Csárdagazda: OLÁH DEZSŐ Konyhafőnök: ifj. Vajas János ÉRVÉNYES: 2009. 07. hó. 01. napjától Sültburgonya Rizi - bizi Zöldköret Kiskőrössy Halászcsárda 6727 Szeged, Felső-Tiszapart 336. Tel:62/555-886 Fax: 555-887
Aki szereti a tipikus magyar ételeket és ízvilágot, az nem fog csalódni! Adrienn0308 A halételeket megint dicsérték. A sajtos túrós csusza lehetett volna jobb is. Többek szerint Szegeden itt a legjobb a haltepertő. MedvigyM1 A halászlé hatalmas adag, a lé, a halak húsának íze, a belsőség, mind-mind elsőosztályú. Az általunk választott hal ételek mindegyike nagyon finom volt. Bő választék, udvarias, szakmájukat tudó pincérek. Szívesen ajánlom mindenkinek:)) Kigyo Rövid időn belül másodszor voltam az étteremben, mindkétszer nagyon ízletes ételeket ettem, ízlésesen tálalva. Külföldi kollégáimnak is nagyon ízlett minden. Eddigi életem legjobb halászleve és haltepertője. s8109csa Egy könnyű vacsora volt csak. Kiskőrössy Halászcsárda. Gyors, és kedves kiszolgálás, teljesen intelligens rendelésfelvétel, s tálalás. Nagyon jó ízek, igazán jó zaftosra és ízletesre sütött hús. Mindennel meg voltam elégedve, pukkadásig ettem magam. Egy dolog nem tetszett csak. Az, hogy más ember szedte be a pénzt, mint aki kiszolgált. Így fogalmam sincs arról, hogy a borravaló, amit a felszolgálónak szántam, valóban megérkezett-e oda, ahol a helye lett volna... laszlot112 Évek óta járunk ide hal ételeket enni.
Aktuális akciós árainkért kérjük keresse fel facebook oldalunkat vagy hívjon bennünket telefonon! Az Öreg Kőrössy sikerének titka nagyon egyszerű: minden ételünk tradicionális recept alapján, kiváló minőségű, válogatott alapanyagokból a legnagyobb gonddal és odafigyeléssel készül. " Kócsó Krisztián Chef Étlap: 0611 Étlapunk a nyilak segítségével lapozható!
Érdekesnek tűnhet, hogy városunk mindkét szakrális kincse máshonnan menekülő püspökök jóvoltából került hozzánk a XVII. században. A Könnyező Szűzanya Kegyképe Írországból, a Szent László koponyájának nagy részét őrző herma Erdélyből. A Lovagkirály a források szerint hatalmas termetű férfi volt, aki "a többi ember közül vállal kimagaslott". A csatákban mutatott személyes bátorságának, erkölcsösségének, erényességének és mély vallásosságának köszönhetően a lovagkori férfieszmét testesítette meg, így válhatott a magyar lovagi kultúra és életmód példaképévé. Törvényeivel, erőskezű, mégis bölcs bel- és rafinált, védelmező, majd hódító külpolitikájával, a magyar egyház bőkezű gyarapításával és erősítésével uralkodása kulcsszerepet játszott az ország és a nemzeti öntudat építésében, és példaként szolgált a trónon őt követőknek. Már 1095-ben bekövetkezett halálakor jelentős tisztelet övezte, s miután holttestét Nagyváradra költöztették 1113-ban, sírja hamar zarándokhellyé vált. Életének történéseiből számos legenda született, s kultuszának kibontakozását az egész Kárpát-medencében tovább támogatta a halála után közel száz évvel bekövetkezett szentté avatása.
Szent László hermáját 1619-től a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban őrzik. Szent László 1040 körül született Lengyelországban. Nagyapját, a pogány Vazult (Vászolyt) István király vakíttatta meg, apja, Béla - testvéreivel együtt - István haragja elől menekült el az országból, s mégis László lett az, aki Szent István életművét folytatta. Anyja a lengyel Richeza, II. Miciszláv király leánya volt. 1057-ben apjával együtt beleegyezett, hogy unokaöccsét, Salamont koronázzák királlyá. 1061-ben része volt apja, I. Béla trónra juttatásában, akinek halála után Géza bátyját támogatta Salamon király elleni küzdelmeiben, majd I. Géza halálát követően 1077 tavaszán őt választották az ország főurai a trónra. Salamonnal 1081-ben sikerült kiegyeznie, aki visszaadta a koronát, s akkor koronázták meg Lászlót másodszor, immár a szent ereklyével. Hadvezéri képességeit már akkor megmutatta, amikor a besenyők, a kunok és a csehek ellen harcolt. 1091-ben, míg Horvátországban hadakozott, a kunok ismét az ország keleti vármegyéit pusztították, mire ő erős sereggel hazatért, s megsemmisítette a támadókat.
Látható a Szent László- herma 2020-05-14 - 2020-08-30 Győr, Káptalandomb 3. A herma jelenleg a Szent László Látogatóközpontban látható. Történelmi ereklyénk a székesegyházban folyó felújítási munkálatok ideje alatt a Káptalandomb 13. számú épületben kapott ideiglenes elhelyezést (Szent László Látogatóközpont)❗️ Megtekinthető: hétvégén 10. 00-18. 00 óra között, hétköznap 10. 00-16. 00 óra között. Bejárat a Brenner János Hittudományi Főiskolával szemben, illetve a székesegyház háta mögött álló Szent László-szoborral szemben. Szent László koponya-ereklyéjé t egy gótikus pántokkal átfogott tokban, a herma sejtelmesen előre tekintő, markáns aranyozott ezüst fejében őrzik. 1192-ben, Szent László szentté avatásakor a nagyváradi sírból kiemelték a csontereklyéket, s a szent király koponyáját előbb egy egyszerű ereklyetartóba, majd a hermába helyezték el, és a nagyváradi székesegyházban őrizték. Az eredeti herma 1405-ben egy tűzvészben megsemmisült, az eredetileg négyágú gótikus koronát a XVII.
Többek között, mikor Simor János győri megyéspüspök 1867-ben esztergomi érsek lett, Győrből emlékül vitte magával Szent László csontereklyéjét, egy fogat, melyet azóta is a Bazilikában őriznek az általa Bécsben készíttetett díszes ereklyetartóban. A vizsgálatokhoz egy újabb kis részét és a megmaradt három fogból egyet fel kellett áldozni. Az egyik első tény, ami megállapításra került, az volt, hogy Szent László halálakor teljesen egészséges volt. Az antropológiai vizsgálat sok szempontból megerősítette, hogy valóban Szent László koponyáját őrzi a herma. A koponya tetején látható elszíneződés megfelel az ereklyetartó nyílásainak, és minden bizonnyal az évszázadok nyomán alakult ki, ami erős bizonyíték arra, hogy azt a koponyát őrizték a tartóban, ami eredetileg belekerült. Ugyancsak Szent László személyére utalhat, hogy egy 45―55 év közötti, erősen férfias arcvonásokat mutató férfi koponyáját őrzi a herma, ezt mutatja az arcrekonstrukció, amely másfelől meglehetős hasonlóságokat mutat azzal, amelyik III.
Béla koponyája alapján készült.