Második alkalommal rendezték meg a térség sportegyesületeinek támogatásával a Sport-tár-s sportágválasztó nyílt napot. Az idén sportiskolai minősítést elnyert oktatási intézmény kiemelt feladatának tekinti, hogy segítse a sportolni vágyó gyerekek és a sportolási lehetőségek találkozását. Colonics györgy általános iskola budafok teljes film. Remélem, az évek során egyre népszerűbb lesz rendezvényünk, egyre több család látogat el hozzánk, hangsúlyozta a szeptember 12-i, szombati rendezvényen Hidvégi Antónia megbízott igazgató. A Budafok-Tétényi Önkormányzat vezetői számára a követendő elv, hogy "mindenki fontos", így ti is, sportszerető fiatalok – mondta a rendezvény fővédnöke, Karsay Ferenc polgármester nevében Zugmann Péter alpolgármester. Mindig fontos, hogy legyenek példaképeink, hogy legyenek, akikre büszkék vagyunk, tette hozzá. Olyanok, mint például Kiss Gergő triatlonos, aki tavaly nyerte el a "Jó tanuló, jó sportoló" kitüntető címet, elismerést Budafok-Tétény Önkormányzatától, vagy Palásthy Kata, a Fitness Európa Bajnokság második helyezettje, illetve Joó Abigél Európa-bajnok, olimpiai 5. helyezett cselgáncsozó.
Miért látjuk színesnek a világot? – Kepesvagy Kihagyás És miért kék az ég és zöld a fű? Az egyszerű válasz: mert ilyen színű. De van egy kissé összetettebb válasz is minderre. Fény nélkül nem látunk semmit. Ha bemész egy vaksötét szobába, aminek nincs ablaka, nincs bent lámpa, és becsukod magad mögött az ajtót, akkor semmit sem látsz. Vagyis mindent feketének látsz. Tehát fény nélkül nem látunk színeket, csak feketének mindent. Akkor kell, hogy legyen fény, hogy színes legyen valami. A szín a fény egy jellemzője. Ezáltal tudunk megkülönböztetni két ugyanolyan alakú dolgot. Vegyünk két labdát, amik ugyanolyan méretűek, ugyanolyan kerekek. Ha rájuk nézünk, egyetlen egy különbséget tudunk felfedezni, mégpedig azt, hogy az egyik piros, a másik kék. Máris van értelme annak, hogy színes a világ! Hiszen meg tudunk különböztetni két ugyanolyan alakú dolgot. És a megkülönböztetés a kulcs. Mert ha azonosnak vennénk a két labdát, akkor joggal mondhatná valaki, hogy van némi baj velünk – elment az eszünk.
Akinek van gyermeke, biztos tette már fel a kérdést, hogy: miért kék az ég? Ilyenkor mindig jön valami válasz számára, de tulajdonképpen még sosem gondolkoztunk el azon, hogy tényleg valójában, miért is kék. Sok mítosz keringett régebben azzal kapcsolatban, hogy a tengert tükrözi vissza, de ez balgaság. Az elmúlt évszázadok során többen foglalkoztak ezzel a kérdéssel, mert alapvetően természetesnek vesszük, ha felnézünk, hogy az kék. De vajon miért? Talán az elsők között volt, aki ezzel foglalkozott: Leonardo da Vinci, aki úgy gondolta az ég kék színét a levegőben lebegő, a fényt magukba záró apró páracseppek okozzák. 1508-ban az Alpokban tett kirándulásnál azonban megfigyelte, hogy minél magasabban van, annál sötétebb az égbolt. A következő híres tudós, aki ezt a kérdést feszegette, Sir Isaac Newton, angol fizikus volt, aki rájött, hogy a kék szín kialakulásért a Napból érkező fény légköri elnyelődésének lehet szerepe. A kérdésre azonban valamivel később, John William Strutt adta meg választ, 1904-ben.
Ezek a csapok három típusba sorolhatók, attól függően, hogy milyen hullámhosszú fényre reagálnak a legérzékenyebben: kék, zöld, és sárga receptorok. A kék receptorok a rövid hullámhosszra, a zöld a közepes hullámhosszra, a sárga pedig a hosszú hullámhosszra érzékeny. De nemcsak a receptoroknak van nagy szerepe abban, hogy milyen színt látunk, hanem annak is, hogy meg tudjuk-e őket különböztetni, valamint hogy felismerjük-e a színek közti különbségeket. Ha tiszta a levegő, akkor naplemente sárgának tűnhet, mert a Napból érkező sugarak az atmoszférában fénytörést szenvednek, azonban napnyugtakor a Nap már egy napátmérőnyivel a horizont alatt található. Ha pedig szennyezettebb a levegő, akkor a naplemente vörösesebb lesz, mivel a fény egy vastagabb atmoszférarétegen halad át. A természetben élő emberek sokszor figyelték meg az égbolt színét, és ebből különböző következtetéseket vontak le, mely szerint: Ha piros az ég alja, akkor másnapra szél lesz – ennek az oka pedig a következő: ha fúj a szél, még több levegőn kell keresztülhatolnia a fénynek, és a vörös szín még jobban felerősödik, az ég alja pedig még pirosabb lesz a megszokottnál.
A legjobb válasz A szakértők nem értenek egyet abban, hogy a tornádó vagy heves zivatar előtt miért változik az ég színe. Legalább két elmélet sugallja, mi lehet az oka annak a furcsa zöldessárga színnek, amely (néha) megelőzi a vihart. 1. elmélet. Mivel a légmolekulák szétszórják a fényt. Az első elmélet megértéséhez próbáld meg a távolban hegyeket ábrázolni, amelyek gyakran mélyülő kéknek tűnnek. Ez a kék szín a fény levegőmolekulák általi szóródásából származik. Ugyanez az ok, a szétszórt fény, az ég kék színű megjelenését okozza. Ne feledje, hogy a legerősebb viharok általában késő nap folyamán fordulnak elő. Egyes szakértők úgy gondolják, hogy zivatar előtt az égen alacsonyan fekvő nap arany-vöröses fénye – és a levegő természetes kékítő hatása – zöld eget hoz létre. A vihar sötét hátteret biztosít, és ellensúlyozza ezt a zöldes vagy sárgás árnyalatot. 2. Mivel a víz önmagában kék. Egy másik meteorológiai elmélet szerint maguk a viharfelhők is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az ég kékes-zöld színű legyen.
Azért mert nem zöld. Amúgy én is szeretek filozófálgatni. Ez is egy fontos kérdés a filoban. Nem mindegy? Szép ez így ahogy van......... okos vagy_! ezt vártam! tőled! akkor azért, mert így énekelték meg... a szövegíróknak is lehetne néha több fantáziájuk:DDD. a nótában is úgy van, hogy kék az ég és zöld a fű:) Az előző hozzászólásokhoz még annyit füznék hozzá hogy. MERT ÉN IGY AKAROM! Mert ha lila, szélt jelez, ha sötét szürke, vihar jön, sárgán meg hülyén nézne ki... szerintem azért, hogy passzoljon a hupikék törpikék bőrszínéhez Kizárólag azért, mert az emberek valamikor ezt a színt kéknek nevezték el. :))) Ez igen! Ezzel foglalkozol, vagy csak hobbiból tudtad a választ? Az égbolt kék színe Az égbolt színét a légköri fényszóródás okozza. Az égbolt légkör nélkül fekete lenne, csak a Nap és a csillagok látszanának. Ez jól látható pl. a Holdon készült felvételeken. A sztratoszférában közlekedô repülôgép utasai megfigyelhetik, hogyan megy át a repülôgép emelkedésekor az ég világoskék, fényes sugárzása a mélykék, fényszegényebb árnyalatba, s az ûrhajósok, ha felszállás közben lehetôségük lenne rá, megfigyelhetnék, hogyan változik át fokozatosan az ég színe a koromfeketébe.
34 év múlva, 1508-ban, az Alpokban tett utazása alkalmával Leonardo újból tanulmányozta az ég színét. Észrevette, hogy a magas hegyek között az ég mélyebben kék, mint síkságon. Ennek okát abban látta, hogy a vékonyabb légrétegen jobban áttetszik a világűr sötétje. A kék szín létrejöttének magyarázatára föltételezte, hogy a levegőben lebegő apró, színtelen páracseppek "befogják" a fényt, és ezért kéknek látszanak. Bizonyítékul azt hozta fel, hogy a napsugarak által megvilágított füst is ilyen színű a sötét háttér előtt. 200 évvel később Newtonnak sikerült színösszetevőire bontani a Nap fényét. A szivárvány keletkezését arra vezette vissza, hogy az esőcseppek apró prizmaként szétválasztják színeire a fehér fényt. Azt gondolta, hogy az ég kék színe is valahogy így jön létre a lebegő apró vízcseppek hatására. Newton még arra gyanakodott, hogy a fény anyagi részecskékből áll, ám Thomas Young 1801-ben rájött, hogy különböző rezgésszámú hullámokkal is leírható. Az ég legtisztább kékje az ultramarin, amelynek hullámhossza 475 nanométer (475 x 10-9m).