Azt mondta, máshol új alkotmányt hoztak, és ezzel lezárult a küzdelem, de nálunk nem, ezért "hol a múlt, hol a jövő nyert", ezt a küzdelmet pedig le kellett zárni, "a jövőnek nyerni kell", és ezért 2010-ben új alkotmányt hoztak, amelyben "Schmitt Pálnak elévülhetetlen érdemei vannak". Azt mondta, az alkotmányban benne van minden, amit az emberek erről gondoltak, mert megelőzte egy nemzeti konzultáció. Nemzeti konzultáció - Nyíregyházi Kisbíró. Arról is beszélt, hogy 2010-ben azért kaptak kétharmadot, mert az emberek már 1998-ban megtapasztalták, hogy "ha gond van, akkor ránk lehet számítani, 2002-ben azért vesztettünk, mert a dolgot rendbe jöttek, de amint beütött a baj, akkor még azok is ránk szavaznak, akik nem kedvelnek". Emellett még egy céljuk vol, hogy mindenki úgy érezze, hogy egy nagy nemzethez tartozik. "Összességében arra megyünk, amerre szerettünk volna, minden magyar jobban érzi magát a bőrében, a magyar egy nagy nemzet, és azt az alaptörvényt is elfogadta az ország, hogy itt a munkából lehet csak boldogulni, ez egy munkaalapú társadalom" - jelentette ki.
A kérdőívben ezen kívül foglalkoznak az uniós vezetéssel is, hogy a magyar kormánynak vállalnia kell-e a vitákat vagy inkább engednie kell Brüsszelnek.
Soros tavaly június 30-án Brüsszelben azt javasolta, hogy az EU a migrációs válság megoldása érdekében csökkentse a mezőgazdasági és kohéziós uniós kiadásokat. The post A Soros-terv pontokba szedve appeared first on PolgárPortál. Forrás: Tovább a cikkre »
A kormányzati tájékoztatás is a kabinet szándékainak megfelelő eligazítást, magyarázatot ad. Amennyiben azonban a kérdéseket csoportosítjuk, kiderül: ténylegesen és konkrétan a járványnak csupán három kérdést szántak. Tech: Dőlnek a mémek a “Soros-tervet” firtató nemzeti konzultációról – az első videó egyszerűen zseniális | hvg.hu. Három pont az Orbán Viktor által korábban a 2022-es választási évre beharangozott ígéreteit taglalja, és nyolc kifejezetten az esetleges ellenzéki győzelemmel, név szerint Gyurcsány Ferenccel, illetve Brüsszellel és Soros Györggyel, valamint a "bankárokkal" riogat, s azok feltételezett lépéseivel szemben kínál "védelmet". Ilyen a felsoroltak közül például a családtámogatások elvétele, az adóemelés, az adósok járvány előtti terheinek visszaállítása, a "gyermekekre irányuló szexuális propaganda" vagyis a nemzetközi botrányt kiváltó homofób törvény és a 2015 óta örökzöld migránsozás, amely ugyancsak három pontban köszön vissza.
A nézeteltérésük megmutatkozott abban is, hogyan tekintettek Jack Torrance karakterére, akit Jack Nicholson játszott az 1980-as filmben. King abban hitt, hogy Torrance alapvetően jó fiú, akit csak a gonosz erők terelnek más irányokba. Kubrick viszont elmosta a hagyományos morális kérdéseket azzal, hogy pszichopatának ábrázolta. "Szerintem a Ragyogás gyönyörű film, fantasztikusan néz ki, ahogy korábban is mondtam, olyan, mint egy szép nagy Cadillac, amiben nincsen motor" – mondta King, aki nehezményezte, hogy Jack Torrance karakterének nincsen meg az igazi szerepe a filmben. Míg a könyvben szerinte Torrance olyan figura, aki folyamatosan küzd a saját józan eszével, végül pedig elveszíti azt, addig Kubrick filmjében nem jelenik meg ennek a tragédiája, mert már alapból őrült és csak egyre őrültebb lesz. Nincs meg az igazi átalakulás. Stephen King annyira utálta a Kubrick-féle feldolgozást, hogy inkább készített maga egy háromrészes horror minisorzatot a regényéből 1997-ben. Bár ez az adaptáció sokkal inkább hű volt a könyvéhez, nem volt meg benne Kubrick filmjének művészi ereje.
Stanley Kubrick 1980-ban adaptációt készített Stephen King A ragyogás című regényéből, amellyel megalapozta a horror műfaját. Az eredményt King egyáltalán nem szerette és éveken át nyilvánosan kritizálta. De vajon mi volt ennek az oka? Amikor Stanley Kubrick a Ragyogáson dolgozott, a saját filmjét szerette volna megalkotni, és éppen ezért jelentősen eltért King eredeti víziójától. Kubrick a regényt csak kiindulópontnak akarta használni, nem olvasta el Stephen King forgatókönyvét és nem is kívánt együttműködni vele egy új megírásában. A ragyogás Ford. : Prekop Gabriella, Európa, 2020, 430 oldal Mindehhez persze köze volt annak, hogy Kubrick mit gondolt a filmkészítésről és az adaptálásról. A rendezőnek jó pár olyan filmje volt, amelyet könyvekre alapozott, és ennek főként az volt az oka, hogy azt gondolta, akkoriban nem voltak olyan tehetséges fogatókönyvírók, akik felértek volna a nagy regényírókhoz. Az adaptálás pedig lehetőséget adott, hogy tiszta és objektív képet alkosson egy történetről.
King egyébként úgy fogalmazta meg a különbséget, hogy az a baj Kubrick feldolgozásával, hogy nincsen lelke, nincsen középpontja a képeknek. A könyvet ő tragédiának szánta, és azért volt tragédia, mert az emberek szerették egymást benne. A Ragyogásban ezzel szemben nem lehetett meg ez a tragédia, mert nem volt mit veszteni. Forrás: Far Out Cikkeink Stephen Kingről: Stephen King a mindennapjainkban találta meg a gonoszt - Stephen King és a horror lélektana Stephen King új befejezést írt a Végítélethez Stephen King tíz kedvenc könyve Stephen King legújabb krimijének gyerek főhőse a halottakkal társalog