3. Kiemelendő, hogy a zár alá vétel elrendelésére vagyonelkobzás biztosítása esetében sor kerülhet, olyan tárgyak esetében is, amelyek főszabály szerint nem lehetnének vagyonelkobzás tárgyai, azonban azokat a zár alá veendő tárgyaktól nehéz vagy időigényes lenne elkülöníteni. Zár alá vétel elrendelése: Zár alá vétel elrendelésére jogszabály alapján kötelezően, illetve mérlegelés alapján van lehetőség. Ingatlan esetében kötelező elrendelni, ha az ingatlan megszerzése bűncselekmény elkövetéséből ered, az ingatlant azzal összefüggésben szerezték, bűncselekményből eredő vagy azáltal szerzett vagyon helyébe lépett az ingatlan, vagy ha az ingatlan ígért jogtalan előny tárgya. 4. Még a mérlegelés alapján történő elrendelésnek két esete van. Első esetben polgári jogi igény biztosítása céljából van helye magánfél kérelmére, ha feltehetően lehet attól tartani, hogy a polgári jogi igény kielégítése meghiúsulhat. A második esetben akkor, ha vagyonelkobzásnak van helye és a zár alá vétel tárgya nem ingatlan, tehát a zár alá vehető dolog bűncselekmény elkövetéséből ered, azzal összefüggésben szerezték meg, bűncselekmény által szerzett vagyon helyébe lépett, vagy ha az ígért jogtalan előny tárgya, és feltehetően lehet attól tartani, hogy a vagyonelkobzás meghiúsulhat.
7. Ezen százmilliós összeghatár számításánál, az új Be hatálybalépését követően kialakult gyakorlat szerint, a zár alá vétellel ténylegesen érintett valamennyi vagyonelem összegét kell figyelembe venni. 8. A fent kifejtett megkötés alól azonban van egy kivétel, amely szerint, ha a bírósági határozat meghozatala, jelentősen veszélyeztetné a zár alá vétel célját, akkor az ügyészség vagy a nyomozó hatóság is elrendelheti. 9. Ebben az esetben azonban haladéktalanul be kell szerezni a bíróság határozatát is. Zár alá vétel végrehajtása: A zár alá vétel elrendelését követően a hatóságoknak haladéktalanul intézkedniük kell a határozat végrehajtása érdekében. Amennyiben a zár alá vett vagyonelemet közhiteles nyilvántartásban tartják számon, a zár alá vételt a közhiteles nyilvántartásba be kell jegyezni. Például ha ingatlanra rendelik el a zár alá vétel, akkor az ingatlan nyilvántartásba kell bejegyezni a zár alá vétel tényét. 10. Abban az esetben ha a zár alá vett vagyonelem ingó dolog, akkor a zár alá vételt elrendelő szerv a dolgot birtokba veheti.
A zár alá vétel elrendelhető arra a vagyonra, vagyonrészre, illetőleg egyes vagyontárgyra is, amelyre nézve vagyonelkobzás rendelhető el, de amelyet nem a terhelt birtokol.
A törvény a haszonélvezeti jog kapcsán tartalmaz egy speciális szabályt, miszerint függetlenül attól, hogy azt bejegyezték-e az ingatlan-nyilvántartásba, nem terheli az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát, ha annak jogosultja a végrehajtást kérő követelésének kielégítéséért felelős, vagy ha azt a jelzálogjog keletkezése után szerződéssel létesítették. A fenti törvényhely azonban csak azokat a jogokat sorolja fel, amelyek az árverési vevő tulajdonszerzését korlátozzák. A Kúria a Kfv. III. 37. 564/2010/7. számú határozatában azonban kifejtette, hogy mivel a fenti § tényeket nem sorol fel, így tények törlését sem jelentheti a hivatkozott szakasz, ugyanúgy, mint például a zár alá vétel. Az Inytv. 17. §-ában felsorolt tények közül tehát kizárólag azon tények törölhetők, amelyek az adós személyével összefüggenek, például az adós kiskorúságára vonatkozó tények. Föld árverése esetén érvényesülő szabályok A Vht. rendezi azt a kérdést is, ami a végrehajtás alá vont, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású földeken szerződés alapján keletkezett, harmadik személy javára (földhasználó) fennálló földhasználati jogosultságra vonatkozik.
1991. évi XLIX. törvény 6/A. § – 2022. január 1. előtt). Ehhez képest a Csődtörvény és a Be. összehangolt módosítása célként határozta meg, hogy a bűncselekménnyel összefüggésben az állami vagyonszerzés más jóhiszemű személyek kárára ne történjen. E cél elérése érdekében a január 1-től hatályos szabályok a büntetőjogi vagyoni igények abszolút elsőbbségét biztosító szabályok felváltásával ezeket az igényeket a felszámolás során hitelezői igényként kezelik, ezzel biztosítva, hogy a kielégítési sorrendben elfoglalt helyüknek megfelelően nyerjenek kielégítést (a bűnügyi vagyont érintő felszámolásról a Csődtörvény új, IV/A. Fejezete rendelkezik). Ez alól kivétel, ha az adott vagyontárgy maga, és nem a vagyontárgy értéke képezi a büntetőjogi intézkedés (elkobzás, vagyonelkobzás) tárgyát, így egy konkrét tárgynak a biztosítása érdekében történik kényszerintézkedés (zár alá vétel, lefoglalás) [Csődtv. 79/A. § (9) bek. ]. Ugyanígy nem vonható be a felszámolásba a Btk. 74/A. § szerinti kiterjesztett vagyonelkobzás vagy az azt biztosító kényszerintézkedés hatálya alá eső eredeti vagyon.
Először is, az elkövető személy, például az ügyvezető saját vagyonából zár alá fogják venni az elkövetési értéket, azaz a 10 millió forintot. Rámehet a háza, autója, megtakarítása. Plusz azzal is számolni kell, hogy mekkora lesz a büntetés a céggel szemben. Jogi személlyel szemben a kiszabható pénzbírság legnagyobb mértéke a bűncselekménnyel elért vagyoni előny értékének a háromszorosa, de legalább ötszázezer forint. Ha tehát egy 10 milliós áfalevonás jogosságát vitatja az adóhatóság, akkor a cégre kiszabott büntetés 30 millió forint lehet. Így lesz akár 40 milliós kár is a 10 milliós visszaigénylésből, vagy teljes csőd és személyes vagyonvesztés egy kellően nem ellenőrzött számla befogadásából.
I. A Btk. szerint a vagyonelkobzás olyan intézkedés, amelynek célja a bűncselekmény elkövetéséből eredő, valamint a törvényesen szerzett, de bűncselekmény elkövetésére fordított vagy arra szánt vagyon elvonása az állam javára. 2. Nem felel meg a jogállami követelményeknek a vagyonelkobzás elrendelése olyan vagyonra (vagyontárgyra), amelyet az elkövető a bűncselekmény útján szerzett meg, és ezért – jogellenesen és átmenetileg – a vagyonához tartozik, de igazoltan a sértettet vagy más személyt illet. Amennyiben az ilyen vagyontárgyat a büntetőeljárás során lefoglalták, a lefoglalás megszüntetésekor az 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be. ) 155. §-ának (2) bekezdése szerint annak kell kiadni, aki a bűncselekmény elkövetésekor a dolog tulajdonosa volt, és ezt kétséget kizáróan igazolni tudja. A le nem foglalt, de az elkövető birtokában lévő vagyontárgyat is az igazoltan arra jogosultnak kell visszaadni, és nem rendelhető el vagyonelkobzás olyan vagyontárgyra sem, amely a büntetőeljárástól függetlenül már visszakerült a sértett birtokába.
2-12 Szélessávú körzethálózati fejlesztések c. pályázattal kapcsolatos meg... Tisztelt Wágner Tamás! A Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez érkezett TÁMOP-3. 4. 3-11 Iskolai tehetséggondozás c. pályázattal kapcsolatos megkeresésére az... Tisztelt Becker Úr! A 2012. december 12-én érkezett levelére válaszolva az alábbiakban tájékoztatjuk Önt. A "TÁMOP-5. 6-11/1 Komplex telep-program -... A "TÁMOP-5. 8-B-12/1 A leghátrányosabb hel... Csak a KiMitTud weboldalon benyújtott igénylések láthatók. ?
Az átalakítás legfontosabb részének nevezte, hogy a jövőben az adott területért stratégiailag felelős minisztériumokhoz kerülnek az adott témát kezelő irányító hatóságok. A Miniszterelnökségbe olvadó horizontális szervezeti egységekkel oda kerülnek a Nemzeti Fejlesztési Kabinet titkársági feladatai, a konstrukciók előzetes vizsgálata és jóváhagyása, a kommunikáció, a társadalmi egyeztetés kérdése, a jogorvoslati ügyek, a humánkérdések és a fejlesztési források teljes informatikai monitoringja. Ugyancsak a Miniszterelnökségnek jut a költségvetési fejezet kezelése - a XIX. fejezet kezeli az európai uniós forrásokat - és a közbeszerzés felügyelete is. A minisztériumokhoz kerülő irányító hatóságok helyettes államtitkárságokként működnek majd, míg a Miniszterelnökségbe olvadó volt NFÜ-főosztályok ott is főosztályok maradnak. A megszűnő fejlesztési ügynökség szakembereit nem küldik el, közülük 350 az egyes minisztériumokhoz kerül, 300 főt pedig a Miniszterelnökség foglalkoztat tovább.
Szervezete [ szerkesztés] Az Ügynökség 2010-ig a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter irányítása alatt működő központi hivatal volt, de a második Orbán-kormány az NFÜ felügyeletének feladatát a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz delegálta. Székhelye Budapesten található. A hivatalt az elnök vezeti, aki a fejlesztési miniszter felügyelete alatt dolgozik. Az elnök munkáját elnökhelyettesek segítik, akiket az elnök nevez ki és ment fel a fejlesztési miniszter egyetértésével. Az Ügynökség munkatársai jogállásukat tekintve közhivatalnokok. Elnökei [ szerkesztés] dr. Vági Márton (2006–2010) dr. Petykó Zoltán (2010–2013) Feladatköre [ szerkesztés] A NFÜ-t létrehozó kormányrendelet az Ügynökség feladatának jelöli meg, hogy dolgozza ki a kormány fejlesztéspolitikai elveit és céljait, és ez alapján készítse el az ország átfogó fejlesztési tervét, és hangolja össze az ezzel kapcsolatos kormányzati munkát. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv megtekinthető az Ügynökség honlapján. Az ÚMFT-vel kapcsolatos elemzésekről a Gyorsítósáv tanulmánysorozat számol be időről időre.
2013. február 9. 16:01 Ilyen lakásokat vesznek a magyar milliárdosok Az ország lakosságának jelentős része még mindig a jelzáloghitelek terheit nyögi, sokan pedig csak álmodnak arról, hogy egyszer saját lakásba költözzenek. Eközben minden hónapban azzal szembesülnek a magyar lakástulajdonosok milliói, hogy a legnagyobb értéket képviselő vagyontárgyuk egyre kevesebbet ér a piacon. Az ország legdrágább lakásai azonban továbbra is több százmillió forintos álomösszegekért cserélnek tulajdonost a szupergazdagok között. Összegyűjtöttük a jelenlegi budapesti kínálat legdrágább lakásait. 2012. július 22. 18:52 Így kereshetsz percek alatt milliókat - trükkök az új kisadóval Kinek éri meg választani a kormány által kitalált legújabb átalányadót, a kisadózó vállalkozások tételes adóját? Hogyan lehet pár perces videóklippel 10 milliót keresni? Mi számít valódi magyar élelmiszernek? Mit ajánlanak a bankok a nyárra, s hogyan tudunk a jövőben a mobiltelefonunkkal is fizetni? Ezekre a kérdésekre próbáltunk a héten választ adni.
július 19. 12:06 Kézi vezérléssel osztja az uniós pénzeket a kormány Egy Orbán Viktor által vezetett kormánybizottság veszi a kezébe az EU-s fejlesztési források ellenőrzését. Ez a testület dönt arról, mi számít kiemelt projektnek, és a jóváhagyása kell az egymilliárd forintnál drágább projektekhez is. Egy kis jogi trükk kellett ahhoz, hogy a kormánybizottságba beférjen Lázár János is. július 02. 23:05 Hárommilliárd pluszban a mikrocégeknek Hat régióban működő mikrovállalkozások fejlesztésére biztosít a tervezettnél 3 milliárd forinttal többet a Nemzeti Fejlesztés Ügynökség, amely egy garanciakeretből vonja el ezt a forrást. június 22. 12:32 Magyarország lekötötte a svájciak milliárdjait Magyarország lekötötte a svájci államtól fejlesztésre kapott 31, 2 milliárd forintot, amelyből 2017-ig kell befejezni a támogatott negyven beruházást. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a jövőben is lesz-e hasonló támogatás. június 20. 12:36 Uniós százmilliárdok ragadhatnak be Legalább heti harmincmilliárd forintos kifizetési szintet kellene elérni az ország számára elérhető uniós források teljes lehívásához.