A nagyidai cigányok (1851) A közismert történeti anekdota szerint a XVI. században Perényi, a Szapolyai János király pártjához tartozó főúr cigányokkal védelmeztette várát, Nagyidát a Habsburg király, Ferdinánd serege ellen. A cigányok diadalmaskodtak volna, ha nem kiabálják a visszavonuló németek után: szerencséjük, hogy elfogyott a puskapor, különben... Ezt hallva a német vezér, Pucheim visszafordult, elfoglalta a várat és lenyakaztatta a cigányokat. A Nagyidát bohózatba illő módon feladó cigányhad hajdani históriájának fölemlegetése már Petőfi komikus eposzában, A helység kalapácsában (1844) is fölmerül, a kocsmai malacbanda cigány zenészeinek bemutatásakor. A nagyidai cigányok - Gál Tamás előadása újra Budapesten - ATEMPO.sk | zenei-kulturális portál. Arany művében az anekdotát érdemlő történet terjedelmes hősköltemény magaslatára emelkedik: a Bolond Istók második énekének (1873) tanúsága szerint ("S oly küzdelemre, mely világcsoda, / Kétségb'esett kacaj lőn Nagy-Ida. ") szerzője az 1848-49-es magyar szabadságharc allegorikus torzképének szánta. Tehát a könnyen hevülő, de állhatatlan cigányhadat a magyar jellem karikatúrájaként fogta fel Arany: "Rajongva tűnt elém a sátrak népe: (... ) / Dicsőséget szomjaznak minden áron, / De, ha nem kell vér, olcsón is veszik; / Ritka dolog, hogy egyetértsen három; / A holnapot ma bízvást megeszik".
Nagyidai Cigányok -------------------------------------------------------------------------------- Látvány és táncszínház két felvonásban Az Experidance Tánctársulat és a Nemzeti Táncszínház legújabb közös, (őszi) bemutatója Arany János azonos című vígeposzából készült két részes táncjáték, tele költészettel, humorral, s olyan bravúros koreográfiával mely az együttes stílusát jól ismerő, s azt szerető nézőket is meg fogja lepni. A nagyidai ciganyok. Román Sándor az Ezeregyév és a többi sikeres produkciót folytatva, de azokon immár tovább is lépve, most már nem csak a magyar néptánc, s a népzene motívumait használja fel ebben a tánc-showban hanem, a történetből következően, a cigányfolklór sok-sok, eddig ismeretlen elemét is. Arany János költeménye, (melyet 1852-ben írt a szabadságharc paródiájaként) megtörtént eseményen alapul: A XVII. század végén Puch generális labanc serege ostromolta Nagyida várát. A várat védő magyarok, élükön Perédi várkapitánnyal, mikor látták, hogy fogytán az erő, az élelem, a lőszer, egy éjjel kiszöktek az ostromlott várból, hátrahagyva Csóri vajdát, és cigányait, hogy ezután védjék ők a várát.
Sárospatak Önkormányzata támogatásával Helyszín: Szent Erzsébet utca – szabadtéri színpad
Ez a szájas, eleven, kapzsi, de nem komoly dologra született gyülevész nép áll szemben a tunya és buta tudákosság elbizakodásával s tulajdonkép osztozik vele a nevetségesség kudarcában: Puk Mihály haditanácsa, ágyú-katasztrófája és pöffedt bevonulása Nagyidára nem kevésbbé nevetséges, mint Csóri vajda álmodott hősködése, dicsősége s végül ebrudon kivettetése. A nagyidai cigányok. Valóban, a komikai koncepció és felfogás mélységét és szilaj erejét tekintve, leleményének gazdag egyszerűségét és kerek eredetiségét, komikai erének a mulatságos figurák egész tömegében s a tarka jelenetek változatos sorában mindig bő, szabad és jellemző áradását: Arany remeke a világirodalom víg époszai közűl a legkiválóbbakkal is kiállja a versenyt. Vajjon hol találjuk párját a cigánycsata féktelen kedvének és ötletgazdagságának, a jellemző erő és felfogás ily fensőségével? Híres nyerseségei is olyan becsületes, csak a neki-vadúlt kedvet jellemző nyerseségek, melyeken csupán finnyáskodás akadhat fenn. De a költőnek ez a komikai ere, ennek ilyetén fölfakadása, föltarthatatlan, tréfában nem válogatós, sőt magáról szívesen el-elfeledkező áradása: megint a magyar nép szívének egy jellemző hangja: a sírva vigadásé.
4 éve született ez a tartalom. Kezeld ennek megfelelően (pl. egyes hivatkozások esetleg már nem működnek). " – Pont jókor jössz, mert ez a nap legjobb része. – Melyik az a rész? – Az, amikor te meg én mi leszünk. " Kevés olyan embert találni, aki ne ismerné az imádni valóan csekély értelmű, ámde annál nagyobb szívű, kóccal tömött medvebocs történeteit. A. Milne meséjét több mint 50 nyelvre lefordították az elmúlt majd 100 évben – még latinra is – és film, mese és sorozatok tömkelegei láttak napvilágot a megannyi, gyerekeknek vehető játékokról nem is beszélve. (Nem, nem mondom meg hány plüss van itthon a Százholdas Pagonyból, de minden végtagot figyelembe véve se tudnátok megszámolni). Biztos sok embert számos kellemes emlék köt a kis piros pólós sárga mackóhoz és barátaihoz. Ezekre az emlékekre épül fel a Barátom, Róbert Gida is. Róbert Gida ugyanis felnő, a szülei bentlakásos iskolába küldik, s többé nem tud elmenni kalandozni a Százholdas Pagonyba. Barátom róbert gida előzetes. A nevelőnők vasmarokkal nevelik a nagybetűs életre, Christopher Robin pedig megjárja a második világháború borzalmait, hogy végül családapaként gyönyörű felesége Evelyn, és kislánya, Madaline oldalán találjon megnyugvást.
A bohókás, megmosolyognivaló Micimackót, Tigrist, Fülest vagy épp Zsebibabát látva, persze, nem feltétlen egy keményvonalas drámára számít az ember. Nem is erről van szó, az amúgy egészen ízlésesen és szerethetően ábrázolt élettel teli plüssök és állatok elsősorban a gyerkőcök szórakoztatását garantálják. Xpress. Barátom, Róbert Gida. A film játékos és gyermeki oldala jól működik, az utolsó fél órára mondjuk már kicsit sok lesz belőle, ám a cselekmény érdemi részét számos szívmelengető jelenettel szolgálja meg. Az egyértelmű, hogy a fiatalabb nézők nem a Barátom, Róbert Gidában fogják megtalálni azt a mesefilmet, amit utána rongyosra néznek, hiszen az igazi értékek abban a mondanivalóban rejlenek, amit korábban már számos elcsépelt köntösben láthattunk és hallhattunk. Ahogy Christopher Robin újból Róbert Gidává válik Forster rendezésében, azt viszont öröm nézni. A film első fele az, ami a Százholdas Pagony egészen gyönyörű fényképezésével, a mesekönyves narratívával, a szeretnivaló és szellemes Micimackóval és Ewan McGregorhoz hű nagyon emberi, közel hibátlan játékával megágyaz egy olyan adaptációnak, ami kiemelkedik a többi közül.
Ahogy minden ilyen történetben, úgy itt is eljött a felnőtté válás keserű pillanata, Róbert Gida onnantól fogva pedig vissza sem nézett. Évtizedek teltek el, a gondtalan gyermek öltönyös üzletemberré és családapává cseperedett, eközben pedig a világ minden terhe Christopher vállát nyomta. Sem a cégnél, sem pedig otthon nem tudott megfelelni az elvárásoknak a férfi, a néző pedig egy kifejezetten depresszív (vagy inkább csak életszagú? ) képet kapott a felnőtt Róbert Gida életéről. Barátom, Róbert Gida - Film kritika - Critical ERROR. Egy furcsa véletlen folytán Micimackó hirtelen London közepén találja magát, aminek a vége persze nem más, minthogy a Százholdas Pagony Róbert Gidája hazatér. Talán nem is tudjuk elsőre honnan, de az ilyesfajta "vissza a gyerekkorba" mesék mindenki számára ismerősek lehetnek, alapvetően pedig a Barátom, Róbert Gida sem csavar sokat a dolgokon. Személy szerint hozzám sosem állt túl közel Milne meséje, ezért is ért hatalmas meglepetésként az, hogy bármiféle erőlködés nélkül érte el Forster filmje, hogy megkönnyezzem.
Csacsi öreg medvém... Kasszasikerek ide vagy oda, ennél meghatóbb filmet idén nem fogunk látni! Eleinte kicsit féltem, hogy talán a figurák túl ijesztőek lesznek, vagy indokolatlan, kusza történetet kapunk csak azért, hogy még egy bőrt lenyúzhassanak egy közkedvelt karakterről, de szerencsére szó sincs ilyesmiről. A karakterek, a helyszínek, a zene és a dalok mind-mind pontosan ott és úgy jelennek meg, ahogyan annak lennie kell. Olyan ajándékot, mit amit ez a történet tud nekünk adni, nagyon kevés film hordoz magában. Temérdek régi emlékeket képes felidézni, és elérni, hogy napokig a hatása alá kerüljünk. Barátom, Róbert Gida - ISzDb. Annyi szív és szeretet szorult ebbe a másfél órába, amihez foghatóval ritkán találkozni manapság. Köszönöm Disney, zseniális lett!