A laptop és a notebook közötti fő különbség a feldolgozási teljesítményben rejlik. Ez azt jelenti, hogy a laptopnak több feldolgozási teljesítménye van, mint a notebook. Továbbá vannak más különbségek is, mint például a méret, a súly és a használat. A számítógép olyan gép, amely a megadott utasításoknak megfelelően végezhet feladatokat. A mindennapi életünk egyik legfontosabb eszköze. A technológia gyors fejlődésével különböző típusú számítógépek kerültek piacra. A Laptop és a Notebook két ilyen kis hordozható számítógép. Kulcsfontosságú területek 1. Mi a laptop - Meghatározás, jellemzők, használat 2. Mi az a notebook - Meghatározás, jellemzők, használat 3. A laptop és a notebook közötti hasonlóságok - A közös jellemzők köre 4. Különbség Laptop, Notebook, Netbook, Tablet PC és Ultrabook | Organitzem. Különbség a laptop és a notebook között - A legfontosabb különbségek összehasonlítása Mi az a laptop A laptop egy kis számítógép, amelynek funkciója hasonló az asztalhoz. De hordozható. Olyan funkciókkal rendelkezik, mint a kijelző, a hangszórók, a billentyűzet, a processzor és a memória.
Egyébként igen, még lenovokat is lehetett így venni. :D azaz Az Ignobel-dijat viszont nem ertem, miert kaptak, az oveke igenis egy fontos felismeres:D Hat ez az:D Monyuk notit, OS nelkul?? DOS sincs rajta? Ilyet meg nem lattam. Monyuk te jobban benne vagy ebben a reszeben a dolognak:) Jaja, egy mondatban ket ekkora marhasag, ehhez mar tehetseg kell:))) Az internetezos reszet mar meg sem emlitettem, mert meg a mondat elso fele miatt hiperventilaltam... asszem tabletet egyébként sose lehetett operációs rendszer nélkül kapni, viszont egyes laptopokat igen a telefonokon meg mindig is volt oprendszer, legfeljebb olyan kis fejletlen, hogy nemigen hívták annak:) de minden operációs rendszer, ami egy vasat "használható működésre" bír felhasználói szempontból, illetve képes kezelni a kijelzőt, billentyűzetet stb. Notebook laptop különbség 2. tehát ilyen szempontból még a Nobira Talkmanen is volt OS. :D nekem az is tetszik, hogy a netbookkkal semmit nem lehet csinálni, csak internetezni:D Ezen szakadok en is egesz delutan:D Gyanitom, hogy 1) az OS-re gondol; 2) keveri a netbookot a tablettel (attol fuggetlenul, hogy ma mar ugye egy sima telefonon is van OS, nemhogy a tableteken:)) Szerinted?
Az AMD más, felépítés-beli változásokat vetett be a cél eléréséhez, de ehhez marketing oldalon be kellett vezetni az ún. 'pr'(pentium related)-számozást, ami már nem a valós órajelet tükrözte (pl. :Athlon XP 1900+, órajele 1600MHz). A történet úgy folytatódott, hogy az INTEL is zsákutcának találta az órajel növelését. Ma még gyárt magas órajelű Pentium 4-eket, de már megjelentek az alacsonyabb órajelű, ám hasonló teljesítményű processzorai. A jövőben megjelenő Pentiumok (P5 - kb. 2006) már alacsonyabb órajeleken fognak futni 2-3-szoros számítási teljesítménnyel, és kisebb fogyasztással. Lassan már minden processzor model-számozással kerül forgalomba (pl. : Pentium M 745, Celeron M 310, Turion64 MT34), és csak egyfajta processzort jelez számunkra. Notebook laptop különbség 10. Processzor-vásárlásnál érdemes a következő paramétereket figyelembe venni: L1/L2/L3 cache; órajel; FrontSideBus; fogyasztás. Sajnos azonban, még sok más tényező is meghatározza a számítási teljesítményt, tehát igazából a mérőprogramok(benchmark) eredményeit célszerű figyelembe venni (lehetőleg minél több benchmark-ét, minél több független gyártótól:)).
Az sem ritka, hogy a temetőben kezdenek el falatozni és énekelni. Otthon vidám oltárokat állítanak az elhunytaknak, amelyeken színesre pingált koponyák, gyertya-, virág- valamint étel- és italáldozatok, illetve a halottak hétköznapi tárgyai kapnak helyet. A halottak napi oltáron tehát minden felsorakozik, amelytől éltünkben is kicsit jobban érezzük magunkat. Ha már az ételáldozatoknál tartunk, mindenképp meg kell említenünk a mexikóiak halottak napi kenyerét, a pan de muertos -t is, amelyet az elhunytakra való emlékezés miatt fogyasztanak. A pan de muertos egy zsemle formájú, édesebb ízvilágú kenyér, amelyen nem ritka a csont-, a kereszt- vagy akár könnycsepp formájú díszítés sem. Mexikói halottak napja finomságokkal Végül is milyen lenne egy fesztivál finom falatok nélkül, nem igaz? Úgyhogy a Día de losMuertos -on nagy szerepet kapnak a karibi koktélok mellett az autentikus és közönségkedvenc kubai fogások is – méghozzá Chef Nacho odaadó prezentálásában! Minden lesz, "mi szem-szájnak ingere": arroz congrí, vagyis Kuba egyik nemzeti ételének számító fekete babos rizs, pollo a la mantequilla, azaz omlós, porhanyós vajas csirkecombfilé és fricase de cerdo is!
Ahogyan a legtöbb hagyományt, az El Día de los Muertos-t is kísérik ünnepi étkek. A legjelképesebb ezek közül a halottak, kenyere, a pan de muerto. A keresztény kultúrában a kenyér Krisztus testénak szubsztanciája, így kötődik a megszentelt kenyér a mexikói halottak napjához is, amelynek elmaradhatatlan szereplője. A pan de muerto inkább kalácsféle, mai változataiban édes, gazdag tésztával készül, amelybe tej, tojás, vaj, cukor kerül, és porcukorral hintik. Ízében gazdagabb, mint egy briós vagy fonott kalács, reszelt narancshéjjal, narancslével és ánizzsal fűszerezve illeszkedik a tarka ünnephez az illatos sütemény. A halottak virága a narancssárga színű büdöske, ami az ünnep egyik fő díszítőeleme. A házi oltárra a kenyéren kívül víz is kerül, a halottak napján hazalátogató lelkek kiszolgálására étellel-itallal. Sőt, a tradíció része elkészíteni a halottak kedvenc ételeit is ezeken a napokon, kedvezve az elhunytak lelkének. Mindebből szépen felsejlik a mexikói lélek összetettsége. A lakosság több mint 80 százaléka vallja magát római katolikusnak, a spanyol hódítók hittérítését megelőző pogány szokások azonban a mai napig mélyen áthatják a helyiek keresztenységét.
Holtak ünnepe Mexikóban Mosolygó koponyák, burjánzó virágdíszek, vibráló színek kavalkádja. Mexikóban a halottak napja életigenlő fiesta, ahol az emberek visszavárják elhunyt szeretteiket, hogy együtt ünnepelhessenek velük. A Día de los Muertos - vagyis a halottak napja manapság Mexikó világszerte egyik leghíresebb ünnepe, jellegzetességei, díszítőelemei egyre hódítanak más országokban is. A Día de los Muertos azonban nem a mexikói Halloween. Ősi gyökereken nyugszik, olyan hagyományokon és rituálékon, melyek apáról fiúra szállva maradtak fent, örök kulturális értéket teremtve. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy az ünnep 2008-ban felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára. A Día de los Muertos ünnepének története a mezoamerikai kultúrában gyökerezik. Mexikóban a halált az élet természetes részének tartják, a prekolumbián idők előtt a koponya magának az életnek volt a szimbóluma. A Día de los Muertos az élet és a halál ünnepe, amikor elhunyt szeretteikről emlékeznek meg a családok.
Mexikóban egészen egyedülálló ünnep a halottak napja (Día de los Muertos): az emberek ott ilyenkor nem az elmúlást és veszteséget dolgozzák fel, hanem épp ellenkezőleg. Boldogsággal, élettel töltik meg a temetőket a háromnapos hagyomány alatt, karneválokat szerveznek, táncolnak, zenélnek, és csupa színes szimbólummal díszítik az utcákat, a tereket és a házakat. A közép-amerikai országban október 31-től november 2-ig tartják az ezeréves múlttal rendelkező halottak napját. Hasonlóan, mint mi, az elhunyt szeretteikre gondolnak ezekben a napokban, viszont teljesen ellentétes megközelítéssel. Nem a hiányukat és a fájdalmat elevenítik fel magukban, hanem odaadó szeretettel, gondoskodással, elfogadással és vidámsággal tekintenek rájuk. A halált egy mérföldkőnek, egy tapasztalatnak fogják fel, és úgy gondolják, a halál csupán az élet folytonosságát jelenti – az emberi lét körforgásának része. Úgy tartják, ezeken a napokon a holtak felkelnek és áttérnek az élők közé, hogy velük együtt ünnepeljenek.
Körömvirágszirmokkal, speciális kenyérrel és finomságokkal várják az elhunytakat november első napjaiban, Mexikóban. Úgy tartják, a lelkek visszatérnek, hogy az élőkkel legyenek, és ha tetszik az áldozat, akkor szerencsét hoznak a hozzátartozóknak. A halottak napjának megünneplésekor a halál nem a távollétre, hanem az élő jelenlétre utal. A halál az élet metaforája lesz, amely a felajánlásokban testesül meg. Forrás: Piqsels November első hetét szokás halottak hetének is nevezni, hiszen ilyenkor emlékezünk meg halottainkra. November 1. mindenszentek, amely azoknak a szenteknek az ünnepe, akikről a naptár név szerint nem emlékezik meg, november 2. pedig halottak napja. A katolikus egyház tanítása szerint ezen a napon az élő és az eltávozott hívek titokzatos közösséget alkotnak. Ilyenkor a katolikusok feldíszítik az elhunytak sírját és gyertyát gyújtanak a holtaknak. Egy csendes, melankolikus és sokszor szomorú ünnep, de ez nincs mindenhol így. A halottak napi ünnepségek Mexikóban Forrás: Egyes országokban, így Mexikóban is az El Día de los Muertos, azaz a halottak napja nem egy szomorú időszak, hanem egy többnapos ünnep, amikor a család és a barátok összegyűlnek, hogy imádkozzanak és közösen emlékezzenek a halottakra.
Mindenszentek ünnepén mind megemlékezünk elhunyt szeretteinkről, virágot, koszorút, és mécseseket viszünk a sírjaikra, és ennek a keresztény hagyománynak hódolva, ezt évről évre megismételjük. Azonban a Föld különböző pontjain, mind más és más halottkultuszok jellemzőek, legyen szó akár Guatemaláról, ahol ilyenkor színes papírsárkányokat reptetnek, vagy akár Japánról, ahol lámpásokkal mutatják az utat az elhunytak szellemeinek. Az európai országok többsége hasonló módon ünnepel ilyenkor, azonban ezek között is van, ahol a gyertyagyújtás például egyáltalán nem hagyomány, ilyen Németország is. Viszont több Európán kívüli állam teljesen másképp tekint erre a napra, hiszen ilyenkor fesztiválokkal, ünnepségekkel és táncmulatságokkal adóznak az elhunytak emléke előtt. Íme tehát 4 olyan kultúra, ahol a halottkultusz nagyban eltér az általunk ismert esti temetőjárástól, és gyertyagyújtástól! Mexikó Mexikóban, Magyarországhoz hasonlóan november 1-jén és 2-án ünnepelnek, azonban a mexikói halottkultusz egészen az azték időkig nyúlik vissza, és annak rítusaiból ered.
A legfontosabb az, hogy egyél tizenkét szőlőt az év utolsó tizenkét másodpercében, és kívánságot fűzzön minden egyes elfogyasztott szőlőhöz. További népszerű szokások közé tartozik a rizs és a lencse fogyasztása a bőség érdekében, valamint az óév seprűvel való söpörése.