- 178. § 18. pont), ha a számlával (továbbszámlázással) érintett hívószámokról olyan magánbeszélgetések (is) kezdeményezhetők, amelyek költsége a kifizetőt terheli. A kötelezettség minden intézményre, cégre (egyszemélyes társaságra, eva-alanyokra is) kiterjed. Az egyéni vállalkozó (akkor is, ha eva-alany) kifizetői minőségében kötelezett a cégtelefon magáncélú használata miatti adó fizetésére, azaz akkor, ha a tevékenységében - akár más (cég, intézmény stb. ) nevében - közreműködő magánszemély számára telefonhasználatot biztosít. Az "önfoglalkoztató" egyéni vállalkozót ilyen adókötelezettség nem terheli, mivel önmagával szemben nem kifizető, és esetében a törvény a telefonszolgáltatás magáncélú használatát vagy annak lehetőségét nem határozza meg adóztatható körülményként (Szja-törvény 16. § [4] bekezdés). Az adókötelezettség a kifizetőt terhelő kiadásból, azaz a szolgáltató által kibocsátott számla (a közvetített szolgáltatásról szóló számla) szerinti (áfával együtt számított) értékből határozható meg a rendelkezésben rögzített SZJ-számok alapján, figyelembe véve, hogy az Art.
Jogi esetek 2006/12. lapszám | netadmin | 2800 | Figylem! Ez a cikk 16 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb. ). A cégtelefon magáncélú használata A telefon, bátran állíthatjuk, az üzleti kommunikáció legfőbb eszköze. Biztosítja az azonnaliságot, és teret ad a tárgyalásra, anélkül, hogy a feleknek találkozniuk kellene. Egyetlen feltörekvő vetélytársa az Int... kellene. Egyetlen feltörekvő vetélytársa az Internet, de a világháló az írásbeliség és az üzenetváltás időigénye, illetve a személyes kontaktus hiánya miatt sohasem pótolhatja a telefont. Ezt az eszközt próbálja most megadóztatni a kormány, illetve használatának feltételezhető magáncélú részét. A személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvény 69. §-a (1) bekezdésének mb) alpontja és (12) bekezdése szerint 2006. szeptember 1-jétől természetbeni juttatásként adóköteles a cégtelefonok, munkahelyi telefonok magáncélú használata során magánszemély által megszerzett bevétel.
Amennyiben az adóhatóság bizonyítja, hogy volt magáncélú használat, de a továbbszámlázott összeg ezt "fedezi", akkor az előző mondatban foglaltak az irányadók; amennyiben a tényleges magánhasználat több volt, mint a továbbhárított összeg, úgy az előzőkben leírtak érvényesek. A fentebb említett beszélgetési keret önmagában az áfa-kötelezettséget nem befolyásolja, értelemszerűen ekkor is az előzőkben leírtak érvényesek. Számviteli elszámolások Ha a cégtelefon magáncélú használatát a kifizető nem (vagy csak részben) térítteti meg, a meg nem térített (tovább nem számlázott) értéket – a le nem vonható áfával együtt -, mint természetbeni juttatást, az azt terhelő személyi jövedelemadóval együtt személyi jellegű egyéb kifizetésként, a számlaérték fennmaradó részét – a le nem vonható áfával együtt – igénybe vett szolgáltatások értékeként kell elszámolni. A magánszemélyek magáncélú telefonhasználata után a kifizetőt terhelő társadalombiztosítási járulékot, egészségügyi hozzájárulást, munkaadói járulékot az általános szabályok szerint, bérjárulékként kell a könyvviteli elszámolásban szerepeltetni.
Továbbszámlázás esetén a számviteli elszámolás a közvetített szolgáltatásra vonatkozó szabályok szerint történhet, ha az megfelel a számviteli törvény szerinti követelményeknek. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltató bejövő számlájából a magánszemély(ek)nek továbbszámlázandó összeget – a le nem vonható áfával együtt – az áruk között közvetített szolgáltatásként kell kimutatni (a számlaérték fennmaradó részét – a le nem vonható áfával együtt – igénybe vett szolgáltatásként), a magánszemély(ek)nek továbbszámlázott összeget követelésként és értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni, ezzel egyidejűleg a közvetített szolgáltatás – áruk között kimutatott – értékét anyagjellegű ráfordításként, eladott (közvetített) szolgáltatásként kell kivezetni. (Amennyiben a közvetített szolgáltatásra vonatkozó feltételek nem állnak fenn, akkor a teljes számlaértéket, a le nem vonható áfával együtt, igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni. ) A számla rendezése pénztári befizetéssel, banki átutalással, vagy – ha a magánszemély hozzájárul – a bérelszámolás keretében, a bérből történő levonással (a követelés egyidejű beszámításával) is történhet.
A részben történő áthárítás esetén először csökkenteni kell a meg nem térített magánhasználatra jutó áfával a teljes előzetesen felszámított áfát. Amennyiben a továbbszámlázott érték eléri vagy meghaladja a számla teljes összegének 30 százalékát, úgy nincs további levonási tilalom. Ha a továbbszámlázott érték nem éri el a számla teljes összegének 30 százalékát, akkor a különbözet 70 százaléka vonható le. Az Szja-törvény szerint vélelmezett hányadot áfával növelt értéken kell megállapítani, ezért ha a vélelmezett magáncélú használatot a kifizető teljesen vagy részben áthárítja, úgy kell tekinteni ezt az összeget, mint amely az áfát is tartalmazza, vagyis ennek az értéknek a 16, 67 százalékát kell fizetendő áfaként figyelembe venni. Ebben az esetben – ha az adóhatóság nem bizonyítja a magánhasználatot – a kifizetőnél nincs magáncélú használat, azonban – ha az adott számlákból más továbbszámlázás nem történik – mivel a 30 százalékot nem éri el a továbbszámlázás, az előzetesen felszámított áfa 70 százaléka vonható le.
Vagyis a magánbeszélgetések költségét maradék-elven - a hívott fél és a hívási cél megjelölése nélkül - jogszerű a számlából megállapítani. Amennyiben a magánbeszélgetések tételes elkülönítése nehézséget jelent (pl. több telefon, több magánszemély használó, telefonkártya esetében), célszerű és jóval egyszerűbb megoldás, ha a kifizető a megállapított, az áfával együtt számított számlaértékből 20 százalékot tekint adóköteles bevételnek, azaz magáncélú használat miatt felmerült kiadásnak. Ha a használó magánszemélynek vagy magánszemélyeknek a használatért térítést kell fizetniük, nem keletkezik (illetőleg csak a meg nem térített rész mértékéig keletkezik) adókötelezettség. (folytatjuk) Forrás: APEH
Az adóhatóságnak kellene tényszerűen bizonyítania, hogy történt magáncélú használat. Ha az adóhatóság ezt nem tudja bizonyítani, akkor a kifizető a teljes előzetesen felszámított áfa 70 százalékát vonhatja le. Amennyiben az adóhatóság tényszerűen bizonyítja a magánhasználatot, akkor a vélelmezett értéktől függetlenül a megállapított értékre az a) pontban leírtak alkalmazandók. Ha a tételes kigyűjtéssel megállapított magáncélú használat ellenértékét a kifizető teljesen vagy részben áthárítja, a továbbhárítás, mint közvetített szolgáltatás áfa-köteles; a nettó értéket kell továbbszámlázni. A teljes egészében történő áthárítás esetén csak üzleti célú használat lesz, így nincs magánhasználat miatt le nem vonható áfa. Ha a továbbszámlázott (esetleg más okból is továbbszámlázott) ellenérték eléri vagy meghaladja az adott telefonszámla teljes összegének 30 százalékát, akkor a kifizető az előzetesen felszámított áfát teljes egészében levonhatja, amennyiben nem, úgy a teljes előzetesen felszámított áfa 70 százalékát vonhatja le.
Csaptelepek a kádba kialakításuk szerint A víz hőmérsékletét és nyomását több módon is szabályozhatjuk. Az egyik legkorábbi-, és a mai napig sok helyen alkalmazott kialakítás a tekerőgombos módszer. Ilyenkor a kádtöltő csaptelep jobb és bal oldalán is egy-egy tekerőgombot találunk, az egyik a meleg, a másik a hideg víz mennyiségéért felelős. Az egykaros megoldás népszerűsége a praktikusságából ered, itt nincs szükség tekerőgombokra, csupán középen egy kart mozgatunk a megfelelő nyomás, illetve hőmérséklet érdekében. Nem régiben bukkantak fel a piacon a termosztatikus kádtöltő csaptelepek, melyek már a csaptelepen belül keverik ki a kívánt hőmérsékletet. Ez azt jelenti, hogy a víz hőmérséklete egyáltalán nem változik, ha megszakítjuk a zuhanyzást, és nem kell hosszasan folyatni a vizet a megfelelő hőmérséklet kikeveréséig. Kádtöltő csaptelepek zuhanyszettel A legtöbb esetben nem csupán fürdeni, de zuhanyozni is szeretnénk, így gyakori igény a fali kád csaptelep zuhanyszettel. Mofém Kádtöltő Csaptelep a Netkazán Webáruházban!. Ilyenkor természetesen nem csupán egy kádtöltő kivezetésen át nyerhetünk vizet, de átkapcsolhatunk zuhanyra is.
Okos döntés meleg helyzetekben! 23 990 Ft + 1 190 Ft szállítási díj Mofém Eurosztár Kádtöltő (141-0094-00) Budapesti szaküzletünkben is átvehető. Árajánlat készítés.
5 év garancia Mofém Eurosztár kádtöltő csaptelep zuhanyszettel. Klasszikus két gombos kivitel, vízkőmentes perlatorral. Mofém kádtöltő csaptelep zuhanyszettel ar brezhoneg. (141-0094-00) Gyártó Mofém Model 141-0094-00 Raktáron bővebb info Raktáron Budapesten Nyíregyházán Szállítás 2400 Ft Fizetési módok átvételkor készpénzben, előreutalás, bankkártyás fizetés Termékcsalád további termékei Kapcsolódó termékek Csaptelep kapcsolódó termékek Mofém Eurosztár adatlap és méretek Leírás "A MOFÉM nem csupán egy magyar márkanév, nem csupán egy meghatározó fogalom a magyar szerelvénygyártás történetében, hanem mindannak a szimbóluma, amit az emberi alkotási vágy megvalósulásának neveznek. " A Mofém csaptelepek évről-évre egyre inkább kiélezett hangsúlyt fektet a minőségi, egyszerű és gazdaságos technológiák kialakítására. Vízkőmentes Basic kézizuhannyal Automata zuhanyváltóval 1500 mm gégecsővel Fali Basic zuhanytartóval Hagyományos felsőrésszel Vízkőmentes perlátorral Perlátor mérete: M24x1 Gondos és figyelmes adatrögzítésünk ellenére felléphetnek olyan adatbeviteli hibák, amik a termékek műszaki paramétereit érintik; esetenként a gyártó változtathat a termékeik műszaki paraméterein.
Cookie tájékoztató Tisztelt Látogató! Mofém kádtöltő csaptelep zuhanyszettel ar bed. Tájékoztatjuk, hogy a jelen honlap cookie-kat használ olyan webes szolgáltatások és alkalmazások nyújtása céljából, melyek cookie-k nélkül nem lennének elérhetőek az Ön számára. A jelen honlap használatával Ön hozzájárul, hogy a böngészője fogadja a cookie-kat. A jelen honlap használatával Ön hozzájárul, hogy a böngészője fogadja a cookie-kat. Tudjon meg még többet.