A titkok könyvtára, A titkok könyvtára sorozat, A titkok könyvtára online sorozat, online sorozatok, sorozatbarát ingyen sorozatok IMDB: LINK Év: 2014 Kategória: kaland Tartalom: Egy õsi titkos szervezet lehetséges tagjait sorban meggyilkolják. Flynn Carsennek és Eve Baird ezredesnek meg kell mentenie a három életben maradtat.
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. A titkok könyvtára (The Librarians) Műfaj televíziós sci-fi televíziós kalandfilm-sorozat fantasy television series Főszereplő Rebecca Romijn Christian Kane Lindy Booth John Larroquette John Harlan Kim Noah Wyle Hailee Keanna Lautenbach Zeneszerző Joseph LoDuca Ország Amerikai Egyesült Államok Nyelv angol Évadok 4 Epizódok 42 ( epizódlista) Gyártás Vezető producer Dean Devlin Producer Noah Wyle Forgalmazó Hulu Sugárzás Eredeti adó TNT Eredeti sugárzás 2014. december 7. – 2018. február 7. További információk weboldal IMDb A titkok könyvtára sorozat az amerikai egyesült államokbeli TNT televíziós adótól. A sorozatot 2014 óta készítik. Jelenleg 4 évada van. A sorozat angol neve The Librarians. John Rogers vezeti a sorozat gyártását. A film operatőre David Connell. A film zenéjét szerezte Joseph LoDuca. A filmet vágta Chris A. Peterson.
Emiatt a kezelésre hosszú ideig, általában éveken keresztül szükség van. Az antifoszfolipid szindróma megelőzése Mivel nem tudják, mi okozza ezt az autoimmun betegséget, kialakulását sem lehet megelőzni. Az antifoszfolipid szindróma szövődményei Az antifoszfolipid szindróma trombózist és vetélést okozhat, illetve ritka esetekben szerteágazó szervi tüneteket is, ezért érdemes az antifoszfolipid szindrómával szakemberhez fordulni. A kezelése miatt alkalmazott véralvadásgátlók enyhe vérzékenységet okoznak, ezért ebben a helyzetben egyébként kisebbnek számító sérülés is (ha valaki például beüti a fejét) súlyos következményekkel járhat. Emiatt az antifoszfolipid szindrómát csak akkor szabad kezelni, ha a trombózis veszélye valóban indokolja. Ha valakinek trombózisa van, akkor az ok kiderítése érdekében ajánlott ezen a területen képzett hematológushoz fordulnia. A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. med. habil. Bodó Imre hematológusnak.
A véralvadásgátlás az elmúlt évtizedben forradalmasodott, már olyan gyógyszerek is elérhetőek, amelyek fix dózisban, folyamatos monitorozás (azaz vérvételek) nélkül is szedhetőek. A korábbi készítmények megfelelő dozírozása végett a monitorozás elengedhetetlen volt. Ugyanakkor jelenleg még nem tudjuk, hogy ezek az új gyógyszerek alkalmasak-e a súlyos antifoszfolipid szindróma kezelésére. Aki antifoszfolipid szindróma mellett szeretne gyermeket vállalni, annak a terhessége alatt fontos a megfelelő véralvadásgátlás. A sikeres terhességek száma ilyenkor sem 100 százalékos, de az esélyek jelentősen nőnek. A terhesség alatt sajnos csak olyan alvadásgátlót lehet adni, amely nem megy át a méhlepényen, ezek a (kis molekulasúlyú heparin) készítmények pedig csak injekciós formában állnak rendelkezésre. Az antifoszfolipid szindróma gyógyulási esélyei A betegség jellemzően nem gyógyítható, de véralvadásgátlókkal jól kezelhető. Előfordulhat, hogy a betegséget okozó antitestek egy idő után eltűnnek, de ezt sem előre kiszámítani, sem befolyásolni nem lehet.
Az antifoszfolipid szindróma miatt jelentkező vetélést a méhlepény megfelelő keringését akadályozó vérrögök, illetve az antitesteknek a méhlepényre közvetlenül kifejtett, de részleteiben még kevéssé ismert károsító hatásai okozzák. Az antifoszfolipid szindróma tünetei Az antifoszfolipid szindróma tünete a vénás vagy artériás trombózis (beleértve a tüdőembóliát, a stroke-ot és a szívinfarktust), illetve az ismételt vetélés lehet. A két panasz kombinálódhat is, súlyos antifoszfolipid szindrómánál mind a kettő jelentkezhet. A társuló tünetek nem specifikusak, így önmagukban ezekből nem lehet diagnózist felállítani. Ilyen tünet lehet a furcsán márványozott bőrrajzolat (livedo reticularis), amely nagyon feltűnő is lehet. Ez a panasz nem állandó, jöhet-mehet, nem fáj és nem viszket, csak látszik. A betegség fennállásakor néha csökken a vérlemezkeszám is, enyhe vagy közepes trombocitopénia alakul ki. Előfordul migrén, amelyet gyakran összefüggésbe hoznak az APS-sel, bár az összefüggés nem áll biztos lábakon.
Tisztelt Doktor Úr/Nő! 34 éves nő vagyok, két vetélés után vizsgáltattam ki magam. Primer APS-t diagnosztizáltak nálam, napi egy szem 100 mg-os Aspirin protectet kell szednem. (két pozitiv lupus antikoaguláns eredményem, bőrtüneteim és a két missed ab-m volt) Nagyon szeretnénk babát és az immunológus orvos szerint ez a gyógyszer elég a várandósság 32. hetéig, utána kell csak heparint kapnom. Ezzel kapcsolatban többféle állásponttal találkoztam már, van aki szerint már az első "próbálkozós" hónaptól injekcióznom kellene magamat. Nem szeretnék még egy magzatot elvszíteni, de nem tudom valóban elég -e az aspirin? Ha megelőzésként kapom a fraxiparine-t vagy a clexane-t az árthat-e ha "még sincs rá szükség"? (nem tudom szebben megfogalmazni, elnézést) Nem szeretném mérlegre tenni az aspirin-vetélés - t a heparin-? (ártalom) kategóriával, de biztosra szeretnék menni, hogy magzatelhalás az APS miatt ne történhessen! (Hiszen annyi minden történhet még egy terhesség alatt a genetikai problémáktól a balszerencséig... ) Szóval kérdésem: aspirin vagy heparin esetleg mindkettő szükséges?