Cafeteria és a cafeteria közterhei 2018-ban – KÖNYVELŐZÓNA – könyvelő, könyvelőiroda, könyvelés, adózás, bérszámfejtés, könyvelő programok NAV - Tájékoztató a cafeteria egyes juttatási elemeinek adózására vonatkozó szabályok változásáról Cafeteria 2018 - minden, amit tudni kell a jövő évi változásokról- HR Portál Cafeteria 2018 - íme, minden tény és újdonság - Mindezek alapján 2019. január 1-jétől a béren kívüli juttatásnak, vagy egyes meghatározott juttatásnak nem minősülő juttatások a felek közötti jogviszonyból származó jövedelemnek minősülnek. Adómentes juttatások A Módtv. Adómentes béren kívüli juttatások 2018. értelmében 2019-től az alábbi juttatások adómentessége megszűnik: lakáscélú munkáltatói támogatás, mobilitási célú lakhatási támogatás, kockázati biztosítás más személy által fizetett díja, diákhitel-törlesztéshez biztosított munkáltatói támogatás. Az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás megszűnésével, valamint a kockázati biztosítás más személy által fizetett díja adókötelessé válásával kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket külön tájékoztató tartalmazza.
Az idei év pedig legalább csak kedvező változásokat hozott (a korábbi tapasztalatok alapján pedig már ez sem semmi). Még keskenyebb az adóolló A hagyományos cafeteria elemek (Erzsébet-utalvány, önkéntes pénztárak, bérlet és hasonlók) adóterhe 2017-re emelkedett, a korábban hangsúlyosan nem kedvezményezett tételek, például a nem állami utalványrendszerek közterhe alacsonyabbá vált. Vagyis: szűkült az adóolló (részletesebben erről itt írtunk). A jó hír az lehet, hogy ez a bizonyos olló az idén még tovább zárult. Adómentes béren kívüli juttatások 2014 edition. Az Erzsébet-utalvány, az étkezési támogatás, az önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári, illetve önsegélyező pénztári hozzájárulás, a helyi bérlet vagy az iskolakezdési támogatás így már nem 43, 66, hanem 40, 71 százalékos közteherrel adható. Közben a SZÉP-kártya és a kápé továbbra is 34, 22 százalékkal adózik. (A cafeteria jelenlegi szabályait, adókulcsait itt találja. ) Az átlagos bruttó 370 ezer forintos kerettel számolva Fata László cafeteriaszakértő szerint 5400 forinttal járnak jobban a munkavállalók az adóváltozások miatt.
Tehát, ha a munkáltató a munkavállaló kártyájára tesz 100 ezer forintot meg nem haladó összeget, az béren kívüli juttatásként válik adókötelessé a jogszabályi feltételek fennállása esetén. Amennyiben az szja-törvény alapján az adott juttatás egyes meghatározott juttatásnak minősül, akkor az adókötelezettséget ennek megfelelően kell teljesíteni. Forrás: Világgazdaság
A cafeteria-juttatások a munkáltatók választása alapján kínálhatók dolgozóknak, de maga a "cafeteria" nem önálló juttatási jogcím, így az adó- és járulékvonzata a választott elemtől függ – jelezte a NAV annak kapcsán, hogy a piacon "cafeteria-kártyák" jelentek meg – írja a Világgazdaság. Lehet adómentes a béren kívüli juttatás. Nem egyszerű eldöntenie a munkáltatónak, hogy milyen béren kívüli juttatást adjon munkavállalóinak, mi az, ami a leginkább megéri, mert például cafeteriaelemként adómentesen adható. Egyes cégek például olyan kártyákat kínálnak, amelyek akár adómentes cafeteriamegoldásként is értelmezhetők, ám az adójogi gyakorlat ezt nem támasztja alá. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Világgazdaságnak jelezte: a cafeteria nem önálló juttatási jogcím a személyi jövedelemadó szempontjából, hanem egy, a munkáltató által meghatározott elemekből álló juttatási rendszer, amelyben a munkavállalók választhatják ki egy meghatározott keretösszegen belül, hogy mely elemeket kívánják igénybe venni. Az egyes juttatások adókötelezettségét az szja-törvény rendelkezései alapján kell megítélni, így a kifizetőt terhelő adó mellett nyújtható, béren kívüli juttatásként, a 100 ezer forintot meg nem haladó pénzösszeg és a SZÉP-kártya egyes alszámláira juttatott támogatás.
Egerben, egy rokon üstjében, odalent a garázsban ki-próbálta, milyen a sajt, amit ő készít. Így kezdődött az egri sajtmanufaktúra története, és így indult az országos hír felé Sándor Tamás, aki mára az ország egyik legkiválóbb sajtkészítő mesterévé vált. Persze, mint minden sikertörténetnek, Sándor Tamásénak is van egy mesebéli eleme, túl a svájci hegyekből lejött öreg hegyi sajtján. 2006-ot írtak már a naptárak, amikor vásárt tartottak Etyeken. Sándor Tamás megjelent ott a gomolyájával, az ordájával, egy félkemény füstölttel, valamint a borban érlelt tehénsajtjával, amit a lakótelepi garázsában az alábbi tárgyak segítségével készített: egy darab Lehel hűtőszekrény, egy faasztal, egy gázrezsó és egy 30 literes lábas. Tamást majdnem elzavarták, mert nem volt engedélye. Végül beengedték az egyik fogadó udvarába - és Sándor Tamás eladott egy mázsa sajtot. Mesebéli kezdés, mi tagadás, már ami a sajtkereskedelmet illeti, de addig is hosszú tanulásra, tapasztalásra volt szüksége a mesternek.
Tudjuk, hogy amit képviselünk, az értékes és időtálló. "Amikor elkezdtem a kezemmel dolgozni, meggyógyult a lelkem" – Kun Anita irodai alkalmazottból lett díjnyertes sajtmester Minden fontos célját elérte menedzserasszisztensként és kétgyermekes anyukaként: volt családja, kiszámítható egzisztenciája és életritmusa, a munkáját is szerette, és őt is megbecsülték. Egy... "A termelés teremtés" – egy sajtkészítő mindennapjai A fenti mondatot Sándor Tamás mondja nekem valahol Mályinka és Lillafüred között, a legvadabb erdélyi szerpentineket idéző úton a Bükkben. Tamás 18 év sajttermelői...
[8] A szezon végén feljuttatta a csapatot a harmadosztályba, majd lemondott posztjáról. [9] Sikerei, díjai [ szerkesztés] Klub [ szerkesztés] Debreceni VSC: Magyar bajnok: 2004–05, 2005–06, 2006–07, 2008–09 Magyar kupa-győztes: 2007–08 Magyar kupa-ezüstérmes: 2002–03, 2006–07 Magyar szuperkupa-győztes: 2005, 2006, 2007 Magyar szuperkupa-esütérmes: 2008 Egyéni [ szerkesztés] Az év magyar labdarúgója: 1996 Zilahi-díj: 2004, 2006 Statisztika [ szerkesztés] Mérkőzései a válogatottban [ szerkesztés] Magyarország # Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény 1. Sándor Tamás ( Debrecen, 1974. június 20. –) válogatott magyar labdarúgó. Négyszeres magyar bajnok, egyszeres magyar kupagyőztes és háromszoros magyar szuperkupagyőztes. Egyszer elnyerte az év magyar labdarúgója címet és kétszer megkapta a Zilahi-díjat is. Pályafutása [ szerkesztés] Játékosként [ szerkesztés] Azon debreceni labdarúgók egyike, aki tagja volt az 1996-os atlantai olimpiára kijutott válogatottnak, és gólt szerzett a Japán elleni emlékezetes 3-2-re elvesztett mérkőzésen.
Sőt, ez a folyamat soha nem ér véget, mert ahogyan Tamás magyarázza, mindig van tanulnivaló a sajt-készítés művészetében. Magyarország hosszú-hosszú idők óta nem bővelkedett sajtkészítő mesterekben. A XIX. század második felében érkeztek ugyan a Kárpát-medencébe holland és svájci sajtkészítők, de tudásukat meglehetősen zártan, jó céhesek módjára őrizték. Amikor pedig elhagyták az országot, a világháború blokkolta a magángazdaságot, majd nagyipari termelés váltotta fel a sajtmanufaktúrák világát. Eltűnt, de legalábbis az ismeretlenség homályába került, egy-két falusi ház szobájába szorult az egyedi, speciális sajtkészítés mestersége és tudománya. Sándor Tamás ezt a világot, tudományt és művészetet ébresztette fel álmából, és próbálja hirdetni és terjeszteni az egyedi sajtkészítés fontosságát. Merthogy nagyon kevés maradt meg a régi mesterek tudásából. Szerencsére akadt olyan, aki őrizte és továbbadta a tudást Tamásnak. Azt sem bánta az egri sajtkészítő, ha ehhez a fél országot át kellett utaznia, hogy eljusson Körösladányba Kiss Ferenchez, aki élelmiszer-ipari technológusként értette a sajtkészítés mesterségét.