Az egyik a hagyományos Feng Shui, és a klasszikus kínai gyakorlatot követi. Ennél a stílusnál egy iránytű segítségével leolvasod, hogy a bejárati ajtód melyik irányba néz, és ez határozza meg, hogy hol vannak a különböző energiaközpontok az otthonodban. (A bejárati ajtó azért fontos, mert a gyakorlat szerint ott lép be az energia, vagyis a Chi az otthonodba. ) Az ajtó leolvasásához te (vagy egy szakember) magad elé tartasz egy iránytűt, miközben a hátadat párhuzamosan tartod az ajtóval. A szakértők azt javasolják, hogy vegyél le minden fém ékszert, és végezz el néhány leolvasást különböző távolságokból, csak azért, hogy megbizonyosodj arról, hogy semmilyen fém nem zavarja az eredményeidet. Feng shui bágua térkép. Adja össze az egyes leolvasások koordinátáit, majd ossza el a leolvasások teljes számával, hogy megkapja az átlagot. Mihelyt meghatározta, hogy hol van az ajtó az iránytű mágneses északi irányához képest, akkor alkalmazhatja a Bagua térképet, hogy feltárja az otthon különböző energiaszektorait. Ezzel a megközelítéssel gondoljon a térkép "karrier" szakaszára északnak, délre a "hírnév és hírnév", keletre a "család", nyugatra pedig a "gyerekek és kreativitás".
Helyezd az alaprajz ot sima felületre úgy, hogy a rajzon lévő falak legyenek párhuzamosak a tényleges falakkal. Tedd az iránytűt a lapra úgy, hogy a középpontja a tervrajz középpontján legyen. Forgasd az iránytűt addig, míg be nem áll észak felé. Jelöld meg ezt a pontot a papíron, és húzz innen egyenes vonalat a középpontig. Ugyanezzel a módszerrel minden nagyobb helyiséget betájolhatsz. A bágua-ábra alkalmazása az alaprajzon Helyezd az átlátszó bágua-ábrát az alaprajz ra, a két alakzat középpontját egymásra csúsztatva. Ezt követően szúrj tűt a középpontba, és forgasd el a bágua -ábrát úgy, hogy az azon megjelölt északi irány a mágneses észak felé mutasson. Az átlátszó bágua -ábra segítségével most már betájolhatod az otthon odat. Ceruzával jelöld meg az alaprajz on a bágua-ábra által meghatározott irányokat. Kösd össze ezeket a pontokat a középponttal. Ha felvitted a bágua -ábrát, és megismerted, hogy a lakás odban melyik helyiség melyik életterülethez tartozik, nincs más dolgod, mint erősíteni a pozitív energiájukat.
A magyar katolikus egyház május 30-án emlékezik meg a Szent Jobb megtalálásáról, illetve Szent István király ereklyéinek átviteléről. A Szent Jobb, magyar nemzeti és katolikus ereklye, amely feltételezhetően Szent István, első magyar király természetes úton mumifikálódott jobb keze. Szent István király kézereklyéjének története a 11. századra nyúlik vissza. Istvánt 1038-ban Fehérvárott helyezték végső nyugalomra, ám a halálát követő trónviszályok miatt a káptalan – félve a holttest megszentségtelenítésétől – a Nagyboldogasszony-bazilika közepén álló márványszarkofágból áthelyeztette a bazilika alatti sírkamrába. Hartvik püspök legendája szerint ekkor választották le a mumifikálódott jobb kezet, mivel csodás erőt tulajdonítottak neki. A kincstár őre, Merkur őrkanonok azonban – ahogy később, felelősségre vonásakor állította – egy angyal megbízására "eltulajdonította", majd a birtokán elrejtette az ereklyét. Arra hivatkozott, hogy a zavaros időkben biztonságos helyen akarta őrizni. I. László király (1077–1095) István szentté avatásakor, 1083-ban szerzett tudomást az ereklye őrzési helyéről, s május 30-án ellátogatott Merkur bihari birtokára.
A Szent István által kialakított új rendet két törvénykönyv szentesítette. E törvénykönyvekben a király intézkedett az egyház működéséről és a vallásgyakorlás biztosításáról, a magántulajdon védelméről, biztosította a földesurak jogait népeik felett, rendelkezett a leggyakrabban előforduló bűncselekmények büntetéséről is. A törvénykönyvek cikkelyei nagyrészt megszabják a törvény megszegőinek büntetését is, az egész tehát jellegét tekintve büntetőtörvény. A törvényhozás nem terjedt ki számos olyan bűnre, amit a keresztény erkölcsi felfogás annak tartott. Ilyen esetben a vezeklés (penitencia) kiszabását áthárította az egyházi bíráskodásra, vagyis a világi bíráskodás mellett egyházi törvénykezés is létezett. A keresztény vallás elleni bűnöket tehát a király a püspökök elé utalta azzal, hogy ha a bűnös az egyház által kirótt büntetést vonakodna elviselni, kétszeresen bűnhődjék, ha pedig továbbra is makacskodna, akkor adják át a királyi bíróságnak. Láttuk, hogy a törzsi-nemzetségi társadalmakban a hatalom öröklésében a szeniorátus elve volt a meghatározó.
László királynak politikai ambíciója lett volna, hogy minél több szentet avattasson? Nem erről van szó. László 1077-ben egy olyan ország és nép karizmatikus, erőskezű, mélyen vallásos uralkodója lett, amely már belefáradt a trónharcokba, lázadásokba, külföldi támadásokba, belső társadalmi problémákba. László kiváló reálpolitikusként irányította az országot bel- és külpolitikai szempontból is. Tudta, megélte, átimádkozta, hogy ebben a munkában nincs egyedül. Felismerte, hogy a megelőző évtizedek keresztény példaképei nélkülözhetetlenek, és élő emlékük nélkül nem lenne ereje sem neki, sem az ország népének a fennmaradásra. Felismerte, hogy István, Imre, Gellért és a két remete tisztelete erőt ad neki és a magyarságnak is. A szentté avatás hivatalos keretet ad az emlékezésnek, és ezzel megsokasíthatja a szentségből kiáradó életet. És ez valóban így is történt. Szent István kultusza mint államalapító apostol királyé, a 11. század végétől terjedt el az országban. László király maga vezette a szentté avatási szertartást a székesfehérvári bazilikában.
Oroszlánszívű Richárd ot is. A másik (valószínűleg) két lányról sokkal kevesebbet tudunk. Az egyiket talán Hedvignek hívták, a másiknak a neve sem maradt fenn. István királyságára az igazi nehézségek Imre halála után következtek … de erről majd néhány nap múlva. Források djp Bejegyzés navigáció
Az állandó régészeti kiállítás 1993-ban elnyerte az Európai Múzeumok Szövetsége díját: European Museum of the Year Award – Special Commendation. A felújítás során a kövek Gorsiumba kerültek. Az épület néhány szobájának, dísztermének (egykori ebédlőjének) és lépcsőházainak falát részletgazdag barokk-rokokó stukkó díszíti. A legkiemelkedőbb a 15 méter hosszú, 7, 5 méter széles díszterem plafonjának mintázata. Középen a jezsuiták címere uralja, az IHS felirattal, melynek jelentése Jézus az emberek megváltója ( Iesus Hominum Salvator), alatta a keresztfa három szöge. Ezeket szépen formázott felhők ölelik körbe, és a felhőkön minden irányba áttörő fénysugarak. A központi képmezőt virágfűzérekből álló bonyolult, de mégis szabályosan megalkotott díszítmény veszi körbe, amelyek a tetőzet négysarkán és az ablakmélyedésekben az oldalfalakra is lenyúlnak. Az ebédlő stukkóit egykor aranyozás is borította. A terem sarkában látható még egy rokokó stílusú kandalló. A látogatók által is használható lépcsőházat teljes hosszában virágdíszes stukkó borítja.
Ez a "felemeléssel" kezdődött, ami valóban azt jelenti, hogy a koporsót felnyitják és kiemelik belőle a testet, és egy díszes koporsóba teszik. Ennek során gyógyulások és számos csoda is történt. István esetében ez azonban kicsit problémásan alakult. Első alkalommal nem tudták felnyitni a sírt. Egy apáca arról az álmáról számolt be László királynak, hogy ez addig nem is fog sikerülni, amíg szabadon nem engedik Salamont, László unokaöccsét, aki korábban uralkodott, és László és bátyja, Géza űzte el a hatalomból – jól meggondolt, az ország érdekeit szem előtt tartó okokból. Az irgalomra hajló László ezt megtette. Ezután már fel tudták nyitni a koporsót. Csakhogy hiányzott István jobb keze. Feltehetőleg elrabolták, csak évek múlva került elő, és látható a mai napig mint legismertebb ereklyénk. A 11. század végén még nem volt feltétlenül szükség arra, hogy a szentté avatást a pápa is elismerje – sem nálunk, sem máshol Európában. Hogy ez megtörtént-e István esetében, nem egyértelmű. Tudnunk kell azt is, hogy László – hétköznapi értelemben – nagyapjának ellenségét, Istvánt emelte a szentek sorába.