Figyelem! Az oldalon található információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a szakszerű orvosi véleményt. A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
A várandósgondozás elsődleges célja, a várandósság időszaka alatt a legnagyobb biztonság megteremtése, mind az édesanya, mind pedig a születendő kisbaba számára. Szakorvosaink, a különböző szakterületek összehangolt munkájával, átfogó vizsgálatokkal közösen dolgoznak azért, hogy időben felismerésre és kiszűrésre kerüljenek azon kockázati tényezők, amelyek mind a kismama, mind pedig a magzat egészségét esetlegesen veszélyeztethetik. Központunkban átfogó nőgyógyászati, endokrinológiai, ultrahang és labordiagnosztikai vizsgálatok vehetők igénybe, amellyel minden támogatást megadunk a hozzánk érkező kismamáknak a fogantatás pillanatától egészen a baba megérkezéséig. Dr Nagy Eleonóra Nőgyógyász, Dr. Mark Nagy. A várandóssághoz kapcsolódó magzati ultrahang és genetikai vizsgálatokat partnerintézetünkkel, a Czeizel Intézettel közös együttműködésben végezzük.
Közhasznú szervezetek nyilvántartásba vétele Fogalma: Közhasznú szervezetté minősíthető az a Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezet, mely létesítő okirata megfelel a 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv. ) rendelkezéseinek, mely tisztségviselői nyilatkoztak az Ectv. -ben foglalt kizáró és összeférhetetlenségi körülmények tekintetében, illetve mely az előző két lezárt üzleti év beszámolója, illetve közhasznúsági melléklete alapján igazolja, hogy megfelelő erőforrással és megfelelő társadalmi támogatottsággal rendelkezik. Civil Szervezetek Névjegyzéke (OBH). Tehát a szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelemmel egyidejűleg közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele iránti kérelem nem terjeszthető elő, mert a közhasznúság megállapítása iránti feltételeket kizárólag a már két lezárt üzleti év beszámolójával rendelkező szervezet tudja igazolni. Az eljáró bíróság: A kérelmet azon a törvényszéken kell előterjeszteni, amely a szervezetet nyilvántartásba vette. Kérelmező: Alapítvány esetében a közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele iránti kérelmet az alapítvány alapítója (ha több alapító van, az alapítók együttesen) vagy amennyiben az alapítói jogokat az alapítók testületben látják el az alapítók gyűlésének képviselője terjeszthet elő a bíróságon.
Ezáltal az Alaptörvényben rögzített, a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatóságára és elszámoltathatóságára vonatkozó alapelvek nem teljesülhetnek. Az elkülönített nyilvántartás megléte a nemzeti tulajdonban lévő (pl. : távhőszolgáltató, hulladékgazdálkodó) gazdasági társaságok esetében is lényeges.
Melyeket lehet más módon megismerni? Az országos névjegyzék nem tartalmazza a nyilvántartásnak a szervezet, illetve a jogi személy szervezeti egység képviselőjének, továbbá az alapítvány kuratórium tagjainak, a kurátornak lakóhelyére, anyja születési nevére vonatkozó adatát, az a nyilvántartást vezető bíróságnál ismerhető meg. Az országos névjegyzék a szervezet, jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység beszámolóját, közhasznúsági mellékletét is tartalmazza. Civil Szervezetek közzététel keresője 2011. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról 2011. évi CLXXV. Az országos érdek-képviseleti szervezetek nyilvántartása - Országgyűlés. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról NISZ ZRT.
Ennek abból a szempontból van jelentősége, hogy a közfeladat ellátására közszolgáltatási szerződést csak közhasznú minősítésű civil szervezet köthet. Ebből egyenesen következik rendszertani és logikai értelmezéssel, hogy a közfeladat teljesítését szolgáló tevékenység a közhasznú tevékenység fogalmán belül nem jelent szerződést a közfeladat ellátására (azaz a civil szervezet vagy a közhasznú tevékenységet végző szervezet más módon valósítja meg a közfeladat teljesítésének szolgálatát). Számlarend és elkülönített nyilvántartás - ÁSZ Hírportál. A közhasznúság fogalma tehát a közfeladat (jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat) közvetlen vagy közvetett teljesítését szolgáló tevékenység. A közfeladat teljesítésének szolgálatával pedig mindez hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez. Ha nem feltételezzük, hogy valamelyik önkormányzati vagy állami – jogszabályban meghatározott – feladat nem járul hozzá a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, akkor ez tehát valamennyi közfeladatot jelenti (vagyis valamennyi jogszabály által delegált feladatot).
Kérelmező lehet továbbá a kuratórium is abban az esetben, ha a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételéhez alapító okirat módosításra nincs szüksége, mert a már korábban benyújtott alapító okirat megfelel a 2011. törvény rendelkezéseinek. A kérelem előterjesztése tekintetében alapítónak minősül az a személy vagy szerv akit/amelyet az alapító alapítói jogainak gyakorlására kijelölt, továbbá az alapítói jogok gyakorlására is jogosult csatlakozó, illetve az a személy, akire az alapító jogait és kötelezettségeit átruházta. Egyesület esetében a közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele iránti kérelmet az egyesület szervezeti képviselője terjesztheti elő. Kérelem-formanyomtatvány: A kérelmet a "Közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele iránti kérelem" ÁNYK űrlapon kell benyújtani egy példányban papír alapon vagy – elektronikus útra kötelezett kérelmező esetében – elektronikus úton az Ügyfélkapun keresztül a bíróságra. A kérelem benyújtásáról részletes tájékoztatást olvashat itt. () A kérelemhez csatolandó iratok: Kötelezően csatolandó iratok A vezető tisztségviselő(k), illetve a felügyelő bizottsági tagok nyilatkozata, hogy nem esik/esnek a 2011. törvényben (Ectv. )
Tisztelt Érdeklődő Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az Országgyűlés Hivatalának az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30. ) OGY határozat 141. §-ban meghatározott, az országos érdek-képviseleti és civil szervezetek jegyzékével kapcsolatos nyilvántartási és közzétételi kötelezettsége az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24. ) OGY határozat hatálybalépésével megszűnt.