Grecsó Krisztián családregényének hősei hisznek az öröklődésben. Tudják, hogy a génekkel együtt sorsot is kaptak. A főszereplő - egy harmincas éveinek közepén járó férfi - aggódva figyeli magát, saját mozdulatait, testének minden változását. Barátnője elhagyja, ráadásul egy családi titok véletlen lelepleződése miatt rejtélyek hálójába gabalyodik. Miközben minden talányt földerít, és lassan megismeri családja viselt dolgait, magára ismer. A türelmetlen lánykérésekben, a titkos szerelmekben, a hosszú évek magányos várakozásaiban egyre inkább ő a főszereplő. Hiszen nem csak a mozdulatait, a haja színét, a testalkatát kapta a családtól, de ha jól figyel - a jövőjét is. Grecsó Krisztián: Mellettem elférsz | könyv | bookline. Az addig széttartó életpályák a ma Budapestjén találkoznak. A Mellettem elférsz először 2011-ben jelent meg, és megkapta az év legjobb könyvének járó Aegon Művészeti Díjat. Azóta tucatnyi új kiadást ért meg, harmincezer példányban kelt el, az elmúlt évek egyik legolvasottabb könyve Magyarországon. A könyv megvásárlása után járó jóváírás virtuális számláján:: 29 Ft
Grecsó Krisztián Grecsó Krisztián családregényének hősei hisznek az öröklődésben. Tudják, hogy a génekkel együtt sorsot is kaptak. A főszereplő - egy harmincas éveinek közepén járó férfi - aggódva figyeli magát, saját mozdulatait, testének minden változását. Barátnője elhagyja, ráadásul egy családi titok véletlen lelepleződése miatt rejtélyek hálójába gabalyodik.... bővebben Grecsó Krisztián családregényének hősei hisznek az öröklődésben. Mellettem elférsz | Grecsó Krisztián | AranyBagoly könyv webáruház. Barátnője elhagyja, ráadásul egy családi titok véletlen lelepleződése miatt rejtélyek hálójába gabalyodik. Miközben minden talányt földerít, és lassan megismeri családja viselt dolgait, magára ismer. A türelmetlen lánykérésekben, a titkos szerelmekben, a hosszú évek magányos várakozásaiban egyre inkább ő a főszereplő. Hiszen nem csak a mozdulatait, a haja színét, a testalkatát kapta a családtól, de ha jól figyel - a jövőjét is. Az addig széttartó életpályák a ma Budapestjén találkoznak. A Mellettem elférsz először 2011-ben jelent meg, és megkapta az év legjobb könyvének járó Aegon Művészeti Díjat.
Hogyan alakítják a történeteink azt, akik vagyunk? A Magamról többet versei erre a kérdésre keresik a választ, a magyar költészet nagy hagyományú számvetéseit – többek között Babits, Pilinszky, József Attila verseit – felidézve. Csakhogy a kötet tanulsága szerint soha nincs jó alkalom a számvetésre, a leltárakat mindig újra és újra el kell készíteni. Grecsó Krisztián-Mellettem elférsz - | Jegy.hu. Hogyan tudunk úrrá lenni az élettörténetünkön, ha sem a rossz, sem a jó életeseményekre voltaképpen nincsen ráhatásunk, ha a szerencse és a balszerencse egyaránt megjósolhatatlan? Grecsó Krisztián megrázó Balázsolás-ciklusa és felemelő apaság-versei az olvasót saját életének kérdéseivel is szembesítik. A Mellettem elférsz és a Vera szerzője ezzel a kötettel tizenkilenc év után tér vissza pályakezdő műfajához, a vershez. A készülő kiadványból, mely február végén jelenik meg és már előrendelhető, a Balázsolás című, megrendítő verset tesszük közzé. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >>
Tudnivaló, hogy a magát liberálisnak valló politikai gondolkodás hirdeti a tolerancia mindenekfelettiségét, s hogy e vezényszó értelmét milyen önkényesen változtatja attól függően, hogy érdeke éppen mit kíván. Nem a homoszexuálisok és a prostituáltak zavarnak, hanem a tolerancia rám emelt, álszent keresztje, amelyet zokszó nélkül vesz kézbe a legtöbb író, hogy hovatartozását kifejezze, vagy éppen hűségét megerősítse. Mindenesetre saját bőrön vett valóság a könyvé – vagy ha nem az, legalább hihető; de az már kevésbé, hogy egy, a 20. század első felében szocializálódott, kilencvenéves asszony, Zách Éva az egykori nemi életéből osszon meg pikáns részleteket az elbeszélővel, aki számára idegen fiatalember. S ha már felmerült a regényben ábrázolt szexualitás, némi disszonancia mutatkozik Grecsó Krisztián könyvében, amely hol visszafogottan bővérű, akár egy Menzel-film, hol pedig egyszerűen leereszkedik a pornólapok szintjére: "Minden átmenet nélkül nekem esett, kigombolta a nadrágom, lenyelte a farkam, nem a szájába vette, lenyelte az egészet, lenyűgözve néztem…" Sajnos a kortárs próza divatja ez, sőt tudathasadása, mint a tolerancia zászlajának kényszeres lobogtatása is.
"… az élet nagy dolgai ilyen nevetséges, apró pillantásokkal dőlnek el, egy ilyen pillantás, és két ember egymás mellé kerül, vagy egy félrenézés, és két idegen tovább bukdácsol a saját, magányos útján. " A két szálon (jelenben lévő unoka és a családtagok a múltban) futó cselekmény legerősebb szála természetesen a nagyszülők, Juszti mama és Márton papa köré rendeződnek, az ő életük volt számomra a legszeretetreméltóbb is. Sorsukon keresztül észrevétlenül bepillanthatunk a kor eseményeibe, szokásaiba, a vidéki világ kilátástalanságába, amelyet azonban sokan – mint ő is – erővel és tisztességgel tűrnek. "Mártonnak és Jusztikának a háború végére gyűlt össze a pénze, házat szerettek volna venni, de egy hetet késtek vele. Minden idők legrémisztőbb inflációjában hét nap alatt a pengő teljesen elveszítette értékét. A házra összespórolt pénzből kenyérvágó kést és bilit vásároltak. " Aztán ott van Márton papa testvérének, Benedeknek a története. A jelenkori unoka az ő élete kapcsán kezd nyomozásba, hiszen az immáron nagyon idős Juszti mama feljegyzéseiről kiderül, hogy valamit elhallgatott a család.
De az említett kérdés mellett még legalább három problémát érintő határozott állásfoglalását vélem jelentősnek: az első azzal a gondolattal kapcsolatos, mely szerint a megismerés érdekében tett erőfeszítéseknek terápiás hatásuk van, a második azzal, hogy a megismerés révén újjáépülő személyiség biológiai és szociokulturális gyökerei felvállalásával azonos, a harmadik pedig azzal, hogy az ily módon felépített személyiség legfontosabb komponense a tolerancia. A továbbiakban ezek mellett szeretnék érvelni. A Mellettem elférsz narrátorának identitáskrízisét nem, vagy nem elsősorban a pusztai telepről a nagyvárosba, Budapestre szakadt vidéki kisebbrendűség-érzés táplálja. Akár erre is gondolhatnánk, hiszen a regény lapjain igen hamar előkerül a pusztai származás említése: "Egy telepen születtem, pusztai telep, nem messze a falutól. A telepek akkoriban tűntek el, olvadtak be, mikor én voltam gyerek. A telepeknek a nyolcvanas évek közepére vége lett, én meg eljöttem, és sokféle helyet kipróbáltam, mielőtt idejöttem a kerületbe. "
Mert ami elmúlt, azon szükségszerűen hajszálrepedések keletkeznek, majd szilánkokra törik, s a cserepek néha összekeverednek más történetek darabjaival, általában el is veszik közülük egy-egy, amiket pótolni, illeszteni és ragasztani kell. S persze jelen vagyok a szilánkok válogatásában és a kötésükben: a képzelésben is, tehát a fikció is én vagyok. Ezért álproblémák ezek, amelyek bennem egyenértékűek a mellébeszéléssel. Egy kritikában pedig az beszél mellé, akinek igazán nincs miről – e könyv kapcsán legalábbis. Mert tény, hogy a Mellettem elférsz-ről érdemes beszélni. Minden, fontosnak érzett élmény formálja az embert, és szinte mindegy, milyen ösvényen indul el, akit eléggé szorít már a cipője ahhoz, hogy fűzőjét kibogozza, a lábbelit levesse, és megfelelőt keressen magának, ami kifejezi őt, és amiben jólesik a járás, akármerre viszi is az útja. Mert bár a Mellettem elférsz családregénynek tetszik, én mégis identitásregényként olvastam. "Nem a sérelmeimet akarom kibeszélni, nem apámnak akarok megbocsátani, hanem ismerni akarom az állományt, mindent, ami rendelkezésemre áll: a szokásokat, a múltat, a lefutott köröket. "
Mire Nalbandian kikopott az élmezőnyből, berobbant Del Potro, a 198 centiméterre nőtt "tandili torony", aki a múlt héten minden valószínűség szerint befejezte soha ki nem teljesedő profi karrierjét. Andy Murray és Stan Wawrinka mellett ő volt képes megrángatni a "nagy hármas" bajszát, amikor a szűk elit tagjai a csúcson voltak. Konkrétan egyedül ő tudott a 2005-ös Roland Garros és a 2012-es Wimbledon között Grand Slam-tornát nyerni Roger Federeren, Rafael Nadalon és Novak Djokovicson kívül, méghozzá a 2009-es US Opent. Addig azonban el is kellett valahogy jutnia: édesapja, a tavaly elhunyt Daniel állatorvos volt, aki az argentin rögbiligákban is szerepelt. Eleinte ő kísérte fiát a versenyekre, aztán átvette szerepét "Delpo" első edzője, Marcelo Gómez. "Amikor Juan Martín tízéves volt, tudtam, hogy megvan benne a lehetőség a top 10 elérésére. Tenisz, Kitzbühel: Juan Del Potro két játszmában nyerte a döntőt -. Ahhoz, hogy csatlakozzon az elitcsoporthoz, a játék minden elemében magas szintre kellett jutnia, és ez össze is jött neki. Ha nem lettek volna a sérülései, Novak Djokoviccsal és Rafael Nadallal harcolt volna az ATP trónjáért" – vélekedett 2020-ban Gómez.
Dominic Thiem ( Bécsújhely, 1993. –) osztrák hivatásos teniszező. Karrierje során 12 ATP tornán diadalmaskodott. Ezek közül a legnagyobb tornagyőzelme a 2019-es BNP Paribas Openen aratott diadala. Ennek megfelelően Varvara Lepchenkót úgy mosta le a pályáról, hogy mindössze három gémet engedélyezett neki. Victoria Azarenka volt az első Grand Slam-bajnok édesanya, aki pályára lépett hétfőn. Ha a játéka el is marad még a top-Vika teniszétől, azért arra bőven elég volt, hogy legyőzze az orosz Ekaterina Alexandrovát, és fülig érő mosollyal integessen az őt ünneplő közönség felé. Őt követte a másik édesanya, Serena Williams, akinek a bátran, elfogódottság nélkül teniszező Arantxa Russzal kellett megküzdenie. Nem volt ez egy egyszerű meccs a számára, de megoldotta. Del potro barátnője te. A mérkőzés szorosabb volt annál, mint amit a 7:5, 6:3-as végeredmény mutat. "Örülök, hogy túl vagyok ezen " – mondta Serena. " Hihetetlenül játszott, de ilyen a tenisz, mindenre fel kell készülni. Nem teniszeztem a legjobban, de meccsről meccsre haladok, és most nagyszerű érzés, hogy ez megvan.