cikkek Stern Ágnes Érdekességek Minden, amit az Ország tortájáról tudni érdemes Augusztus 20. Magyarország születésnapja, amihez természetesen születésnapi torta is dukál. 2007 óta választják meg az Ország tortáját, amiről összegyűjtöttünk néhány érdekességet. Mit ettem ma A nagy kenőmájasteszt! Tizennégyből négy volt olyan, mint a házi A kenőmájas egy tipikus őselem az alapélelmiszerek között, 20-30 évvel ezelőtt is már elképzelhetetlen volt, hogy egy ilyen ne lapuljon valamelyik kosárban, ha piknikezni vagy sátorozni indultunk volna. Hogyan készül a fatörzs torta tésztája?. Rákenjük egy natúr szelet kenyérre, elcsócsálunk mellé egy paprikát vagy paradicsomot és kész is a deluxe gourmet élvezet. A kenőmájasok között egészen sokfajta ízesítés figyelhető meg, de a csapat a natúr kategóriát vette célba. WM Desszert Télifagyi, gyerekkorunk kedvence A téli fagylalt, azaz a télifagyi igazi retro édesség, amely olyan rajongótáborra tett szert a hetvenes években, hogy ez a múlni nem akaró rajongás még most is képes a piacon tartani.
A keresztényeket a fadarab arra a jászolra emlékeztette, melyben Jézus született, a babonás emberek pedig úgy gondolták, hogy a parázsló fadarab lesz az, ami megvédi őket az ártó szellemektől vagy éppen garantálja a talaj termékenységét a következő évben is. Mivel a fadarabnak legalább három napig, de ideális esetben újév napjáig, vagy akár Vízkeresztig is égnie kellet, jó nagydarab rönk szükségeltetett. A különleges tárgyat rendszerint szalagokkal és ágakkal díszítették, majd szertartásos módon helyezték el és gyújtották meg a kandallóban, ami akkoriban minden háztartás középpontjának számított. A téli hideg időszakban, amikor az élelem és a tűzifa nagy értéknek számított, egy terjedelmes fadarab elégetése áldozatot és egyben áldást jelentett egy átlagos család számára. Náray Tamás csokoládés fatörzsének receptje nem titok többé - Dívány. A régiótól és annak különféle hiedelmeitől függően a fa fajtájának kiválasztásában, a meggyújtás módjában és az égetés hosszában is eltérő tradíciók jelentkeztek. Volt, ahol sót, bort vagy éppen szentelt vizet szórtak a fahasáb tetejére, mielőtt azt meggyújtották volna.
Elkészítése: Piskóta készítése: A tojásokat szétválasztjuk, a sárgáját a cukorral kihabosítjuk, a fehérjéből kemény habot verünk. Összeforgatjuk, majd a lisztet egy fakanállal könnyedén hozzákeverjük. 31 × 40 cm-es, sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük, és 180 fokra melegített sütőben 20 perc alatt megsütjük. Egy nagy konyharuhát porcukorral meghintünk, a piskótát még melegen rátesszük, és szorosan feltekerjük. A konyharuhában hagyjuk kihűlni. Krém készítés: A tejszínt a cukorral lassú tűznél forraljuk addig, míg a cukor elolvad. Ezután a kakaóporral és 5 dkg vajjal összefőzzük. A főzött krémet kihűtjük, majd a 15 dkg vajjal habosra keverjük. A kihűlt piskótát kibontjuk a konyharuhából, és a krémmel bekenjük, majd újra feltekerjük. A bevonáshoz is hagyunk a krémből egy keveset. Receptek a legjobb hazai gasztrobloggerektől | Torkosborz. Egy tálcára helyezzük, és a megmaradt krémmel bevonjuk. Behűtve kínáljuk. A párizsi krémes tekercs kalória és tápérték tartalma: Kalória: 361 kcal Fehérje: 8 g Szénhidrát: 31 g Zsír: 23 g Az adatok 100 g mennyiségre vonatkoznak.
Karácsonyra készítettem ezt a mennyei tortát. Igen, mennyei bizony a javából, az egyik legeslegfinomabb csokitorta, amit valaha is készítettem. Pedig csupa ismerős, általam már készített hozzávalókból állt, mint a piskóta és a párizsi krém. De együtt ez a páros mindent vitt, falta az egész család. Arról nem is beszélve, hogy mennyire mutatós is tud lenni egy ilyen szépség. Én most karácsonyra való tekintettel téliesre díszítettem, de el tudom képzelni tavasszal marcipánvirágoktól körbevéve, vagy ősszel szép, sárgás-bordós marcipánleveleket ráhullajtva. A receptet nagyon köszönöm TücsökBogárnak. Hozzávalók: a piskótához: 6 tojás 6 evőkanál liszt 6 evőkanál cukor a párizsi krémhez: 2, 5 dl tejszín 250 gramm cukor 125 gramm holland kakaópor 350 gramm vaj a díszítéshez: piros és zöld marcipán fehér tortacukor A piskótát ugyanúgy készítettem, mint minden tortámnál, azaz a 6 tojás fehérjét habbá vertem, de nem túl keményre, különben a sütőben megemelkedik, aztán, amikor kiveszem, össze is fog esni.
A tejszínt a porcukorral és a habfixálóval felverjük, majd a mascarponéval összeforgatjuk. Az első karamellás lapot a mascarponés krémmel megkenjük és feltekerjük, majd papírral rögzítjük, amíg a másodikat is ugyanúgy megkenjük. A szélére egy kis karamellt teszünk, hogy megragadjon. Azután kibontjuk az első tekercset a papírból, és beletekerjük a másodikba, így a törzs egyre vastagabb lesz. Megismételjük ugyanezt a harmadikkal is, rögzítjük, és a tetejét karamellel, majd mascarponés krémmel is megkenjük. Villával körbehúzgáljuk a felszínét, mintha évgyűrűk lennének, olyan erősen, amíg át nem üt a karamell, elszínezve a fehér krémet. A süteményt 2 órára hűtőbe tesszük. A bevonathoz a darabokra tört csokoládét a meleg tejszínben feloldjuk, a vajat és a vizet hozzáadjuk, majd fényesre keverjük. A bevonáshoz a tálcát előkészítjük, oldalra kihúzható papírokkal a legpraktikusabb alábélelni. A feltekert roládot ráállítjuk, és a rögzítést levesszük róla. A csokoládéval kéregszerűen, alulról felfelé simítva beborítjuk, majd késsel még repedéseket is rajzolunk a tetejére.
Legalábbis a sütemény első írásos említése a meglehetősen korai, 1615-ös kiadású The English Huswife című angol szakácskönyvben található. A sütemény népszerűsítésében és elterjesztésében végül a 19. századi párizsi és lyoni pékek és cukrászok segítettek. A piskótatekercs alapú vajas-kakaós töltelékű sütemény azóta a francia és a belga ünnep elmaradhatatlan része, de különféle díszítéssel és ízvariációval számos más ország ünnepi asztalán is megjelenik. Hozzávalók: 10 dkg liszt 25 dkg porcukor 1 vaníliás cukor 1 kávéskanál citromlé 5 tojás és 2 tojássárgája 40 g étkezési keményítő 30 dkg étcsokoládé 20 dkg vaj 1 narancs leve és reszelt héja 5 dkg mazsola 5 dkg durvára vágott, pirított dió 3 evőkanál rum narancsdarabok a díszítéshez Elkészítés: A piskótalaphoz összekeverjük a lisztet és a keményítőt. Az 5 tojás fehérjét a citrom levével és a 7-8 deka porcukorral kemény habbá verjük, a sárgáját pedig a vízzel és a 7-8 deka porcukorral kikeverjük, majd felváltva hozzáadjuk a tojásfehérje- és a lisztkeveréket.
Egyszerű farönkből ízletes csokoládérolád A karácsonyi fatörzs az egyik hagyományos karácsonyi sütemény, közismertebb nevén bûche de Noël. Ma Franciaországban, Belgiumban, Svájcban és számos korábbi francia gyarmaton, például Kanadában, Vietnamban és Libanonban is előszeretettel készítik az ünnepekkor. Bizonyos változatait pedig voltaképpen Európa szerte ismerik és készítik, de még az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban is feltűnik karácsonytájékán. Eredetileg azonban a sütemény francia eredetű, a neve karácsonyi tuskót jelent, és a története egészen a kelta hagyományokig nyúlik vissza. Ez egyike a sok pogány rítusnak, amely verseng a karácsonyi hagyományokkal. Eredete a téli napforduló megünneplésének ősi kelta hagyományához kapcsolódik. Az év ezen legrövidebb napján a kelták egy nagy tölgy-, bükk-, szil- vagy cseresznyetörzset kerestek, és azt elégették a nap újjászületésének jelképeként. A középkor folyamán összetettebbé vált a rönkégetés szertartása és szinte egész Európában elterjedt, hogy karácsony este a családok szertartásos módon kiválasztottak és a kandallóban elégettek egy különlegesnek tartott fatörzset.
1997 szeptemberétől szerződéses munkatársként egy évig a Beszélő olvasószerkesztője. Fordítóként elsősorban angol és amerikai költők, írók – többek közt Wordsworth, Coleridge, Lewis Carroll, C. F. Meyer, Robert Frost, Marianne Moore, Elizabeth Bishop, Adrianne Rich, G. K. Chesterton, Bruno Bettelheim, Bertrand Russell – munkáit ültette át magyarra. A kígyó árnyéka | 9789631431377. Verseit kezdettől fogva általános kritikai elismerés fogadta. 2002-ben a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg első regénye, A kígyó árnyéka, mely Az Év Könyve lett. Második regénye – A hullócsillag éve – az 1950-es években játszódik, egy osztrák határ közeli magyar kisvárosban, Sopronban (ahol az írónő jelenleg is él). Egy évvel később szintén a Magvető gondozásában látott napvilágot az 1985 és 2005 között született verseinek válogatása (Visszaút az időben), amelyet AEGON Művészeti Díjjal ismertek el.
Az addig költőként ismert szerző első regényét egykorú kritikusai és az azóta született értelmezések is a történelmi regény műfajának megújítására tett, ezredforduló környéki nagyszabású kísérletek áramlatában helyezték el. Az igencsak heterogén műcsoport összetartó ereje az a – posztmodern teóriák befolyásától és a rendszerváltást követő évtized társadalmi-politikai történéseitől nem mentes – belátás, mely szerint a múlt megismerése nem transzparens: a történelmi események csak a róluk szóló elbeszélésekben, vagyis szövegek által jönnek létre (ennyiben az ide sorolható regénypoétikák – ahogyan az a műfajnak minden korban természetes velejárója, – a szépirodalom és a történetírás határának revízióját is célozták). A történelmi regény persze mindig a megírás jelenéről szól: nem lehet véletlen, hogy az ezerkilencszázkilencvenes-kétezres évek legsikeresebb, legfontosabb történelmi regényei mind olyan, a műfaj által korábban nem kiaknázott időben és térben helyezik el cselekményüket, amelynek egyes elemei akár a parabolikus értelmezéseket is előhívják.
Élesen akkor vetődik fel ismét a probléma, amikor az anyát elviszi a járvány és az apában felhorgad a vágy a zsendülő leánygyermek iránt. Győzködi a lányát, hogy ugyan, ne ijedezzen, hiszen ő nem a vérszerinti apja, Orsolya anyai hozományként érkezett. Angol éden: a Négy évszak kertje | Életszépítők | Most beautiful gardens, Beautiful home gardens, Beautiful flowers garden. Orsika mégis házon kívül szerez zabigyereket a sármos Nikitől, aki viszont a városbíró lányára pályázik mint megélhetési házasodó. Egyből egy, az ovuláció ideje egybeesik a szüzesség elveszítésével, a felcsinált lányt az apa jól kicsapja vidékre, és ebben a zord hangnemben pereg tovább az élet, a lehetséges olvasóknak sajnos nem ígérhetek még erkölcsi győzelmet sem. Férfias szuperhősnek ott van Pókember, Batman, Superman, vagy a többi agyalágyult, velük csak Lara Croft konkurál. A szépirodalomban sem találunk self made womaneket, ha megnézzük akár a másik öregkori életrajzírónőt, Kafka Margit Pórtelky Magdáját, világosan láthatjuk, hogy ha nem akad jólsikerült házasság, akkor minden vonat elment, sodródás és keservesség a nőszemély osztályrésze.
A kigyó árnyéka leírása "Behunytam a szemem, s úgy tetszett, a szél hajtotta tűzfal, amely elől annyiszor menekültem álmaimban, utolér s reám omlik, s én ámulva érzem, hogy ez a tűz nem a kín, hanem a mélységes gyönyörűség forrása, amely mintha megolvasztaná lelkem kemény, külső burkát, hogy testvére, a bennem lakozó tűz kiszabadulva szanaszét röpülhessen a külső világban, hogy ott föltalálja fákban, füvekben, a föld férgeiben és az ég csillagaiban lakozó rokonságát, hogy én legyek; egyszerre mindez: fű, fa, féreg és csillag, s hogy ne legyek többé senki sem. Fölnyitottam a szemem, s láttam, hogy fejem fölött a fenyőgallyak sötétje még nem vált ki az égbolt feketeségéből, de vajon csakugyan úgy volt-e, vagy csak álmodtam volna, hogy egyszer, amikor fölnéztem, lángoló csóváját maga után vonva, hullócsillag szaladt keresztül a fekete égen, majd eltűnt a fák koronája mögött? S az vajon csakugyan megtörtént-e, hogy egyszer csak nem messze onnét, ahol feküdtem, megrezzent a fű, s egy nagy kígyó vonszolta el mellettem vaskos, gyűrűs testét a földön, olyan közel, hogy felső karom beleborzongott a hideg, pikkelyes bőrének érintésébe?
== DIA Könyv ==
Összefoglaló Rövid leírás: Magyar Irodalmi Díj 2002 - Az év legjobb könyve A költőnek ez az első regénye, amelyben egy öregasszony meséli el gyermek- és leánykorát, majd felnőtt életét. Nagy bűne miatt tizenhat éven át titokban kell tartania kilétét, hogy ne kerüljön hóhérkézre. A lány és patikus apja a külvilág előtt házaspárként mutatkozik, titkos, otthoni életükben szeretet, gyűlölet, féltékenység és szenvedély egymást váltva uralkodik.
A szaggatott narratívájú, öntükröző történeti elbeszélések, fiktív önéletrajzok és metafikciós történelmi regények diadalútja azóta is töretlen (lásd például Márton László regényeit vagy Péterfy Gergely Kitömött barbár á t, vagy akár azt a folyamatot, ahogyan e poétikák a lektűr anyanyelvévé is váltak). A kígyó árnyéka cselekménye a 16. század végén született Ursula (Orsolya) Binder (született Lehmann) ifjúkorát meséli, amelyet ő idős korában, 1666-ban vet papírra. A politika- és hadtörténeti események (török megszállás, Bocskai-felkelés, reformáció) a regénynek fontos, ám mindvégig a háttérben maradó részét képezik; ezekkel megegyező súlyt kapnak a városi közösség közéletéről szóló beszámolók; az előtérben ugyanakkor a főhőssel megesett események és az ő azokra adott reflexiói állnak. Szereplőinek nagy többsége nő: a szöveg fontos célja, hogy egy korábban az irodalomban nem képviselt csoport életét, szokásait, hiedelmeit láthatóvá tegye. Ide tartozik a test és a szexualitás – az irodalomban nem létező – korabeli nyelvének kialakítása is.