Az ilyen tudományos fokozatok gyógyításra ugyan nem hatalmaznak fel, azonban feltételezik, hogy birtokosa értékelhető tudományos teljesítménnyel nyerte el azt: eredményes kutatásokat végzett, eredményeiből rangos folyóiratokban publikált s azok alapján egy új tudományos ismereteket felsorakoztató disszertációt írt. Amikor 2012-ben az NKE Varghát megfosztotta doktori címétől, nem vizsgálták meg, hogy mindez teljesült-e 2007-ben, amikor elkészítette disszertációját. Nos, mivel kíváncsi típus vagyok, elolvastam az illető irományát. Mivel nem értek a témához, nem szeretném elkövetni azt a hibát, hogy az anyagot egy abszurd blöffnek tituláljam. Doktori Címek Rangsora - E Mail Címek Listája. Inkább arra biztatok mindenkit, hogy olvasson bele az anyagba. Ami miatt megszületett ez az írás, az a disszertáció 69. oldalán található: a szerző publikációs jegyzéke. A disszertáció alapjául szolgáló cikkek esetén minden, magára valamit is adó egyetem megköveteli, hogy elismert, lektorált folyóiratokban (azaz olyan lapokban, amelyeknél a közlés előtt a cikket elbírálják, s ha nem megfelelő, akár vissza is utasítják) jelenjenek meg és függjenek össze a disszertáció témájával.
Januártól Németországban külön vizsgát kell tenniük a szlovákiai főiskolákon doktori címet szerzett hallgatóknak - figyelmeztetett az SaS.
2019. 11. 28. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem idén is megőrizte vezető pozícióját a HVG legfrissebb, 2020-as felsőoktatási rangsora alapján: az intézmény, javítva tavalyi eredményén, újra az oktatói és a hallgatói kiválóság lista élén végzett. Doktori Címek Rangsora: E Mail Címek Listája. A karok országos rangsorát az ELTE Bölcsészettudományi Kar vezeti, holtversenyben a Semmelweis Egyetem orvostudományi karával, az ELTE Természettudományi Kara pedig mögöttük a dobogó harmadik helyén áll. Az oktatói kiválósági mutatók szerint továbbra is az ELTE-n dolgozik a legtöbb tudományos fokozattal rendelkező oktató, az MTA-címek aránya alapján pedig több mint 9, 24%-kal a 2. helyen áll az intézmény a tudományegyetemek között. A hallgatói kiválósági összesített listáról kiderül: az ELTE-re érkezett a legtöbb elsőhelyes jelentkezés (8148), valamint a legtöbb, középiskolai versenyen helyezett felvételiző (263 fő) is egyetemünket választotta, amely ebben a kategóriában is az élen áll. Az összesített kari rangsor hallgatói kiválósági mutatói alapján a Bölcsészettudományi Kar a harmadik, az Állam- és Jogtudományi Kar a negyedik, az Informatikai Kar a hetedik, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar a nyolcadik helyen áll.
A Magyar Tájak című tárlaton a Kárpát-medence legszebb vidékeit, városait, várait láthatjuk a legnagyobb magyar mesterek szemével, Fiumétől Vaskapuig, Dévény várától Munkácsig, Selmecbányától Vajdahunyadig, Balatontól Budapestig. A Régi Magyar Gyűjtemény egyelőre nem teljes barokk állandó kiállítása a 16. század végétől 1800-ig követi végig a történelmi Magyarország művészetének és közép-európai kapcsolatainak alakulását. Szepmuveszeti muzeum kiallitas. A Szépművészeti Múzeum megújult egyiptomi állandó kiállítása a korábbinál nagyobb területen, számos új tárggyal és témával kiegészülve várja a látogatókat. Az új koncepció három nagy tematikus egységre bontva mutatja be az ókori Egyiptom világát: Templom – Istenek; Nílus-völgy – Emberek; Sírkamra – Halottak. virtuális kiállítás A magyarországi művészetben az ellenreformáció, vagy más kifejezéssel katolikus megújulás művészeteként is ismert barokk stílus az 1620-as években jelent meg és a század végére a művészet valamennyi ágában uralkodóvá vált. A legfontosabb megrendelő a katolikus egyház volt, amely újonnan épülő templomait és egyházi épületeit díszítette a hazánkba érkező mesterek alkotásaival.
A tárlat katalógusában külföldi és hazai szerzők tanulmányai mellett Matisse saját írásaiból is közlünk válogatást, melyek meghatározó része első alkalommal jelenik meg magyar fordításban. A kiállítás kurátorai: Aurélie Verdier, a Centre Pompidou munkatársa és Fehér Dávid, a Szépművészeti Múzeum művészettörténésze. Együttműködő partnerek: Enteriőr, akvárium aranyhalakkal ( Intérieur, bocal de poissons rouges), 1914 Centre Pompidou, Musée national d'art moderne, Párizs © Succession H. Matisse / HUNGART © 2022 Fotó: © Centre Pompidou, MNAM-CCI / Philippe Migeat / Dist. RMN-GP Fényűzés I. (Le Luxe I), 1907 © Succession H. Matisse / HUNGART © 2022 Algíri nő (L'Algérienne), 1909 Hegedűs az ablaknál (Le Violoniste à la fenêtre), 1918 © Succession H. Szepmuveszeti múzeum kiállítás. Matisse / HUNGART © 2022 A festő műtermében (Le Peintre dans son atelier), 1916–1917 Fotó: © Centre Pompidou, MNAM-CCI / Philippe Migeat / Dist. RMN-GP
A múzeum kedden az alábbi közleményt juttatta el hozzánk: "2022. 06. 21-én a Menny és Pokol között. Hieronymus Bosch rejtélyes világa című időszaki kiállításon egy látogató táskájában egy szénsavas üdítőitalos palack túlnyomás miatt szétrobbant és a Szépművészeti Múzeum tulajdonában levő egyik kép díszkeretét is folyadék érte. Henri Matisse – A gondolatok színe – Szépművészeti Múzeum. Az incidens egy mindeddig példanélküli és bárminemű szándékosságot nélkülöző baleset. A látogató felelősségét elismerte és maximálisan együttműködő volt a múzeum vizsgálata során, amely megállapította, hogy káresemény nem történt. A kiállítótérben egyszerre tartózkodók számát műtárgyvédelmi és biztonsági szempontok alapján a múzeum a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő óránkénti limitekkel korlátozza ugyanakkor a fokozott érdeklődés az ilyen kuriózumnak számító kiállításoknál teljesen természetes: a népszerű Bosch tárlatot is közel kétszázezren látták eddig. "
A művész 1918-ban Nizzában telepedett le, ahol harmonikus, intim formátumú képek sorát alkotta meg, modelljeit fénnyel telített enteriőrökben ábrázolta. A művész "nizzai korszakának" legkedvesebb modellje, Henriette Darricarrére látható a művész Odaliszk vörös nadrágban [ Odalisque à la culotte rouge] (1921) című képén, mely Matisse odaliszkokat, a keleties ruhába öltöztetett, csábító nőalakokat ábrázoló festményeinek első darabja. A művészt kevésbé az orientalisztikus téma, sokkal inkább az alak és az enteriőr dekoratív egységének kialakítása foglalkoztatta. Az 1930-as években ismét egy kísérletező szakasz következett az életműben. Virtuális kiállítások – Szépművészeti Múzeum. Az ekkor festett, szinte geometrikus egyszerűségű formákra redukált női aktjait Matisse több fázisban alakította át. Az újrafestések és visszakaparások nyomai a kiállításon bemutatott Ülő rózsaszín akt [Nu rose assis] (1935–1936) című mű felületén is megjelennek. Matisse 1946 és 1948 között alkotta a homogén színmezők és a hangsúlyos kontúrok kontrasztjaira épülő "vence-i enteriőröket", melyek festészeti életművének összegzéseként is leírhatók.
A kiállítás címe Matisse művészetének egy fontos aspektusára utal: az életmű egyik alapja ugyanis a szín keresése, a színek tisztaságának felmutatása volt – közölte a kurátor. fotó: MTI/Mohai Balázs A tárlat átfogó igénnyel, kronologikus rendben vezeti végig a látogatót a hosszú, csaknem hat évtizedes életmű meghatározó szakaszain. Felidézi a korai éveket, amikor Matisse képein még nem mutatkozott meg a festő későbbi kolorizmusa, majd felmutatja, hogyan kötelezte el magát a színek mellett. Az 1910-es évek kísérletező pályaszakaszát olyan főművek szemléltetik, mint az enigmatikus Üvegajtó Collioure-ban vagy a Fehér és rózsaszín fej, de a budapesti közönség megismerheti Matisse szobrászati kísérleteit is. Mától látható a Matisse kiállítás a Szépművészeti Múzeumban - Hír TV. A következő, nagyrészt Nizzában töltött évtizedben Matisse továbbfejlesztette festészetének addigi tanulságait, klasszicizáló időszakát azonban az 1930-as években modernista kísérletek követték. Késői, vence-i időszakában a mester a táblaképfesztészettől búcsúzva újradefiniálta a szín és tér összefüggéseit, más műfajokban azonban még tovább alkotott.
Bosch egy átmeneti korban, a középkor alkonyán és az újkor hajnalán élt és alkotott. Hite még közel állt az angyalok és az ördögök világához, ugyanakkor már birtokában voltak a valósághű ábrázolás azon eszközei, amelyekkel a túlvilágot és a pokoli látomásokat realisztikus környezetbe komponálta. A Bosch-kiállítás első szekciója a mestert szülővárosa, 's-Hertogenbosch polgáraként mutatja be. Eközben felmutatja azokat az örök emberi témákat, amelyeket a kor alkotói előszeretettel ábrázoltak. Az értelem tükre fametszet, amely egy német mester alkotása, olyan alapvető kérdéseket tesz fel a nézőjének, mint a ki vagy, miért élsz ezen a világon és a hol leszel a túlvilágon. A következő szekció nagy durranása a Bolondok hajója, ami tulajdonképpen vizionálja, hogyan látta Bosch saját társadalmát. A bizonytalanul, kormányos nélkül haladó hajó gyenge jellemű és bűnös lelkekkel van megtömve, így halad az enyészet felé. A hét főbűn közül ezen a festményen megjelenik a torkosság, a bujaság és a fösvénység.