Lukács, a nagy megengedő. Lukács György a " marxizmus reneszánszában " hitt, Hellerék szerint viszont a tanítványai saját ízlésük és érdeklődésük szerint értelmezhették ezt a kifejezést, a tanítványi körnek nem volt közös projektje, ami szerint gondolkodni kellett volna, mindenki ment a saját feje után, a budapesti iskola " nem volt intézmény ". " Cikkeket írtunk, megkritizáltuk egymást, jól éreztük magunkat " – fogalmazott Heller. Lukács egész életében iskolákat akart alapítani, mivel egy ember gondolatai füstbe mennek, az iskola azonban megmarad. A filozófus egyébként nem csak velük állt közelebbi kapcsolatban, például Jancsó Miklósnál és Bíró Yvette-nél is gyakran megfordult. 1949, 1973, 2011. Heller Ágnes egyszer érezte úgy, hogy veszélyben van az élete: amikor 1957-ben az Esztétikai Tanszék könyvtárában revolvert találtak. A beszélgetők nagyon egyetértettek azt illetőleg, hogy az 1949-es Lukács-vita, az 1973-es filozófusper és a 2011-ben kitört filozófusbotrány ugyanabba a folytonosságba illeszkednek, Weiss szerint a vádlók ugyanazt a retorikát használják.
Hogyan találkozott Heller Ágnes Lukács Györggyel? Volt-e budapesti Lukács-iskola? Van-e ma konzervatív gondolkodás a lukácsisták szerint Magyarországon? Ilyesmikről beszélgetett hétfő este a budapesti Három Hollóban Heller Ágnes, Vajda Mihály, Weiss János és Agárdi Péter. Belterjességtől sem mentes beszámolónk. Heller Ágnes, Vajda Mihály, illetve a Lukács Györgyről és tanítványairól könyvet író Weiss János és a Lukács Archívum Nemzetközi Alapítvány kuratóriumának tagja, Agárdi Péter jött össze hétfőn az Erzsébet híd pesti hídfőjénél található Három Holló kávézó pincehelyiségében, hogy beszélgessenek egy jót a filozófus-népbiztosról. A közönség főleg az idősebb korosztályok tagjaiból, illetve a Lukács-inkubátorból frissen kiemelt, ránézésre ELTE TÁTK-s vagy TEK-es fiatalokból tevődött össze. Reménykedtem abban, hogy a beszélgetésből végre fény derül arra, amit mindig is tudni akartam Lukács Györgyről, de soha nem mertem megkérdezni. Az eszmecsere végül nem teljesen felelt meg a várakozásaimnak, de azért érdekes dolgokat hallhattunk Helleréktől Lukács végtelen toleranciájáról, a Lukács-körön belüli félténykedésekről, de még arról is, hogy miért nincs ma jelentős konzervatív értelmiség Magyarországon.
Temperamentuma nem, de álláspontja merőben konzervatív volt. "Gazsi azt hiszi – mondta a -nak adott interjújában, amelyet most újraközöltek –, hogy ha megszüntethető a kapitalizmus, akkor a világon minden rendbe fog jönni. " Függetlenül attól, hogy én mit hiszek, ami föltűnő ebben, hogy teljesen azonos a konzervatív polgár Karinthynak a Lukács-paródiájával. "Bebizonyítjuk fentieket, s minden jobbra fordul. " Ahogy a Kommunista Kiáltvány mondja, "ezt a bűnt bevalljuk". Korcula szigetén 1968-ban. Itt adták ki a filozófuskongresszus magyar résztvevői (Heller Ágnes, Márkus György, Sós Vilmos és Tordai Zádor filozófusok, valamint Márkus Mária szociológus) Csehszlovákia megszállása elleni tiltakozásukat. Heller Ágnes a kései liberalizmus és a posztmodern újkonzervatizmus egy részének a relativista szkepszisét osztotta élete utolsó négy évtizedében (ha nem is teljesen következetesen), ami érdekes módon felesel egyetlen igazi baloldali munkájának, a Marx szükségletelméletéről írott esszének a mondanivalójával.
Kardos András és Heller Ágnes a Spinozában, egy korábbi beszélgetésük alkalmával (fotó:) Rokonszenves bennfenteskedéssel indított Kardos András esztéta a Heller Ágnes filozófussal folytatott politikai pódiumbeszélgetés elején: jelezte a közönség számára, hogy noha egyedülálló élményben lesz részük, a legokosabb, a legfelkészültebb, maga a mindentudás egyeteme érkezett meg a Spinoza Házba, aki még látta Sztálint mosolyogni, de mégse engedi, hogy professzor asszonynak szólítsák. A beszélgetés maga persze nem sokban különbözött attól, mintha egy 168 Óra publicisztika vitázna a Népszava hétvégi mellékletével. Az öregek és a maroknyi középkorú összejöttek meghallgatni, amit eddig is ugyanígy gondoltak. Elvégre Heller Ágnes sem fiatal már, egyre kevesebb lehetőség lesz, hogy a törzs javasasszonyától közvetlenül hallják oral history formájában az élethez szükséges bölcsességet. VÉSEY KOVÁCS LÁSZLÓ, AMBRÓZY ÁRON – PestiSrá A Spinoza Ház ugyanakkor mégiscsak egy bástya a balliberális területvédelemben, a Budai Liberális Klub befogadóképességénél jóval kevesebb, három tucatnyi érdeklődő hallgatta ugyanazokat a közhelyeket, amelyeket drágaBolgárúr szokott délutánonként megosztani a Klubrádió adáskörzetében tartózkodó ellenzékiekkel.
1987-ben az épületet átadták, és amellett, hogy az említett szervezetek székháza lett, állandó várostörténeti (építészettörténeti) kiállítás is nyílt benne. Leírása [ szerkesztés] A kertben villaszerűen szabadon álló ház Miskolcon egyedülálló építészeti stílust képvisel. Lábazata és kerítése nyers terméskőből készült. A népies szecessziós épület jellegzetes elemei a magas tetőzet, a félköríves térbővület és a faragott fadíszítések. Egyediek a tetőn a hófogók. Miskolc több épületéhez hasonlóan ( Deszkatemplom) az erdélyi építészetből vett elemek mutathatók ki rajta. Görgey utcai homlokzatát részben vadszőlő futotta be, Mikes Kelemen utcai, déli homlokzata eredeti állapotában tekinthető meg. Források [ szerkesztés] Városszépítő Egyesület a Kós-házban. In Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolci Idegenforgalmi és Kulturális Iroda. 2001. 221–226. o. ISSN 1416-0617 Veres László: Kós Károly ház. In Borsod-Abaúj-Zemplén megye képes műemlékjegyzéke 1: Miskolc és környéke.
A Görgey Artúr utca 32. szám alatt áll egy műemlék lakóház, melyet Kós-háznak neveznek. Az épületet a magyar építészeti formanyelv egyik fontos alakítója Kós Károly tervezte az 1920-as évek végén. A házat 1930-as évek elején építették fel, és Imreh Zsigmond festőművész lakóháza lett. A villaszerűen szabadon álló ház lábazata és kerítése is nyers terméskőből készült. Az épület népies szecessziós jellemvonásokat mutat. Ilyen a magas tetőzet, a félköríves térbővület és a faragott fa díszítések. A tető hófogói teljesen egyediek. A Görgey utcai homlokzatot részben vadszőlő futotta be, a Mikes Kelemen utcai, déli homlokzat eredeti állapotában megtekinthető. Az épületet 1985-ben Miskolc Város Tanácsa megvásárolta, és a Magyar Építőművészek Szövetség Észak-Magyarországi Csoportjának és a Miskolci Városszépítő Egyesületnek a székhelye lett 1987-ben. Amellett, hogy az épület az említett szervezetek székházaként működik, állandó építészettörténeti kiállítás nyílt benne. Nyitvatartásról és a látogatásról érdeklődni az alábbi telefonszámon lehet: + 36 46 361 413
Kós-ház Az épület bejárati része Korábbi nevek: Imreh-villa Cím Miskolc, Görgey u. 32. Építési adatok Építés éve 1931 Rekonstrukciók évei 1987 Építési stílus szecesszió Védettség műemlék Tervező Kós Károly Egyéb jellemzők Emeletek száma 1 A Wikimédia Commons tartalmaz Kós-ház témájú médiaállományokat. A ma Kós-ház nak nevezett lakóház a miskolci Görgey Artúr utca 32. szám alatt áll. Története [ szerkesztés] A villaépület 1931-ben épült Miskolcon, Imreh Zsigmond festőművész lakóházaként. A műemlék épület terveit Kós Károly, a magyar építészeti formanyelv egyik fontos alakítója tervezte 1928-ban, ma ezért hívják az épületet Kós-háznak. A villát egy kedves munkatársa Erdélyből Miskolcra férjhez menő leányának szánta nászajándékként. 1985-ben, az akkor rossz állapotban lévő épületet Miskolc Város Tanácsa az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériummal történt egyeztetés után megvásárolta és felújíttatta. Magát a vásárlást a Magyar Építőművészek Szövetsége Észak-Magyarországi Csoportja és a Miskolci Városszépítő Egyesület kezdeményezte, hogy otthonra találjanak benne.
Tervezés éve: 1988 A Kós Károly által tervezett lakóépület megvásárlását és városrendezési – építészeti, kiállítótermi hasznosítását Kelemen István, akkori városi főépítész kezdeményezte. A tervezést és a kivitelezés jelentős részét miskolci cégek társadalmi felajánlásként végezték. Az épület pinceszintjén Építész Klub, a földszinten kiállító és előadótermek, a tetőtérben a Miskolci Városépítő Egyesület és a Magyar Építőművészeti Szövetsége és kapuszárnya B. -A. -Z. megyei területi testületének irodája, valamint egy tanácskozó terem alakult ki az átépítés során. Az épület rehabilitációjában közreműködött irányítók és alkotók 1988-ban Kós Károly nevét viselő díjazásban részesültek.
Ez teszi képessé az iskolából kikerülő fiatalt arra, hogy az élet különböző helyzeteihez a leghatékonyabban, legeredményesebben alkalmazkodjék. A tantervi követelmények, az iskolai teljesítménymérés alapjául szolgáló osztályozási rendszer, és az ehhez kapcsolódó hagyományos pedagógiai módszerek korlátozzák az iskolaidőn belüli tehetséggondozást, de szakembereink elkötelezettségüknek köszönhetően iskolánkban a tanórán kívüli tehetséggondozásnak hosszúidőre visszanyúló hagyományai vannak. Pedagógiai programunkban így fogalmazunk: "Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, …az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó … foglalkozások segítik. " Pedagógusaink évtizedek óta foglalkoznak tehetséggondozással az iskola keretein belül. Minden tehetségterületen igyekszünk a legalaposabban feltérképezni a bekerülő tanulók tudását, képességeit, és azokat az itt töltött évek során minél inkább erősíteni, gazdagítani. Négy tehetségterületet különböztetünk meg: tantárgyi, sport, művészetek, egyéb szabadidős tevékenységek.