Tudják azt, hogy a lehető legtöbb tudást, tapasztalatot halmozták fel, ezért tisztában vannak a dolgok, a kapcsolatok működésével. Vonzódnak az antikvitásokhoz, a régi, történelmi ereklyékhez, a könyvekhez, főleg azokhoz a tárgyakhoz, amelyekkel kapcsolatba kerülhettek előző életükben. Az "öreg" lelkeknek nyugodt, visszafogott békés életük van, nagyon kedvesek, megértők, de határozottak is tudnak lenni. Szeretik a nyugodt környezetet, távol a város zajától, ahol a csend, a tudás, a tapasztalat szigetét alakítják ki. Nem rabjai a fogyasztói társadalomnak, az ő életükben a pénz csak másodlagos szerephez jut. Reinkarnáció teljes film sci fi. A körülöttük lévő emberekre nem egyénekként tekintenek, hanem a Mindenség részeiként, akiknek segíteni kell, hogy ráleljenek a belső békéjükre, képesek legyenek megteremteni harmóniájukat. Az "öreg" lelkek tudják azt, hogy min kell keresztülmennie annak, aki el akarja érni a céljait, sikereit. Figyelem! Ezekre az emberekre "veszélyt" jelenthet az egykedvűség, az unalom, hiszen előző életeikben szinte mindent megtapasztaltak.
A reinkarnáció bemutatója a 18. Tokiói Nemzetközi Filmfesztiválon volt, 2005 októberében. A reinkarnációt a Toho színházi úton terjesztette 2006. január 7-én. A filmet a Lions Gte Films adta ki 2006. november 18-án az Egyesült Államokban. Színházilag adták ki az Egyesült Államokban a After Dark Horrorfest című országos filmfesztivál nyolc filmjének egyikeként, amely 2006. A legjobb reinkarnációs filmek - Mafab.hu. november 17-21. Lásd még Szellemfilmek listája Megjegyzések Hivatkozások Külső linkek Reinkarnáció az IMDb-n Reinkarnáció az AllMovie-n
Reinkarnáció (2005) Rinne Kategória: Horror Tartalom: Mészárlást rendezett a turistaszállón egy főiskolai tanár. Az őrült férfi tizenegy vendéggel, valamint a hotel dolgozóival végzett. Mindezt 8 mm-es filmre vette a gyilkos. Harmincöt esztendővel később Ikuo Matsumura filmrendező filmet akar forgatni a történetből az eredeti helyszínen. A főszerepre egy fiatal színésznőt, Nagisa Sugiurát kér fel. Még el sem kezdődik a munka, amikor a színésznőt és a stáb néhány tagját baljós álmok és különös látomások kezdik gyötörni. Reinkarnáció teljes film videa. A forgatás helyszínén Nagisa rájön, hogy ő az egyik áldozat reinkarnációja. Attól fél, hogy rá is hasonló sors vár.
Kádárt mégis egy törtető régi-kommunista állította félre 1988 május 22-én, mégpedig Grósz Károly. Kádárnak a pártelnöki pozíciót kínálta fel és ezzel valójában kivette kezéből az irányítást. (Kádár egy évvel később meghalt, 1989 július 6-án. ) Grósz csak fél évre tudta megkaparintani hatalmat, mert 1989 novemberében egy tehetséges reformernek kellett átadnia a vezetés, ő volt Németh Miklós. Az ország élén 1989 november 24 és 1990 május 23 közt miniszterelnöként állva Németh Miklós törvényesítette a rendszerváltás rendelkezéseit. Rendszerváltás Magyarországon - Rendszerváltás Magyarországon - MeRSZ. A rendszerváltás megvalósítása és törvényei: Az ország átalakításának, vagyis a piacgazdaság létrehozásának, a többpárt rendszer megteremtésének és egy új alkotmány megírásának feladatát az úgynevezett Ellenzéki Kerekasztal készítette elő, 1989 tavaszán. Ennek az új formációnak az ellenzéki pártok vezetői alkották a gerincét. Például: Szabad György, Antall József, Pető Iván. Néhány hónappal később az EK tárgyalásokat kezdett az MSZMP és a szakszervezetek vezetőivel.
október 23-án Szűrös Mátyás, a parlament akkori elnöke kikiáltotta harmadik Magyar Köztársaságot, aminek ő lett az ideiglenes köztársasági elnöke. Dupcsik Csaba – Repárszky Ildikó – Ujvári Csaba: Befejezetlen múlt 6. – A globális válság felé 1930 – (tankönyv), Műszaki Könyvkiadó, 2003. Rainer M. A Kádár-rendszer válsága II. és a rendszerváltozás lépései 1989. október 23-ig | zanza.tv. János: Magyarország története 22 – A Kádár-korszak 1956–1989, Kossuth Kiadó, Budapest, 2010, 54–63., 90–99. o. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században, Osiris Kiadó, Budapest, 2005. 522–536. o.
törvényt, módosította az 1989 évi XXXI. törvény). Ennek nyomán Magyarország népköztársaságból újra köztársaság lett. A köztársaságot 1989 október 23-án kiáltotta ki Szűrös Mátyás, a parlament elnöke. Az első szabad választásokat 1947 után 43 évvel, 1990 március 25-én tartották meg. A győztes az MDF lett, így hazánk rendszerváltás utáni első miniszterelnöke Antall József lett. Az új alkotmány szerint köztársasági elnököt is választani kellett, ez azonban már a parlament feladata lett a négyigenes népszavazás döntése alapján. 1990-ben az első köztársasági elnök Göncz Árpád lett. Az 1990 utáni új magyar állam szervezeti felépítése: Az állam legfőbb méltósága a parlament által 5 évre választott köztársasági elnök (államfő) Az állam legfőbb irányító szerve a parlament, mely 4 évente megtartott választások eredményeként jön létre, és 200 tagú (2012 előtt 386 tagú volt. ) Választásokon csak az országos listát állítani tudó pártok indulhatnak és csak 5% eredmény elérése után juthatnak a parlamentbe.
Az akció sértette a gyülekezési jogot, de Göncz Árpád "polgári engedetlenségnek" minősítette azt, és a taxisblokád résztvevői közkegyelmet kaptak. 1991. június 19-én az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy 15 óra 01 perckor a záhonyi–csapi hídnál hagyta el Magyarországot. Ennek emlékére nyilvánította 2001-ben az országgyűlés június utolsó szombatját a Magyar Szabadság Napjának. A kommunizmusban meghurcoltak kárpótlása is megkezdődött. Megindult a központilag vezérelt privatizáció az Állami Vagyonügynökség és utódszervezetei lebonyolításával. A privatizáció során jelentős állami tulajdon került magánkézbe. Mind a kárpótlás, mind a privatizáció sikeressége a mai napig vitatott. Az egyre romló gazdasági helyzetben a reálbérek csökkentek, nőtt a munkanélküliség. Antall József 1993-ban meghalt. Utódja Boross Péter lett, aki a koalíciót még egyben tudta tartani, de a kormány rossz megítélésén nem tudott változtatni. Az 1994-es választásokat az MSZP nyerte. A miniszterelnök Horn Gyula lett.
Az illegalitásban működő demokratikus ellenzék a prágai tavasz leverése óta nem hitt az 1956-os forradalom megismételhetőségében. A cenzúra kikerülésével megpróbált létrehozni egy második nyilvánosságot, elsősorban szamizdat kiadványaival. A legismertebb kiadvány a Beszélő című folyóirat volt. 1983-ban az István, a király című rockopera az ellenzékiség egyik szimbólumává vált. Az ellenzék elsősorban a fiatalokra, főleg az egyetemistákra hatott, akik szakkollégiumokba tömörülve, a KISZ-t kikerülve próbáltak új lehetőségeket keresni a problémák megoldására. A demokratikus ellenzékiek szervezték a március 15-i és október 23-i megemlékezéseket, tüntetéseket, amiket a rendőrség rendszeresen szétvert. Az ellenzékiek és a reformértelmiségiek először 1985-ben Monoron gyűltek össze. 1987-ben a demokratikus ellenzék kidolgozta a Társadalmi Szerződést. Ugyanebben az évben, szeptember 27-én, Lakitelken megalakult a Magyar Demokrata Fórum, az MDF. Aztán létrejött a Fiatal Demokraták Szövetsége, a FIDESZ, a Szabad Demokraták Szövetsége, az SZDSZ, a Kereszténydemokrata Néppárt, a KDNP és újjáalakult a Független Kisgazda és Földmunkás Párt, az FKgP.