Az esti szentmisén az utolsó vacsorára emlékeznek, amelyen Jézus megalapította az Eucharisztiát (azaz tulajdonképpen a szentmisét). Hagyomány, hogy szintén az utolsó vacsorán történtekre emlékezve (amikor Jézus megmosta tanítványai lábát) a pap megmossa több hívő lábát. Aragon, Louis - A bázeli harangok - Modern Klasszikusok (meghosszabbítva: 3171611459) - Vatera.hu. A misében számos elem a gyászra, a Jézus halálával kialakuló hiányra, csöndre, ürességre utal, illetve a temetési szertartást idézi. Ugyan a misében felhangzó "glória" után a harangok megszólalnak, de azután a gyász jeleként el is némulnak, akárcsak a szertartás során alkalmazott orgonák, és csengők. Helyettük egészen a nagyszombati szertartásban felhangzó glóriáig fakereplőket alkalmaznak. A gyásznak ezt a jelképét a magyar katolikus hagyományban egy jellegzetes szófordulattal fogalmazzák meg: a hívek szerint ezekben a napokban "a harangok Rómába mennek". A mise végeztével az oltáriszentséget (azaz az Eucharisztia keretében átváltoztatott ostyát) is eltávolítják rendes őrzési helyéről a tabernákulumból, és ünnepélyesen egy másik őrzési helyre – jellemzően a templomban kialakított szent sírhoz – viszik, és az egészen a nagyszombati feltámadási mise áldoztatásáig ott is marad.
III. Callixtus bulláját – a szintén Borgia – VI. Sándor pápa 1500. augusztus 9-én megújította, és arról rendelkezett, hogy a harangszó az egész keresztény világban minden délben szólaljon meg, jelezve, hogy a kereszténység védelme, az összetartás minden időben és minden helyen fontos kötelesség. Ma minden plébánia legalább egy templomában kötelező a déli harangozás, és Magyarországon a legtöbb protestáns gyülekezetben is harangoznak délben, a harangok csak a húsvéti nagyhét utolsó napjain némulnak el, amikor "Rómába mennek". Ha semmi sem akarja unalmasnak nevezni a riválisokat, ahhoz több kell, mint a harangok és a sípok. Forrás: Tovább a cikkre »
A szertartás végén a csend is jelzi a Jézus szenvedésével együtt érző fájdalmat. Az Oltáriszentséget ilyenkor a mellékoltárhoz viszik: ez Jézus elfogatását, elhurcolását jelképezi. Csendben fejeződik be a szentmise, a végén nincs áldás. Nagycsütörtök misztériumában egymással szemben áll az eucharisztikus ajándék legmagasztosabb szeretete, valamint az elárultatás fájdalma. Az utolsó vacsora után Jézus apostolaival az Olajfák hegyére ment. Imádság közben szenvedett és gyötrődött. 30 perc után kattant a bilincs a hevesi támadó kezén | Hevesi Hírportál. Kérte apostolait, hogy imádkozzanak vele, de azok elaludtak. "Egy órát sem tudtatok virrasztani velem? " – kérdezte tőlük. Erre gondolunk, amikor a szentségi Jézust a főoltárról a mellékoltárra kísérjük, s amikor a mise után szentségimádást végzünk. "Legalább egy órát" szeretnénk virrasztani Vele. Elkezdődik a nagycsütörtöki virrasztás (szentségimádás) az értünk vérrel verítékező Jézussal. A húsvéti időszak ünnepi püspöki szentmiséinek és szertartásainak helyszínéről és időpontjáról ITT tájékozódhatnak. Forrás: MKPK Sajtószolgálat Magyar Kurír
Kulcsszó Aukció típusa? aukciósház Darabanth Aukciósház aukció dátuma 2011. 05. 14. 09:30 aukció címe 13. Nemzetközi aukció: Filatélia, postatörténet, képeslap, kéziratok, egyéb gyűjtési területek.
A húsvét mai ismert időpontját a 325-ben tartott Niceai Zsinat határozta meg a következőképpen: a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap lett húsvétvasárnap. Ezáltal a legkorábbi dátuma március 22-e, a legkésőbbi pedig április 25-e. A Gergely-naptárral szemben a régit tartotta meg a keleti kereszténység, emiatt időeltolódás van a húsvét ünneplésében is. – Hogyan került a nyuszi a képbe? – A kelták a termékenység istennőjeként tisztelték Ostarát – innen a húsvét német neve, az Ostern –, akinek az alakjához már a termékenységet, s így az újjászületést is jelképező nyúl, valamint a színes tojások is kötődtek, amiket a nyúl tojt. A németeknél már a középkorban elterjedt, hogy a nyúl készít fészket, amelyikbe elhelyezi a húsvéti tojásokat. A 7–8. században élt angol tudós, a jeles keresztény szerzetes, Beda Venerabilis leírta Ostara kapcsán, hogy az istennő a gyerekek szórakoztatására egyik kedvenc madarát – mások galambról beszélnek – nyúllá változtatta, amelyik hamarosan színes tojásokat kezdett tojni, amiket az istenség a gyerekeknek ajándékozott.
Egy tortaformát vajazzunk ki, szórjuk meg kevés liszttel, és egyengessük el benne a masszát. Melegítsük elő a sütőt 180 fokra, és süssük készre a tortaalapot. Tűpróbával ellenőrizhetjük, hogy megsült-e. A krémsajtot és a vajat keverjük össze, majd szitáljuk bele a vaníliás cukorral vegyített porcukrot. Amikor a süti kihűlt, kenjük a krémet a tetejére, és tegyük a tortát hűtőbe. Amikor megdermedt a máz, már szeletelhetjük is. Programöteletek a négynapos hétvégére: Matyó húsvét Mezőkövesden itt, Húsvét az Edelényi kastélyszigeten itt, Húsvét a Diósgyőri Várban itt, Húsvéti kalandok a Lillafüredi Sport- és Kalandparkban itt ( Forrás)
Ezért nevezik őt a mai napig Isten bárányának. Nyúl A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered, nálunk csak a polgárosodással, a XIX. század folyamán honosodott meg. A legenda szerint Ostarának, a germán istennőnek volt egy színes tojásokat tojó madara, amelyet a gyermekek szórakoztatása kedvéért nyúllá változtatott. Más verzió szerint pedig dühében változtatta át a szárnyast. A lényeg, hogy így kapott helyet a különböző kultúrkörökben a furcsa nyuszi, amely fészket rak és azt tojásokkal tölti meg. Ostara nevéből származtatják egyébként a húsvét angol, ill. német nevét (Easter/Ostern). Barka Jézus Jeruzsálembe való bevonulásakor az emberek ruhájukat és lombos ágakat terítettek a Megváltó elé az útra, ma ennek emlékére barkát szentelnek a templomokban. De a barkavirág mást is jelképez. Ahogyan véget ér a böjti időszak, úgy ér véget a tél is. A húsvét egyben az újjászülető természetnek is az ünnepe.
Csobánc vára Rezi vár A rezi vár a Balatontól északnyugatra, Rezi település határában található. A várat a XIV. századi feudális belháború korszakában építette a Péc nembeli Apor báró, hogy az elsajátított földbirtokokat, és a vár alatt elhaladó főutat ellenőrizni tudja. Később Nagy Lajos király a Lackfi testvéreknek adományozta a várat. Azonban a Laczkfi fivéreket Luxemburgi Zsigmond hívei 1397-ben megölték, vagyonukat elkobozták. A várat 1433-ban Gersei Pethő nemesi család kezébe adta a király. Ők egészen 1589-ig birtokolták, amikor a Haditanács engedélyével, Tátika várával együtt lerombolták. A rezi vár Tátika vár A XIII. században épített Tátika vár a Keszthelyi-hegység bazaltvidékén található és feltehetően Magyarország legrégebben épült magánvára. Balaton felvidéki várak térkép kerületek. A Budáról Itáliába vezető utat ellenőrizték innen. A tatárjárás előtt a Tátika nemzetség építette, majd tőlük Károly Róbert elkobozta és a veszprémi püspöknek adta, aki a felső hegyen új várat épített. Nagy Lajos uralkodása alatt ez a vár is a Lackfi testvérekhez került, de haláluk után előbb királyi birtok, majd szintén a Gersei Pethő családé lett.