Csoknai Vitéz Mihály: A tihanyi ekhóhoz (elemzés) - YouTube
50% found this document useful (2 votes) 2K views 2 pages Description: Csokonai Vitéz Mihály költészete tétel, a Tihanyi Ekhóhoz elemzés, a költő írásainak szentimentalista jellegének bemutatása Original Title Csokonai Vitéz Mihály: A tihanyi Ekhóhoz és a szentimentalizmus Copyright © © All Rights Reserved Available Formats DOCX, PDF, TXT or read online from Scribd Did you find this document useful? 50% found this document useful (2 votes) 2K views 2 pages Original Title: Csokonai Vitéz Mihály: A tihanyi Ekhóhoz és a szentimentalizmus Description: Csokonai Vitéz Mihály költészete tétel, a Tihanyi Ekhóhoz elemzés, a költő írásainak szentimentalista jellegének bemutatása Full description
A következő két sor szerint a társadalomból kivonult a természetbe, amely bölcsebbé fogja tenni őt: vagyis azt reméli, a magány hozzásegíti felvilágosult öntudata felépítéséhez. A természetbe való visszavonulás megtisztítja a társadalom szennyétől, megnemesíti. Csokonai Vitéz Mihály: A Tihanyi Ekhóhoz És A Szentimentalizmus | PDF. Ezután a strófa második fele stilárisan és tartalmilag is feloldódást hoz: Távol itt, egy más világban, Egy nem esmért szent magánosságban Könnyezem le napjaim. "Távol, egy más világban": nem derül ki, hogy mitől vagy kitől távol, de nem is kell leírnia, hiszen tudjuk anélkül is: az őt elhagyó, kicsúfoló, hűtlen világtól. (Eredetileg a "más világ" nagybetűvel, egybeírva szerepelt: "Másvilágba" – amely már a túlvilágot is előlegezte volna. ) Ebben a másik világban, ahol soha nem ismert, "szent" magányban lehet része a költőnek, a természet és az értelem zavartalanul élesztgeti, feltölti a lelkét. A korra jellemző paradoxon tehát megmarad: Csokonai a társadalomból kivonulva keresi a felvilágosodás eszményeit, a közjó érdekében való eszmélkedés lehetőségét.
Az utolsó sorok ódai pátosza azt hirdeti, hogy a természet szerint minden ember egyenlő. Csokonai is a természet gyermekének vallja magát, számára ez a menedéket nyújtó otthon. Csokonai szerelmi költészete Csokonai Komáromban ismerkedett meg nagy szerelmével, Vajda Juliannával, egy gazdag kereskedő lányával, akit verseiben Lillának nevezett. A lány is viszonozta érzelmeit, s Csokonai zaklatott életében talán ez volt az egyetlen boldog korszak. Megható erőfeszítéssel keresett állást a Dunántúlon, de közben a lányt férjhez adták egy más férfihoz. E nagy szerelem élménye, s később a kiábrándulás hívta életre verseit, melyet Lilla, érzékeny dalok III. könyvben, 1802-ben rendezett sajtó alá. A 60 versből megszerkesztett ciklus a boldog szerelem hangjával kezdődik és a reménytelenséggel, a kilátástalansággal árul. Csokonai: A tihanyi Ekhóhoz by Laura Sydó. Ezekből a versekből eltűnik a korai költeményekre jellemző örömérzet kecses játékosság. Helyette a mélyen átérzett és megszenvedett csalódottság, fájdalmas szenvedés lép. A Lilla-ciklus legszebbnek tartott elégiái a búcsúzás, a kényszerű elválás fájdalmas hangján szólnak.
A világ ugyanis kigúnyolja és üldözi az emberekért való bölcsességet. Az emberi kiteljesedést csak egy embereken kívüli világban lehet elérni: keserű kritikája ez a korabeli társadalomnak és a költő iránt ellenséges emberi világnak. Mint azt A Magánossághoz című verséből tudjuk, a természet és a magány az igazak menedéke. A megbántott költő már nem reméli, hogy "rejtek érdemeit" valaha a kortársai felfedezik. Magányban kíván élni s meghalni, s az utókortól, a boldogabb jövőtől várja azt, hogy elismerje őt: Itt halok meg. E setét erdőben A szomszéd pór eltemet. Majd talám a boldogabb időben Fellelik sírhelyemet: S amely fának sátorában Áll egyűgyű sírhalmom magában, Szent lesz tisztelt hamvamért. Bízik abban, hogy talán majd egy ismeretlen eltemeti, s az utókor felleli az erdő mélyén rejtőző sírhelyét. A felvilágosult gondolkodókat optimizmus jellemzi, de Csokonainál ez az optimizmus csak a jövőre vonatkozik, a jelent illetően ugyanis teli van keserűséggel, pesszimizmussal (leveleiben és verseiben is mindig a későbbi századokról beszél, a 20. és a 21. századot emlegeti gyakran – épp a mi korunkat).
A rímképlet így a következő lesz: a-b-a-b-c-c-x. (Ha figyelembe vesszük a nyolcadik sort is – amely igazából nem rímel, de a sorismétlés miatt olyan, mintha rímelne –, akkor a rímképlet: a-b-a-b-c-c-d-d. ) Ez az utolsó, megismételt sor mintegy lezárja a versszakot. Maga a vers nem más, mint egy monológ, amit a lírai én a füredi partról intéz a megszemélyesített tihanyi visszhanghoz. Emellett egy élethelyzet leírása is: Csokonai saját komor élethelyzetét líraian összefoglalva jelenetszerűen tárja elénk. Ez a jelenetszerűség abban mutatkozik meg, hogy konkrétan megadja saját helyzetét: én, akit annyit gyötört a sors, íme, itt ülök a füredi parton. A vers műfaja elégia vagy elégiko-óda (mindkét megjelölést lehet olvasni a szakirodalomban, sőt azt is, hogy elégikus hangú óda); annyi bizonyos, hogy inkább az elégia jegyeit hordozza magán, mint az ódáét: fájdalmas, panaszos, szomorú hangulatú, hosszabb terjedelmű költemény, melyben a költő visszatekint saját életére, bemutatja jelenlegi helyzetét és panaszkodik (az elégia jellemző műfaja a szentimentalizmus nak).
Ha egy kevésbé jó zongorista csak azért jut előrébb, mert elfogad bizonyos nézeteket, abban a pillanatban megszűnik a művészet – vallja a zongoraművész. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművésszel a készített interjút annak apropóján, hogy szombaton a Zeneakadémián koncertezik Snétberger Ferenccel és Tony Lakatossal. A beszélgetésben szóba került a visszautasított józsefvárosi díszpolgári cím és a Magyar Zene Házában poénból lejátszott Fidesz-kampányindulója is. Szakcsi Lakatos Béla azt mondta, először el akarta fogadni Pikó Andrástól a díszpolgári címet, de miután kiderült, ez azzal járt volna, hogy kimenne egy tévéstáb a lakására riportozni, visszamondta. "Akkor esett le a tantusz, hogy itt valami másról is szó lehet. Ha kamerákkal jöttek volna ki, azt a riportot fel tudták volna használni politikai célra, ezért inkább visszautasítottam. Ebből persze botrány kerekedett, pedig azt is mondtam, hogy ha a választás után ajánlják fel a díszpolgárságot, akkor elfogadom. " A Magyar Zene Háza megnyitóján Szakcsi belekezdett a Piros volt a paradicsom, nem sárga kezdetű, a Fidesz-kampányban használt nótába.
Átadták a Magyar Zene Házát, a Liget-projekt egyik épületét, ami 17 milliárd helyett végül csaknem 24 milliárdba került – írja a 444. A szombati átadón a teljes politikai elit képviseltette magát, a fellépők között ott volt Szakcsi Lakatos Béla Kossuth-díjas jazz-zongorista is. Ahogy a lap írja, tavaly novemberben Józsefváros díszpolgárává avatták volna a "78 éves legendát", viszont Szakcsi Lakatos "rendkívül kiélezett" politikai helyzetre hivatkozva, nem vette át a díjat. Mint a Librarius magazinnak mondta, a 2022-es parlamenti választások után, elfogadná az elismerést, ha ismét megítélnék neki. "Én a politikán felül, vagy inkább kívül állok, és nem akarok a választás előtt semmibe se belekeveredni se a kormány, sem az ellenzék oldalán" – magyarázta döntését Szakcsi Lakatos Béla a lapnak. Szakcsi Lakatos Béla most viszont némi ellentmondásba keveredett, hiszen a Magyar Zene Háza megnyitóján fellépett, és egy Bogányi-zongorán adta elő ezt: (Kiemelt kép: Szakcsi Lakatos Béla, Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a Nemzet Művésze zongorázik a nyolcadik VéNégy Fesztivál és Színházi Találkozó záróeseményén Nagymaroson 2021. július 1-jén.
Ekkor szintén a Józsefváros újságnak azt mondta, "Én a politikán felül, vagy inkább kívül állok, és nem akarok a választás előtt semmibe se belekeveredni, se a kormány, sem az ellenzék oldalán". A kampánydal kapcsán készült interjú végén hozzátette, fiaitól tudta meg, mennyi gyűlölködő komment érkezett az előadására, és annyival zárta mondandóját: "én már 79 vagyok, nemsokára meghalok, miért nem lehet, hogy én jobban húzok a Fideszhez? "
Még többet a sütikről itt: Cookie szabályzat. OK, most már tényleg értem!