Most, Scott halála után, Lisey-nek kell szembenéznie férje démonaival, s miközben átfésüli a papírhalmot, kezdetét veszi egy majdhogynem végzetes utazás a Scott-féle sötétség birodalmában. Kingnek talán ez a legszemélyesebb és legerőteljesebb műve az alkotás gyötrelmeiről, az őrület kísértéséről és a szerelem titokzatos nyelvéről. És mint megszokhattuk, borzongató, feszült, izgalmas olvasmány a kiapadhatatlan fantáziájú író tollából. A Lisey története megjelenése után elnyerte a rangos Bram Stoker-díjat, és jelölték a World Fantasy-díjra is. A könyv alapján készült film 2021 nyarán került képernyőre Julian Moore és Clive Owen főszereplésével. Lisey története (minisorozat) – Wikipédia. "
Összefoglaló Lisey Debusher Landon huszonöt év házasság után vesztette el férjét, Scottot, aki több díjjal kitüntetett, népszerű író volt. Két év telt el azóta, s most végre elég erőt érez magában, hogy rendezze az irodalmi hagyatékot. Ráadásul kutatók és egyetemi könyvtárak is sürgetik, szeretnének hozzájutni a kiadatlan kéziratokhoz. Lisey munkához lát. Egyre több minden kerül elő, nemcsak befejezetlen vagy épphogy elkezdett művek, hanem recenziók, újságcikkek, interjúk, fényképek is. Lisey-ben megelevenedik a múlt. Mély és nagyon bensőséges kapcsolatukat néha rémisztő elemek árnyékolták. Scott roppant bonyolult személyiség volt, s gyermekkorában rettenetes traumák érték. Ez tükröződött a műveiben is. Stephen King halálközeli élménye ihlette a Lisey története sorozatot - Blikk. Lisey, aki rengeteget tanult tőle a könyvekről és az olvasásról általában, megismerhette a lélek mélységeit is. Később megértette, hogy létezett egy hely, ahová Scott visszavonult, egy hely, amely férjét megbetegítette, ugyanakkor meg is gyógyította, amely elevenen felfalhatta, ám vezérelveket is adott életéhez.
Ez utóbbiak nem időrendi sorrendben jönnek, hanem ahogy Lisey eszébe jutnak valamiről. Tényleg ilyen, amikor egy hosszú házasság után a házaspár egyik tagja egyedül marad a közös otthonukban, és próbálja élni a mindennapjait a társa nélkül. Nagyon érdekelt Scott életének története, ezért amennyire időm engedte, faltam az oldalakat, hogy megtudhassam, mi az, hogy dincs, mikor lesz szükség a KÖMAK -ra, illetve hogy Scott Landon egy zseni volt, vagy egy kimaszott őrült, akibe beleköltözött a gonoszotty. (Külön gratuláció a fordítónak ezekért a szavakért! ) Tulajdonképpen a szűk 700 oldal nem adott maradéktalanul választ ezekre a kérdésekre, ennek ellenére jól szórakoztam. A Scott gyerekkoráról szóló részeket nem egyszer borzongva olvastam, de közel sem a félelem volt az, ami miatt a hideg rázott, sokkal inkább az, ahogy átéreztem a fájdalmát. Ahogy peregtek a lapok, nemcsak Scott története bontakozott ki, hanem a Lisey-vel való házasság története is. Minden házasságban vannak olyan dolgok, amelyekről a külvilág nem tud, mert nem tartozik rá; és ennek csak az első lépcsőfoka az a közös nyelv, amelyet a felek egymással használnak.
Az értékelés olvasható a blogomon: Nagy lélegzetvételű, nagyon komoly, összetett művel sikerült kezdenem az évet. Valamikor régen a gimnáziumban az egyik osztálytársam olvasta, és már akkor ajánlotta. Én ódzkodtam tőle, de valójában magam sem tudom, miért. Talán a címe volt az, ami miatt valami laposabbat, nem túl izgalmasat vártam. Hatalmasat tévedtem. Tény, hogy nem kellett a fejemet kapkodni a gyorsan pörgő események miatt, de egy cseppet sem zavart, hogy minden szép lassan csordogált. Valahogy így is kell kinéznie annak, amikor az özvegy visszaemlékezéseiből megismerjük elhunyt férje életének különleges eseményeit. Amit a Lisey története elmond, az egy házasság története, egyúttal kézen fog és végigvezet minket a gyász fázisain. Nem időrendben haladunk, és az emlékek időnként meg is szakadnak Lisey jelenkori életének eseményei folytán, legyen szó nővére, Amanda betegségéről, vagy az őrült rajongóról, aki Scott Landon kiadatlan munkáiért zaklatja a főszereplőt. Nekem végig úgy tűnt, hogy ezek a jelenetek az intermezzók, és a fő cselekmény az emlékekben játszódik.
Legismertebb művei közé tartozik a Tűzszekerek, a Szárnyas fejvadász, az 1492 – A Paradicsom meghódítása és a Nagy Sándor, a hódító című filmekhez komponált zenéi. Élete legnagyobb is sikerét a Tűzszekerek zenéjének köszönheti, amelyért 1981-ben a legjobb filmzenéért járó Oscar-díjat is hazavihette, de kislemezként a slágerlisták élén is megfordult. Az 1924-es nyári olimpiai játékokra készülő futók, Eric Liddel és Harold Abrahams párharcát feldolgozó alkotás nyitóképe, amelyben az atléták a homokos tengerparton, a fövenyt nyaldosó hullámok között futnak Vangelis zenéjére, az olimpia szimbóluma lett, és a 2012-es londoni olimpián is használták. Nyolcvanas évek zeni . Vangelis a nyolcvanas évek elején Jon Andersonnal, a Yes énekesével kezdett dolgozni, és a duó Jon & Vangelis néven több közös albumot is kiadott. Ő komponálta a 2002-es koreai és japán FIFA-világbajnokság hivatalos himnuszát is. Vangelist több mint öt évtizedes zenei karrierje alapján és több mint ötven album szerzőjeként illetve közreműködőjeként az elektronikus zene történetének egyik legjelentősebb alakjaként tartják számon.
Speciális változatokból egyébként akad még a kollekcióban, hiszen Bill Withers toplistás felvétele, a Lovely Day 1977-ben látta meg a napvilágot, annak Ben Liebrand-féle remixe, a lemezlovasok által nagy becsben tartott és máig előszeretettel pörgetett Sunshine Mix viszont '88-ban jött, látott és győzött. Szintén különlegesség a New Wave-es The Romantics-től a Talking In Your Sleep, mert bár a borítón nem tüntették fel, jó tudni, hogy az egykori amerikai listavezető John "Jellybean" Benitez parádés, 1988-as remixében szól! Ugyanakkor a Milli Vanilli gigasikerét, a Girl, You Know It's True-t jobb lett volna eredeti formájában közzétenni, a N. Y. Nyolcvanas Évek Disco Zenéi. C. Subway Remix ugyanis teljesen tönkreteszi a dalt... A nyolcvanas évek meghatározó zenei irányzatai közé tartozott a ma is divatos hip hop (melyet a Run-D. M. C., a Rob'N'Raz és Leila K., valamint Rob Base & DJ EZ Rock képviselnek), valamint az egykor szebb napokat élt, számtalan hangmintával operáló Acid House – utóbbiból az S'Express és a Bomb The Bass ad hatásos ízelítőt.
Valami az ő R & B-je, hogy az országot érintő hit még ma is rezonál az emberekkel – és határozottan jobban működik, mint egy prom dal. Persze, hogy keserédes hallgatni a számot Houston haláláról, 2012-ben, de nagyon jó tudni, hogy ilyen nagy örökséget hagyott hátra. "Wonderwall" – Oázis Az angol rock zenekar Oasis számos dalt adott ki a 18 éves karrierjük alatt, de ez az 1995-ös "Wonderwall", amely kétségkívül a leghíresebb. Romantikus, elég lassan táncolni, és határozottan az 1990-es évekből származó ikonikus találatot, így persze ez egy középiskolai tánczár. Amikor Noel Gallagher "Mert talán / te leszel az, aki megment engem / Végül is / te vagy az én csodaszem", könnyű észrevenni, miért is rezonál. 2000-es évek "Egy pillanat mint ez" – Kelly Clarkson Kelly Clarkson 1. évad American Idol A 2002-es "A Moment Like This" megnyerése még mindig vitathatatlanul a FOX valóságos verseny legszimptikusabb pillanata. Nyolcvanas évek zenéi zenei a hang. Azóta sok Clarkson találatot kapott, de a rajongók és a csevegők visszatértek a 2000-es években "A Moment Like This" -hez.