A folyadékba helyezett test úszik a folyadék felszínén, ha a felhajtóerő kiegyenlíti a gravitációs erőt. Arkhimédész törvénye szerint minden folyadékba vagy gázba merülő testre felhajtóerő hat, amelynek nagysága egyenlő a test által kiszorított folyadék vagy gáz súlyával. Hieron Király Koronája - Ii. Hierón Szürakuszai Király – Wikipédia. A felhajtóerőről szóló törvényt Arkhimédész az ókori görög tudós írta le, ezért nevezzük az iránta való tiszteletből így. Közismert a mondóka: "Minden vízbe mártott test a súlyából annyit veszt, amennyi az általa kiszorított víz súlya". A fürdőkád és a királyi korona [ szerkesztés] Vitruvius a De architectura című művében írja le azt a történetet, amely szerint Hieron király arra kérte a tudós-feltalálót, hogy állapítsa meg egy koronáról annak tönkretétele nélkül, hogy tiszta aranyból van-e? [1] A legenda szerint Arkhimédész a vízzel teli kádba beszállva jött rá, hogy a kiszorított víz térfogata megegyezik a belemerülő test térfogatával. Arkhimédész módszere az volt, hogy egy vízzel telt edénybe merítette a koronát, és megmérte a kiszorított víz térfogatát.
Vett két ugyanolyan súlyú ezüst és aranytömböt, megmérte velük is a kiszorított víz térfogatát, és mivel a korona által kiszorított víz térfogata a kettő között volt, így rájött, hogy a korona nem tiszta aranyból készült, hanem ezüst is van benne. Innen már könnyen ki tudta számolni a korona sűrűségét, és hogy hány százalék benne az ezüst. Bár a csalás mértékének meghatározása Arkhimédész nevéhez fűződik, de az ötlet térfogatmérésen alapul, és ily módon nincs köze, a több helyen felbukkanó téves magyarázattal ellentétben – a felhajtóerőhöz, azaz Arkhimédész törvényéhez. [2] A felhajtóerő [ szerkesztés] Arkhimédész törvénye szerint a folyadékba helyezett testre ható felhajtóerő miatt lehetséges, hogy a test nem merül el, hanem lebeg a folyadékban, vagy úszik a felszínén, attól függően, hogy az átlagsűrűsége mekkora a folyadékához képest. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Arkhimédész törvénye - Fizika - 9. évfolyam (Sulinet Tudásbázis) Fizika érthetően és szórakoztatóan Arkhimédész törvénye () További információ [ szerkesztés] Arkhimédész törvénye - bemutató ()
Szilveszter pápa (999-1003. ) úgy döntöttek, hogy a Szent Koronát a lengyel uralkodónak szolgáltatják ki. Látta ön már lenézni II. Erzsébet királynőt? Oké, hülye kérdés, ha látta is, biztos nem fordított kiemelt figyelmet a pillanatra, így kicsi az esélye, hogy emlékszik rá. Pedig a királynő életének nagy részét meghatározza a lefelé nézés és annak szabályai, pláne akkor, ha életben szeretne maradni. Persze ez nem vonatkozik a mindennapokra, csak azokra a kiemelt eseményekre (ilyen a parlamenti ülésszak megnyitása például), amikor a fejére kell öltenie a birodalmi állami koronát. Ha látta a királynőt ilyen élethelyzetben, biztos feltűnt, mennyire lassan, megfontoltan közlekedik ilyenkor. Nos, ennek nem csak a betartandó etikett az oka, hanem az is, hogy a korona több mint 1 kilós, és ha lebillenne a fejéről, a királynő a nyakát szeghetné. Ezt nem mi mondjuk, hanem ő maga. Legutóbb ugyanis a BBC Koronázás című dokumentumfilmjében adott interjút, amelyben azt elemezte, milyen életveszélyes hordani ezt a robusztus, nehéz fejdíszt, és amennyiben meg akarja őrizni a testi épségét, komoly szabályoknak kell megfelelnie.
A kovalens kötés kialakulását nézzük meg egy egyszerű példán keresztül! Vegyük példának a hidrogénatomot! A vegyértékelektronjait feltüntetve így néz ki: H ● A hidrogénatom egy vegyértékelektronnal nem túl stabil, a nemesgázszerkezet elérésére törekszik. Számára az utána következő elem, a 2-es rendszámú hélium az, aminek az elektronszerkezetét szeretné elérni. hidrogénatom Hogyan tudja ezt megtenni? Például úgy, hogy két hidrogénatom összekapcsolódik: H● és ●H Szándékosan rajzoltuk a másodiknál a másik oldalra a vegyértékelektront, így a két párosítatlan elektronjával egy közös elektronpárt tud létrehozni, és így mind a két atom egy kicsit hasonlít a két vegyértékelektronnal rendelkező héliumra. Kovalens kötés H●●H Így néz ki rajzban. Kovalens kötés fogalma. H-H Vagy ha a 2 elektront egy vonallal helyettesítjük. Tehát a kovalens kötés közös elektronpárral létrejövő, elsőrendű kötés, kialakulása energia-felszabadulással jár. A kötés elektronpárját kötő elektronpárnak hívjuk. Ez az elektronpár mindkét atomhoz hozzátartozik.
A második és harmadik elektronpárnak már nincs ebben a térrészben helye, ők π-kötés t hoznak létre, amely a kötés tengelyére merőleges síkban alakul ki. Többszörös kovalens kötés kialakulásának feltétele a kis atomsugár és a nagy elektronegativitás. Ez a szén-, nitrogén- és oxigénatomokra jellemző, a nagyobb méretű, kisebb elektronegativitású atomok inkább egyszeres kovalens kötést létesítenek. Mi a különbség a konfiguráció és a konformáció között a sztereokémiában? | Tiantan. (A foszfor például négyatomos molekulát képez, amelyben egyszeres kötések vannak, pedig neki is 5 vegyértékelektronja van, mint a nitrogénnek. ) Az egy atomhoz tartozó kovalens kötések számát kovalens vegyérték nek nevezzük. Bizonyos esetekben a kovalens kötés úgy jön létre, hogy az egyik atom adja mindkét kötő elektront, az ilyen kötést datív kötés nek nevezzük. Ilyen jön létre például a szén-monoxid (CO) molekulában is harmadik kötésként, melynek elektronpárja kizárólag az oxigénatomtól származik. "Normális esetben" amikor a két elektron külön-külön atomtól származik, a kötést kolligációs kötés nek nevezzük.
Irányítási szabályok chevron_right 7. A szubsztitúció és elimináció elmélete chevron_right 7. Alifás nukleofil szubsztitúciós és eliminációs reakciók mechanizmusa, regio- és sztereokémiája 7. Szubsztitúciós reakciók 7. Eliminációs reakciók 7. A reakciókat befolyásoló tényezők 7. Ambidens nuklofilek 7. Az aromás nukleofil szubsztitúció chevron_right 8. Halogénvegyületek, alkoholok, fenolok és éterek kémiája 8. Halogénvegyületek, éterek, alkoholok és fenolok fizikai tulajdonságai 8. Sav–bázis tulajdonságok 8. Halogénvegyületek reakciói fémekkel chevron_right 8. Alkoholok reakciói, fenolok és éterek előállítása, reakciói 8. Alkoholok reakciói 8. Kovalens kötés fogalma wikipedia. Fenolok előállítása és reakciói 8. Éterek előállítása és reakciói chevron_right 9. Nitrovegyületek és aminok kémiája 9. Nitrovegyületek előállítása és redukciója 9. Aminok szerkezete, fizikai és bázikus tulajdonságai 9. Aminok előállítása és reakciói chevron_right 10. Alkoholok, oxovegyületek és karbonsavszármazékok redukciója és oxidációja 10. Oxovegyületek és karbonsavak oxidációs előállításai chevron_right 10.