munkája során cigányokkal kerül össze, és szemtanúja lesz, hogy a hatalom milyen megalázóan bánik velük. Évek múlva, mint rendező, első filmjét a küzdelmes évek során megismert emberek emlékének szenteli... A vetítés előtti és utáni beszélgetést Kolozsi László film- és zenekritikus moderálja. Vendég: Szekfű András - filmtörténész
Molnár Endre: Nagyanyámnak Kategóriák: Versek nagymamáknak Molnár Endre: Nagyanyámnak Nagymamámhoz menni nagyon szeretek, habos kávé vár ott s torta szelet. Kalács is van nála benne mazsola, Legédesebb mégis az ő mosolya. Nagymamánál lenni mindig csodaszép jó uzsonna után vár a hintaszék. Amíg ringatózva beszélek vele, … Tovább olvasom Hermann Ottóné: Nagymamának Kategóriák: Versek nagymamáknak Hermann Ottóné: Nagymamának Harmatos hajnalon Dalol a pacsirta. "Tudod-e, tudod-e, Micsoda nap van ma? " Csicsereg a fecske: "Ébredj, ébredj, nézzed, A sok nyíló virág Vár a kertbe' téged! " Szaladok a kertbe, Ott is csak azt hallom, Méhek döngicsélnek, Madarak… Tovább olvasom Gyökössy Endre: Nagyanyának Kategóriák: Versek nagymamáknak Gyökössy Endre: Nagyanyának Ezen a szép napon Teli van a szívem dallal, Kipirul az arcom, Mint a rózsás, nyári hajnal. Anyák napi versek óvodásoknak: ezeket könnyen megtanulhatják a picik. Édes nagyanyácskám, Hozzád repes boldog lelkem. Ölellek, csókollak, Ölelj, csókolj te is engem! Anyák napi versek, köszöntők Anyák napi… Tovább olvasom Gáti Kovács István: Az én nagymamám Kategóriák: Versek nagymamáknak Gáti Kovács István: Az én nagymamám Az én kedves nagyikám Falun lakik, bizony ám!
Nadányi Zoltán: Anyu Tudok egy varázsszót, ha én azt kimondom, egyszerre elmúlik, minden bajom, gondom. Ha a kávé keserű, a mártás savanyú, csak egy szót kiálltok, csak annyit, hogy Anyu! Mindjárt porcukor hull kávéba, mártásba, csak egy szóba került, csak egy kiáltásba. Keserűből édes, rosszból csuda jó lesz, Sírásból mosolygás, olyan csuda-szó ez. Anyu! Anyu! Anyu! hangzik este reggel, jaj de sok baj is van, ilyen kisgyerekkel. most is kiabálom, Most semmi baj sincsen, mégis meg nem állom. Csak látni akarlak, anyu fényes csillag, látni ahogy jössz, jössz, mindig jössz ha hívlak! Látni sietséged, angyali szelídséged, odabújni hozzád, Megölelni téged!!!! Beney Zsuzsa: Anya dúdolja Azt kérdezed tőlem hogyan vártalak? Versek a nagymamák köszöntésére - Szülők Lapja. Mint az éjszakára fölvirrad a nap, mint a délutánra jő az alkonyat, mint ha szellő jelzi a förgeteget – ezer pici jelből tudtam jöttödet. Mint tavaszi reggel a nap sugarát, fagyos téli este jégcsap csillagát, mint az alma ízét, tejet, kenyeret – pedig nem is láttalak még, úgy ismertelek.
Ismeritek is talán: Híres Tíszadorogmán. Bár szűkösen éldegél, Házán mégsincs zsuppfedél! Palatető díszeleg- Láthatják az emberek. Etetéskor kacsa, tyúk, Ahány van, mind odafut, S összevesznek… Tovább olvasom Földes Zoltán: Nagyanyához Kategóriák: Versek nagymamáknak Földes Zoltán: Nagyanyához Fehér galamb, fehér szárnyon, Ablakomon bérepült, Duruzsolva, turbékolva Gyönge, kis vállamra ült. Azt suttogta, turbékolta, Hogy szereti nagymamát, S nevenapján hó-galambok Üdvözletét adjam át. Mondtam: átadom bizonnyal, Mert ez méltó üzenet, Tiszta galamb, ha köszönti Galambfehér… Tovább olvasom Feleki Sándor: Hogy itt állok… Kategóriák: Versek nagymamáknak Feleki Sándor: Hogy itt állok… Hogy itt állok te előtted, Édes, drága nagymama, Örömében ver a szívem, Gyorsabban, mint valaha. Születési évfordulód Ragyogva hív engemet, Azt hiszem, hogy angyaloknak Csengettyűje csengetett. Azt csengeti: Szedd most össze Szép szavakba, sebtiben, … Tovább olvasom Faltysné Ujvári Anna: Nagymama Kategóriák: Versek nagymamáknak Faltysné Ujvári Anna: Nagymama A nagymama reszketeg, De fogja a kezedet, S elvezet a gondon át Minden félős unokát.
S azt mondatja velem Illatos virágom: Legyen áldás az én Édes jó anyámon. Füleki János: Anyák napjára Zöld erdőben, zöld mezőben Kék virágot szedtem Kék virágom gyöngyharmattal Meg is öntözgettem. Gyöngyharmatos kék virágom Szellő simogatta. Azurszínű puha selymét Napsugár csókolta. Édesanyám, adhatnék-e Ajándékot szebbet? E kis virág – úgy érzem én – A szívemben termett. Tóthárpád Ferenc: Anyucinak Szedtem néked kis ibolyát, szedtem gyöngyvirágot, szivárvánnyal átkötöttem ezt a nagy világot. Masnijára napsugárral aranyoztam nevedet, gyöngybetűkkel hímeztem rá: Éltessen a szeretet! Gyermeki köszöntő A hóvirág fehér csillag, Vele a tavasz kacsingat, Kék csillag az ibolya, O a tavasz mosolya. Ahány virág van a réten, Számlálj te is annyit évben, S mint a virág maradj vidám És fiatal, édesanyám! Állj meg vándor! Légy akárhol, Tartsál velünk, Anyákat köszöntjük Életükre áldást kérünk, Kiket úgy szeretünk. Szívünk világában Szintén szép tavasz van, Szeretetnek napja Fürdeti sugárban. Tele van a szívünk Szép madárénekkel, Légy megáldva hosszú És boldog élettel.