"Az alapföltevés az, hogy a föld a tengerrel együtt gömb alakú, s egy és ugyanazon felszíne van a tengerekkel... Azok a kereskedők, akik mostanában a Níluson és az Arab-öblön Indiáig hajóznak, csak ritkán jutnak el a Gangeszig, de ezek különben is tudatlan, a földrajzi kutatás szempontjából hasznavehetetlen emberek... [... ] erről azonban nincs pontos tudósítás, hanem a tudatlanság és a nagy távolság miatt mindent nagyobbnak és csodálatosabbnak mondanak. Így például beszélnek aranyásó hangyákról és más különös alakú és rendkívüli erejű állatokról és emberekről, mint a hosszú életű sérekről, akikről azt mondják, hogy 200 esztendőnél is tovább élnek... " (Strabón, hellén földrajztudós, Kr. u. 18. ) Az ókori történetírók, földrajztudósok komoly, "tudományos" érdeklődéssel fordultak az idegen területek és népek felé. Hérodotosz (görög, Kr. e. 5. század) műveiben leírta saját utazásainak tapasztalatait, de a korabeli utazók, kereskedők értesüléseit is. Nagy földrajzi felfedezések. Nagy Sándor hadjáratai nyomán a történeti munkákban eddig ismeretlen népek nevei tűnnek fel, s alaposabb leírások születtek a már ismert kultúrákról.
Különösen Strabón (az időszámítás kezdete körül) és az idősebb Plinius (Kr. 1. század) földrajzi ismeretei figyelemreméltóak. A középkor korai századaiban az emberek inkább Isten felé fordultak és kevesebbet törődtek a távolabbi tájak népeivel. Az írástudók is megelégedtek az ókori munkákból másolt, fordított kivonatokkal. S talán ezért is a világ számukra megtelt fantasztikus lényekkel. A kor népleírásaiban a földet, az idegen földrészeket csodalények, szörnyalakú emberek népesítik be. Indiában az egylábúak élnek, akik hátukon fekve óriási talpukat napernyőként tartják maguk fölé. A 13. A nagy földrajzi felfedezések zanza. században úgy hitték, hogy a Bengáli-öbölben fekvő Andaman-szigeteken kutyafejű emberek laknak, míg másutt lólábúak népesítenek be nagy területeket. A középkori elképzelés szerint a Kaszpi-tenger egyik szigetén nagy fülűek élnek, ezeknek füle olyan nagy, hogy kényelmesen betakarózhatnak vele. A Nílus forrásvidéke a fejnélküliek hazája, míg a Gangesz partján, Indiában élő szájnélküliek a növények illatából táplálkoznak, a szokatlan erős szagoktól azonban elpusztulnak.
(Ez indította útjára Kolumbuszt. ) Az elméletek helyesek voltak, csak az okozott problémát, hogy a valóságosnál sokkal kisebbnek képzelték Afrikát és az Atlanti-óceánt, arról nem is beszélve, hogy Amerikáról, a Csendes-óceánról és Ausztráliáról mit sem tudtak. A portugálok évszázadok óta jól ismerték a zord Atlanti-óceánt, hiszen főleg halászatból éltek. A nagy foldrajzi felfedezesek. Kiváló hajózási ismereteiket az araboktól tanultakkal bővítették. Különösen nagyot lendített utazásaikon a XV. század közepétől használt karavella, mely alkalmasabb volt a nyílt tengeri hajózásra, mint a korábbi hajótípusok. Itt, Portugáliában hozta létre Tengerész Henrik herceg a világ első hajózási iskoláját, ahova a legkiválóbb térképészeket és csillagászokat gyűjtötte össze, hogy megismertessék a portugálokkal az arabok, olaszok és németek navigációs ismereteit. Az első felfedezések A 15. század folyamán a portugálok fokozatosan kitapogatták Afrika nyugati partjait, s meglepetten tapasztalták, hogy a Niger-torkolat után újra délre kell hajózni, vagyis, hogy az európainál jóval nagyobb, ismeretlen kontinensről van szó.
század közepén véget ért a száz éves háború. megerősödött több országban a központi királyi hatalom. (Pl.
A spanyol felfedezők közé tartozik Fernando Magellán is: 1519-ben indult útjára, célja a Föld körülhajózása volt. Útja során ő fedezte fel az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán közötti átjárót (Dél-Amerika és a Tűzföld között – a róla elnevezett Magellán-szoros). Ő maga nem élte túl az utat, 1521-ben a Fülöp-szigeteknél bennszülöttek ölték meg. Útja azonban végképp igazolta: a Föld gömb alakú. A spanyolok bányákat nyitottak, ültetvényeket létesítettek ( dohány, cukor, gyapot, indigó, kukorica). A gyarmatosítás révén új növények kerültek Európába ( paradicsom, paprika, kakaóbab, dohány, kukorica). A nagy földrajzi felfedezések tétel. A legfontosabb talán a burgonya volt, amely Európában is megtermett, háborúk idején is (földalatti termése miatt): a 16. századtól szinte népélelmezési cikk lett. A kontinentális munkamegosztás hosszú távú hatása lett a gazdasági fejlődés eltérése Európa K-i és Ny-i része között. Kelet-Közép- Európa országai jellemzően agrár országok lettek, gazdaságukban a mezőgazdaság volt a meghatározó, míg Nyugat-Európa országaiban az ipari termelés erősödött.
Hajókaravánok vitték az összerabolt kincseket Spanyolországba és Portugáliába. Később a gyarmatok kiépülésével megkezdődik a területek valódi kiaknázása: értékes fákat termelnek ki, új fűszereket vesznek használatba, fontos ipari alapanyagokat és élelmiszereket termesztenek az ültetvényeken. Végbemegy az emberiség történetének legnagyobb környezetrombolása: a kontinensek között állatok és növények cseréje zajlik le. Az európai telepesek magukkal viszik állataikat, növényeiket az új földekre, ahol azok kiszorítják az őshonosokat. A telepesek által behozott vírusok és baktériumok egész néptörzseket irtottak ki. Európában új növények és állatok jelennek meg, melyek hamarosan alapélelmezési forrássá válnak. Amerikából érkezik a burgonya, a kukorica, a kakaó, paprika, a paradicsom, a tök, számos babféle. Tenyésztett állat lesz Európában a pulyka. Érettségi tételek 2014 - A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai | Sulinet Hírmagazin. A kávé Ázsia eredetű, de termesztése az afrikai, amerikai gyarmatokon folytak. A kereskedelem a Földközi-tengerről áttevődik az Atlanti-óceánra, kialakul egy kereskedelmi háromszög.
Pénztárcabarát költségek felfedezésében nagyon sokat segít a net. A világhálón néhány perc alatt megnézhetjük a rágcsálóirtás felhozatalt. Rengeteget spórolhatunk a gondos információ szerzéssel. A megfelelő tájékoztatást kínáló honlap átolvasása során pontosabban megismerhetjük a rágcsálóirtás árakat. A remek rágcsálóirtás weblapon eleget olvashatunk az árakról. Forrás:, 2021-01 -14 18:10
Azon helyesbítő intézkedések, tevékenységek meghatározása, amelyeket akkor kell alkalmazni, ha monitoring szerint a CCP-vel gondok vannak. Annak az ellenőrzése és bizonyítása (igazolása, verifikálása), hogy a preventív rendszer megfelelően működik. Dokumentálás (a HACCP rendszer működtetését mutató feljegyzések, nyilvántartások). A HACCP rendszer kidolgozása: A HACCP rendszer kidolgozása sokoldalú és gondos információgyűjtést és információ-elemzést igényel amit kellő alapossággal és szakszerűséggel csak több szakterületre kiterjedő csoportmunkával lehet megvalósítani. Haccp oktatási anyag manual. A felhasználandó anyagokat és termelési folyamatokat lépésenként kell áttekinteni szennyező-forrás voltuk vagy a kritikus mikroorganizmus (a veszélyt jelentő szennyező) szaporodását, ill. túlélését lehetővé tevő voltuk szempontjából. Végérvényes HACCP-recepteket "előregyártani" úgysem lehet, mert a HACCP-rendszer specifikálásához mindig a helyi, a konkrét körülmények mélyreható ismerete szükséges. A HACCP rendszer Magyarországon A HACCP Magyarországon elsősorban a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszeripari Főosztálya és Állategészségügyi és Élelmiszerhigiéniai Főosztálya, valamint a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság jogharmonizációs tevékenysége és különféle ipari tanácsadó szervezetek, terméktanácsok és élelmiszerkutatási intézmények aktivitása révén egyre inkább beépül a hazai gyakorlatba is.