Június 15-től költözhető legalább 1 évre két havi kaució és 1 havi bérleti díj fizetésével. A közvetítés a bérlőknek ingyenes, hétvégén is hívhat. Tovább olvasom expand_more Térkép XI. kerület, Bíró László József körút close Lépj kapcsolatba a hirdetővel Szabó Péter Albé Személyi kölcsön ajánlatunk: 1 500 00 Ft - 60 hónapra Raiffeisen Személyi Kölcsön (Aktív számlahasználat és Jövedelem250 kedvezménnyel) 33 709 Ft/hó THM: 13, 69% Érdekel Jogi tudnivalók CIB Előrelépő Személyi Kölcsön 32 312 Ft/hó THM: 11, 13% Cofidis Fapados Kölcsön 38 324 Ft/hó THM: 19, 90% További ajánlatok arrow_right_alt A hirdetés az érintett szolgáltatások/termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül. A pénzügyi termék igénybevételének részletes feltételeit és kondícióit a Bank mindenkor hatályos hirdetménye, illetve a Bankkal megkötendő szerződés tartalmazza. A kalkuláció csak a tájékoztatást és a figyelemfelkeltést szolgálja, a végleges törlesztő részlet, THM, hitelösszeg a hitelképesség függvényében változik és nem minősül ajánlattételnek.
68 évvel ezelőtt (1943. 06. 10), ezen a napon Bíró László József Argentínában szabadalmaztatta a golyóstoll véglegesített technológiájú, ma is használt változatát. Újságíró, festőművész, autodidakta gépészfeltaláló, a golyóstoll feltalálója. Budapest, 1899. szeptember 29. – Buenos Aires 1985. november 24. Kezdetben a budapesti tudományegyetem orvosi karán tanult, de félbeszakította egyetemi tanulmányait. Különleges egyéniségének, sokoldalúságának bizonyítéka, hogy fiatal éveiben a legkülönbözőbb foglalkozásokban próbálta ki képességeit: egy ideig a hipnózis foglalkoztatta, de volt grafológus, autóversenyző, vámügyintéző és érdekelte szobrászat is. Újságíróként 1932-1934 között a kortárs magyar művészeti folyóirat, a Hongrie-Magyarország-Hungary főszerkesztője, ezt követően az Előre című hetilap munkatársa volt. Legfőbb találmánya újságírói pályájához kapcsolódik. Arra, hogy hogyan is ötlötte ki a golyóstoll elvét, többféle történet is napvilágot látott. Néhány évvel ezelőtt egy olasz folyóirat hasábjain a következő, valóságtól elrugaszkodó történet jelent meg a golyóstoll feltalálásáról: "Egyszer Bíró egy budapesti teraszon üldögélt és nézte az előtte golyózó gyermekeket.
Épp idejében sikerült elhagyni hazájat, hisz 1939. Január 1-jén megtiltották Magyarországról szellemi tulajdon kivitelét. Egy argentin, Agustín P. Justo, akivel egy jugoszláv fürdőhelyen ismerkedett meg, javasolta neki, hogy költözzön Argentínába, és csak a konzulátuson, ahová vízumért folyamodott, tudta meg, hogy Justo valójában az argentin elnök. Bíró László Argentinaban vált igazán elismertté. 1940-tõl önállóan kísérletezett tovább, és golyóstoll szabadalmát 1943. június 10-én Argentínában kapta meg. Új hazájában közéleti személyiségként is jelentős megbecsülést szerzett. Bíró László József 1985. november 24-én halt meg új hazájában, Argentinaban.. 1986-tól Dia del Inventor (a Feltalálók Napja) az argentin feltalálók napját az ő születésnapján, szeptember 29-én ünneplik.
A FELTALÁLÁS Bíró a találmánya tervezését Budapesten kezdte el és 1931-ben bemutatta az első golyóstollát, melynek mérete még nagyon nagy volt és rossz minőségben lehetett vele írni. Ezt követte a kicsinyítés, ezeknek a tollaknak a működési elve már a mai golyóstollal megegyező volt, de még alkalmatlanok voltak a betű írására, illetve a benne található golyó is többször elakadt benne. További fejlesztésnek köszönhetően 1938-ban szabadalmaztatták a golyóstollat Magyarországon. Bíró 1938 év végén a zsidótörvény miatt úgy döntött, hogy elhagyja az országot. Először Párizsba ment, majd 1940-től Argentínában vonulva kísérletezgetett tovább. Ezt követően 1943. június 10-én Argentínában szabadalmaztatta találmányát. Az első rendszeres eladásra gyártott golyóstollakat 1945-től Eterpen néven árusították New Yorkban (mai értékre átszámítva kb 20. 000 Ft-ért), majd Biropen néven gyorsan elterjedt az egész világban. Az országban, ahol haláláig, élt tiszteletére ezen a napon ünneplik az Argentín Feltalálók Napját.
Az emlékérme bal alsó sarkában található Szabó György tervezőművész mesterjegye. A négyzet alakú emlékérme kupronikkelből (75% réz, 25% nikkel) készült, súlya 14 gramm, mérete 28, 43 mm×28, 43 mm, széle sima. Az emlékérméből 20 000 darab készíthető, amelyből 10 000 darab különleges – ún. proof – technológiával verhető. Az emlékérme 2010. szept. 29-től megvásárolható a Magyar Pénzverő érmeboltjában (Magyar Nemzeti Bank Látogatóközpont, Budapest, V. ker. Szabadság tér 8-9. ).
1944-ben a Royal Air Force Bíró-féle golyóstollakat használt. A franciák máig fennálló részvénytársaságot alapítottak a találmány hasznosítására. A golyóstollat BIC védjeggyel hozzák forgalomba, ami a Biró Crayon rövidítése. A Parker nevű cég 1957-ben kezdte meg a golyóstollak forgalmazását. Az 1960-as évektől kezdve a golyóstoll a Föld minden országában elterjedt, és általánosan használt íróeszközzé vált. Ismert találmányai még a termikus berendezés, fertőtlenítő golyócska, klinikai termográf, sérthetetlen zár, palackcímke nyomtató, függönytartó, eljárás fenolgyanták elõállítására, ampullanyitó, eljárás acélrudak ellenállásának növelésére, dezodor, nyomdai tükör, berendezés energia nyerésére tenger hullámaiból, fehérje, együtemű belső égésű motor, gázok frakcionálása molekuláris és izotóp rendszerekben. 1939-ban ban olyan egy mosógépet népszerűsített, amelyhez közönséges konyhai tűzhely szolgáltatta az energiát. "Mesemosó, a tökéletes házi gőzmosógép" szlogennel. Egy évvel az első magyarországi zsidótörvény megalkotása után, 1939 szilveszteren, családja és saját biztonsága érdekében Párizsba menekült.
Ezek al apján komponálta meg a jugoszláviai származású Žarko Jovanović Jagdino a roma himnusz ma ismert formáját a világkongresszus tiszteletére. Ő eredetileg a kongresszus "indulójának", dalának szánta, azonban a küldöttek a nemzetközi cigányság himnuszának kiáltották ki. himnusz szerepe azonban nem maradt meg ezen a szinten. Olyannyira ismert és népszerű lett a romák körében, hogy gyakorlatilag ismét folklorizálódott. Az eredeti szöveg, a nemzetközi cigány helyesírással: Gelem, gelem, lungone dromenca Maladilem baxtale Romenca Ah, Romale, kathar tume aven, le caxrenca, baxtale dromenca? Aj, Romale, aj, Čhavale! Vi man sas ek bari familija, Mudardasle e kali legija. Jarko Jovanovic Jagdino (1924-1985) A nemzetközileg elfogadott cigány himnusz szerzője 1924. 12. 26-án a szerbiai Batajnica-ban született, és 1985. 03. Ando Drom - Cigány Himnusz dalszöveg - HU. 26-án Párizsban halt meg. A Jovanovic által átköltött, ismert cigány népdalra írt szerzeményt ( eredetije egy több változatban élő balkáni roma népdal, mely feldolgozva, mint népies műdal is több formában élt már az 1930-as években) az 1971-ben Londonban megtartott I. Roma Világkongresszuson fogadták el a cigányok himnuszaként.
Az utóbbi időben, főként vallásos cigány közösségek az utolsó két sor helyett inkább azt éneklik: Megáldottál, megváltottál, / Országodba befogadtál. (Forrás: wikipédia szabad enciklopédia – magyarországi romák) Zöld az erdő, zöld a hegy is. A szerencse jön is, megy is. Gondok kése husunkba vág. Képmutató lett a világ. Egész világ ellenségünk. Űzött tolvajokként élünk. Nem loptunk mi csak egy szöget Krisztus vérző tenyeréből. Isten, könyörülj meg nékünk. Ne szenvedjen tovább népünk. Megátkoztál, meg is vertél Örök csavargóvá tettél. Szöveg: Bari Károly műfordítása cigány nyelvről Zeleno vesh, zeleno plaj, amari bax, avel thaj zhal, gindongo buss ando mas del andej luma rego luma dushmanoj, sako rom sar chor nashadoj, chi chordam jekh karfin numa, andaj Jezusheski palma. Devla zhutin pe amende, na de mila pe romende, amaja dan thaj vi mardan, nashadeske amen shutan. Boldas les: Nagy Gusztáv