A középszintű történelemérettségi esszéfeladatai között nem volt modern- vagy jelenkori téma, a feladatok a digitális oktatás elrendelése előtt tanult témákra fókuszáltak – mondta az Eduline-nak Szabó Roland, a budapesti Szent István Gimnázium történelem szakos vezetőtanára, az ELTE Történelem Segédtudományai Tanszékének oktatója. "A feladatsor az eddigi évekhez képest egy árnyalattal nagyobb mértékben támaszkodott a tudáselemek előhívására, annak az egyensúlynak a megteremtésére láthattunk előrelépést, miszerint az előhívott tudás alkalmazása is éppolyan fontos kompetencia, mint bármelyik másik, a forrásközpontú történelemtanításban fejlesztendő készségterület" – mondta az Eduline-nak Szabó Roland, a budapesti Szent István Gimnázium történelem szakos vezetőtanára. Az ELTE Történelem Segédtudományai Tanszékének oktatója hozzátette: a feladatsor hosszú választ igénylő része a magyar nyelv és irodalom írásbeli feladatsorhoz hasonlóan viszonylag kerülte a modern- és jelenkori témákat, az esszék az offline időszakban tanult témákra fókuszáltak.
A szóbeli eltörlése tehát csak részben vette le a terhet vállunkról, emiatt összességében úgy gondolom, hogy hasznosabb lett volna megtartani. Köszönjük Andrásnak, hogy elfogadta felkérésünket és sok szerencsét kívánunk a későbbiekre! Felhasznált források: 1 Kiemelt kép forrása: 1 Szücs Dóra vagyok, a Pécsi Tudományegyetem jogász szakos hallgatója, a Media Iuris egyik szerkesztője. Eddigi Történelem Érettségi Esszék. Mindig is érdekelt a média, ezért már fiatalabb koromban is belekóstoltam a cikkírás világába. Nyitott személyiségemnek köszönhetően szeretek különféle témákat körüljárni, ami úgy gondolom, hasznos lesz a későbbiekben, és mindig érdekes és izgalmas cikkekkel szolgálhatok Nektek!
Fotó: MTI / Mohai Balázs - 2017. május 10., szerda 7:14 Csökkent az esszékérdések száma és változott a vizsgarészekre adható pontok aránya is. Szerdán a történelem írásbelikkel folytatódnak az érettségi vizsgák. A diákok emelt és középszinten adnak számot tudásukról. A vizsgákon változás, hogy a témák szűkültek, résztémák kimaradtak, például politika-, eseménytörténeti egységek, ami mintegy 15 százalékos csökkentés, és több esetben az érdemi tartalmak, folyamatok beépültek az általánosabbá váló gondolatsorokba. Néhány esetben pontosították a témakörök címét is. Az írásbeli és a szóbeli vizsgarészekre adható pontok aránya mindkét szinten a jelenlegi 90-60-ról 100-50-re módosul. Az írásbeli feladatokra adható 100 pont pedig 50-50 arányban oszlik meg a teszt és az esszék között – írta az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. Mind közép-, mind pedig emelt szinten új feladattípusként jelenik meg a komplex tesztfeladat. Ez alkalmas lehet arra, hogy a vizsgázó egy vagy több forrás segítségével összetettebb, több kompetencia alkalmazását igénylő forráselemzést végezzen el egy adott témakörön belül.
· Az online felkészítő a 2019-es emeltszintű történelem érettségi vizsgára készít fel. · A tudás csomag a 150 órás tantermi képzés online verziója. · Az ELTE TTK HA több mint 20 éve készít fel diákokat az emelt szintű érettségire. · Felkészült tanáraink rövid időn belül megválaszolják a tananyaggal kapcsolatban feltett kérdéseidet. · Akár otthonról is felkészülhetsz az érettségire, valamint · az anyagokhoz 1 évig bármikor hozzáférsz. Kinek ajánljuk a felkészítőt? · Elsősorban a Budapesttől távolabb élőknek, · azok számára, akik saját tempóban szeretnének · illetve azoknak a jelentkezőknek ajánljuk, akik nem tudnak a foglalkozásokra rendszeresen eljárni. Ha kérdésed van az online felkészítővel kapcsolatban írj nekünk a vagy email címen.
Történelem A Fazekas történelem és filozófia munkaközösségének honlapja
Az alelnök szerint sokszor várják el, hogy olyasmit is tudjon a diák, ami a forrásból nem kikövetkeztethető. A Szent István-esszét említve példaként ugyanakkor úgy értékelt, hogy ez egyáltalán nem baj. A diákoknak súlyozniuk kellett és látniuk, hogy az adott témához még mi minden tartozik, amit a forrás nem érint. Megemlítette azt is, hogy szinte egyáltalán nem volt ókor, csak az ókor és a középkor határán mozgó téma került elő. Ezt ugyanakkor nem tartotta feltétlenül meglepetésnek, hiszen egyre kevesebb idő jut az ókorra és a középkorra a történelemtanítás során. Lőrinc László szólt arról is, hogy nem volt egyáltalán a feladatok között olyan, ami politikai vagy ideológiai állásfoglalást igényelt volna. Gondolkodásra serkentette a diákokat az Osztrák-Magyar Monarchiát és a Németország háborús vereségét firtató feladat, ugyanakkor megjegyezte: hagyományosan – így idén is – kevés feladat érintette a kultúrát és az életmódot. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg.
A 2-es típusú cukorbetegség egy olyan összetett krónikus betegség, amely akkor fordul elő, amikor a szervezet nem tud elegendő inzulint termelni, vagy nem tudja azt hatékonyan felhasználni. A 2-es típusú cukorbetegséggel élő betegeknek kezelésre van szükségük ahhoz, hogy inzulin- és vércukorszintjüket ellenőrzés alatt tartsák. Az inzulin a hasnyálmirigy által termelt hormon, ami szabályozza a glükóz mennyiségét a vérben. A túl kevés inzulin azt jelenti, hogy a szervezet nem képes felvenni a glükózt az általunk elfogyasztott ételből. Amikor ez történik, a vércukorszint megemelkedik, és – idővel – ez a megnövekedett szint károsíthatja a szív-érrendszert, és csökkentheti a test szerveinek és idegeinek az oxigénben és tápanyagban gazdag vérrel való ellátását. Azoknak a 2-es típusú cukorbetegséggel élő embereknek, akiknek a teste nem jól reagál, vagy akik inzulinrezisztensek, kezelésre lehet szükségük, hogy segítsék a szervezetüket a glükóz jobb feldolgozásában. Ez segíthet a hosszú távú szövődmények megelőzésében.
A 2-es típusú cukorbetegség azért alakul ki a leggyakrabban, mert a szervezet által termelt inzulin nem tudja megfelelő mértékben kifejteni vércukorszint-csökkentő hatását. Ezt nevezzük inzulinrezisztenciának. Azok, akiknél a fogyókúra rendre csődöt mond, jóval nagyobb eséllyel fognak 2-es típusú cukorbetegség ben szenvedni. Normál testsúlyúak igen kis eséllyel lesznek diabéteszesek. A másik, 1-es típusra azonban épp a testsúly látható ok nélküli csökkenése jellemző. Megelőzni egyszerűbb a 2-es típust: a megoldás kalóriaszegény diéta és sok mozgás. A már kialakult cukorbetegséget nem lehet meggyógyítani. Radikális életmódváltással, a felesleg leadásával viszont jóval egyszerűbb lesz vele együtt élni. Ma még nincs olyan gyógyszer, amely helyettesíteni képes az életmód teljes megváltoztatását. Olyan sincs, ami a genetikailag veszélyeztetetteknek segítene. Fontos tudni, hogy a kialakult betegség elhanyagolása végső esetben akár az életet is veszélyezteti, vagy legalábbis komoly szövődményekkel (amputáció, vakság) járhat.
A korinthoszi mazsolára adott glikémiás válaszról szóló 2013-as tanulmány egészséges alanyoknál és 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegeknél azt találta, hogy a referenciához képest csökkent a glikémiás és inzulinémiás válasz a mazsolafogyasztás után. OLVASSA EL | Cukorbetegbarát dió: Hány mandulát kellene naponta fogyasztani? A glikémiás index (GI) mint értékelési skála annak meghatározására szolgál, hogy az egyes élelmiszerek milyen hatással vannak az egyén vércukorszintjére. Míg az erősen feldolgozott élelmiszerek, mint például a fehér kenyér, magas GI-vel rendelkeznek, addig az olyan élelmiszerek, mint a zöldségek, gyümölcsök és teljes kiőrlésű termékek alacsonyabb GI-vel rendelkeznek, és nem emelik drámaian a vércukorszintet. Tanulmányok szerint a mazsola is fokozza a jóllakottságot, csökkenti az étvágyat, és hatékony módot kínál arra, hogy egy rostban gazdag, antioxidánsokkal teli ételt építsen be az étrendjébe. Mi tehát a lényeg? Azok a cukorbetegek, akik rendszeresen szedik a gyógyszereiket, fogyaszthatnak mazsolát, de jó, ha figyelemmel kísérik az elfogyasztott mennyiséget.
Azt mindenki tudja, hogy cukorbetegségben magas a vércukorszint. Ahhoz, hogy megértsük a kezelés alapjait, nézzük meg, mi a szerepe a (szőlő)cukornak szervezetünkben, hogy kerül a vérbe, és miért is emelkedik meg egyes emberek vérének cukorszintje. A szőlőcukor (glukóz) a szervezet sejtjeinek legfőbb energiaforrása, a szénhidráttartalmú táplálékok emésztése során keletkezik a bélben, majd a vérbe szívódik fel. Egy része a véráram segítségével a sejtekhez jut, más részét a máj tárolja glikogén formájában. Ha a táplálékkal nem jutunk elég szőlőcukorhoz, vagy étkezések közt, a keményítőszerű glikogénből a cukrot a máj felszabadítja, s az a vérbe kerül. (Szükség esetén a máj más anyagokból, például más cukrokból, aminosavakból is képes cukrot előállítani. ) A vérből a cukrot a sejtek a hasnyálmirigyben termelődő inzulin segítségével veszik fel. Bonyolult szabályozó mechanizmus érzékeli a vér cukor- és inzulinszintjét: ha nő a vércukorszint (például evés után), nő az inzulintermelés is, és a cukor a vérből a sejtekbe kerül; ahogy csökken a cukor szintje, csökken az inzulintermelés is, a folyamat eredményeként állandó vérünkben a cukorszint.