Karaoke Simai mihály a vilaggazdasag a xxi század forgatagában Könyv: A világgazdaság a XXI. század forgatagában (Simai Mihály) Simai Mihály: A világgazdaság a XXI. század forgatagában (Akadémiai Kiadó, 2007) - Új trendek és stratégiák Kiadó: Akadémiai Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2007 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 428 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 17 cm ISBN: 978-963-05-8514-9 Megjegyzés: Angol nyelvű tartalomjegyzékkel. Fülszöveg A nemzetközi rendszerben a gazdasági, politikai és társadalmi szereplők és rendező erők közötti új kölcsönhatások, történelmileg példátlan jellegű és intenzitású politikai, gazdasági és társadalmi változások új kihívások formálják a XXI. század globális hatalmi viszonyait és az egyes térségek relatív helyzetét. A világgazdaság a XXI. század forgatagában című kötet mindenekelőtt tankönyv. Könyv: Simai Mihály: A világgazdaság a XXI. század... - Hernádi Antikvárium - Online antikvárium. Segítséget nyújt azonban a szélesebb olvasóközönség számára is abban, hogy reális és meggyőző képet kapjon a formálódó világrend fejlődésének távlatairól, szerkezeti átalakulásáról.
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok hálózata a XXI. század elején 213 1. A bilaterális kapcsolatok: a partnerválasztás hagyományos és új tényezői 215 2. A szervezett (intézményesített) államközi, multilaterális együttműködés főbb jellemzői a XXI. század elején 219 3. A nemzetközi együttműködési rendszerek (rezsimek) 235 NEGYEDIK RÉSZ A világgazdaság mikroszférája a XXI. század elején 279 I. A transznacionális társaságok a nemzetközi gazdasági rendszerben 279 1. A mikroszféra nemzetköziesedése 279 2. Főbb tendenciák a világgazdaság transznacionális szektorának fejlődésében, terjedésében a XXI. század első szakaszában 290 3. Simai Mihály: A világgazdaság a XXI. század forgatagában - Új trendek és stratégiák - Könyv. A transznacionális társaságok üzleti tevékenységének "földrajza" 295 4. A nemzetközi vállalkozások ágazati megoszlása 298 5. A kompetitív előnyök, a transznacionális vállalatok szerepe az új nemzetközi munkamegosztásban 300 6. A transznacionális társaságok jövője 314 ÖTÖDIK RÉSZ A transznacionális társaságok irányítási és stratégiai döntési rendszere a globális versenyben 317 I.
A világgazdasági fejlődés trendjei és problémái a XXI. században 98 3. A tudomány új szerepe és a technikai fejlődés világgazdasági rendszere 107 4. A világgazdaság méretei és növekedésének távlatai 127 5. A "fekete világgazdaság" 135 6. A globális modellek: a tudomány új módszerei és kísérletei 137 II. A világgazdaság átalakuló szerkezeti rendszere és az új globális munkamegosztás formálódása a XXI. században 142 1. A szerkezeti rendszer fogalma és változásainak jelentősége 142 2. A világgazdaság új növekedési központjai a XXI. században 145 3. A reálgazdaság, a szolgáltatások és a "papírgazdaság" 150 III. Simai Mihály: A világgazdaság a XXI. század forgatagában (Akadémiai Kiadó, 2007) - antikvarium.hu. A világfejlődés fenntarthatósága: a XXI. század egyik alapvető kérdése 187 1. A fenntartható fejlődés fogalmáról 187 2. A fenntartható fejlődés feltételei a XXI. század globális rendszerében 190 3. A fenntartható mezőgazdasági fejlődés feltételei 198 4. A fenntartható fogyasztás és a világtermelés szerkezeti összefüggései 202 5. A fenntartható fejlődés az Európai Unióban 210 HARMADIK RÉSZ A világgazdasági kapcsolatok hálózata és a nemzetközi gazdasági együttműködési rendszerek 213 I.
A könyv megvilágítja a globális politikai, társadalmi és gazdasági viszonyokat meghatározó intézmények, államok, nemzetközi szervezetek, transznacionális társaságok és a civil társadalom helyét és szerepét, érdek és értékviszonyait, fejlődésük fenntarthatóságával és a nemzetközi versennyel összefüggő döntéseik fő ösztönzőit, kölcsönhatásait, globális és regionális következményeit. Jövő-orientált tájékoztatást és hasznos... Tovább A nemzetközi rendszerben a gazdasági, politikai és társadalmi szereplők és rendező erők közötti új kölcsönhatások, történelmileg példátlan jellegű és intenzitású politikai, gazdasági és társadalmi változások új kihívások formálják a XXI. Jövő-orientált tájékoztatást és hasznos segítséget ad a kötet mindazok számára, akiket érdekel, hogy mi várható a XXI. század nemzetközi rendszerében és különösen a hatalmas és konfliktusos világgazdaságban. Kirajzolódik az is, hogy mire számíthat Magyarország a XXI. század első évtizedeinek globális forgatagában. Vissza Tartalom BEVEZETÉS 7 ELSŐ RÉSZ A világfejlődés új szakasza, a világrend és a globális kihívások 11 I.
Rövid leírás...
A világrendet formáló "rendezőerők" a XXI. században 11 1. A nemzetközi viszonyok és a világrend normatív koncepciói (történelmi áttekintés) 20 II. A globális transzformációk irányai és következményei a XXI. század elején 24 1. A világkapitalizmus egyetemes rendszere és jövője 26 2. A szegénység a XXI. század világában 30 3. A demográfiai polarizáció és a deruralizáció következményei a XXI. században 42 4. A globalizáció a nemzetköziesedés új szakasza 47 5. Az állam intézményrendszerének helye és szerepe a globalizálódó világban a XXI. században 55 6. A globalizáció és a társadalmi eszmeáramlatok 69 7. A nemzetközi hatalmi viszonyok átalakulása, új hatalmi központok kialakulása és szerepük a XXI. század kezdeti szakaszában 74 III. A nemzetközi szervezetek szerepe a világrend fenntartásában és működésében a XXI. század elején 87 MÁSODIK RÉSZ A XXI. század világgazdasága: fejlődésének és szerkezeti átalakulásának főbb tendenciái 95 I. A világgazdaság az átalakuló világrendben 95 1. A világgazdaság komplex rendszere: fogalmak és elméletek 96 2.
A trianoni békeszerződés közvetlen gazdasági következményei A békeszerződés teljesen új feltételrendszert hozott létre a magyar gazdaság számára. Magyarország egyik pillanatról a másikra kikerült a háború után igen kedvezőtlen világpiaci tendenciák közé. Megszűnt a Monarchia egységes vámterülete, közös valutája, hatalmas felvevőpiaca. Az új nemzetállamok nagyon bizalmatlanul, ellenségesen viselkedtek a trianoni Magyarországgal. Vagyis: radikálisan megváltozott a gazdasági térszerkezet – jelentős kihívásokat okozva a magyar gazdaság számára. II. szekció: A Trianoni békeszerződés következményei a magyar állam újjászervezésére és közigazgatására | Videosquare - Stream your business. Az írás megjelent a Magyar 7 hetilap 23. heti számában Megosztás Címkék
Területét a háború folyamán tett ígéreteknek megfelelően osztották fel, és a korábbi egységes piac helyén önálló szuverén államok és azok önálló piacai jöttek létre. Az ország elveszítette belső piacának és nyersanyagainak nagy részét. Magyarország egyik pillanatról a másikra kikerült a világpiacra, külkereskedelemre utalt ország lett, és ez a békediktátum máig hatóan alapjaiban befolyásolja a magyar gazdaságpolitika lehetőségeit. A megmaradt területeken az immár kis államhoz mérten nagy feldolgozóipari kapacitások maradtak, a működtetésükhöz szükséges nyersanyagok java része azonban az elcsatolt területekhez került. Lehetetlenné tett ipar, közlekedés Az ipart tekintve a változások még kirívóbbak voltak. Míg a széntermelés kb. 65%‑a maradt meg, addig a vasérctermelésnek csupán 15%‑a. Trianoni béke következményei esszé. És éppen a rosszabb minőségű ércet adó bányák maradtak meg, amelyek érceit a magyar kohók – ércdúsító híján – nem tudták feldolgozni. Teljesen megszűnt a nemesérc‑ és sókitermelés, elveszett évi 3 500 kilogramm arany, 12 000 kilogramm ezüst, 10, 5 ezer tonna réz, és még hosszan lehetne folytatni a sort.
A magyar értelmiség elvándorlása a határokon túl is komoly következményekkel járt. A kisebbségi léthelyzetbe kényszerült magyar közösségek elveszítették az értelmiség egy részét, amely társadalmi állásánál, tekintélyénél, műveltségénél fogva vezető szerepet játszhatott volna a határon túli kisebbség életében. Szerzők: Kecskeméti Tibor, Buzár Ágota Személyes sorsok Vándorló Intézmények Trianon hatása a kutatásokra Velünk élő Trianon
Trianon lelki hatásait természetesen a gazdasági sikerek sem feledtethették. A magyar mindig is híres volt arról, hogy veszteségeiből győzelmet tudott faragni. Azért, hogy Trianonnal kapcsolatban is elmondhassuk ezt, fogadjuk meg Bogár László közgazdász gondolatát: "Trianon közelgő századik évfordulója jó alkalom lehet arra, hogy történelmi távlatban szemlélve, szelídséggel, türelemmel megértessük szomszédjainkkal: ma kivétel nélkül valamennyi térségbeli nép méltóbb életet élhetne (anyagi, fizikai / népesedés, egészség / lelki, erkölcsi, szellemi értelemben egyaránt), ha a Szentkorona szakrális történelmi Magyarországa egyben maradt volna. Egyszerűen azért, mert az ütközőzóna‑lét konfliktusainak kezelése mindenféle értelemben sokkal sikeresebb lehetett volna. A térség népei számára az elmúlt ezer év épp elég tanulságul szolgálhat arra, hogy az együttműködés elmaradása tragédiák olyan sorát hozza magával, amelyeknek XXI. Trianoni béke következményei. századi »újratöltése« akár a térség történelmi‑kulturális értelemben való teljes megsemmisülését is okozhatja. "