6. Főbb tárgyak Keresztény filozófia Dogmatika Szentírástudomány Erkölcsteológia Egyháztörténelem Liturgika Alapvető hittan Kateketika 7. Nyelvi követelmények Az alapfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább C típusú nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékû érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges 8. Továbbtanulási lehetőségek A 2 éves. illetve 5 féléves hittanár-nevelő mesterképzésre "egyenes úton" lehet továbbmenni, de különbözeti vizsgák letétele esetén a teológus szakon is lehet folytatni a tanulmányokat, amit követhet a PhD képzés. 9. Elhelyezkedési esélyek és lehetőségek A katolikus egyházban a hitoktatást jelenleg is nagyrészt világi hitoktatók végzik. Egyre nagyobb számban van szükség olyan jól képzett katekétákra és hittanárokra, akik egyházi iskolákban vagy plébániai megbízás alapján tanítanak hittant. A katekéta-lelkipásztori munkatárs és majd az erre épülő hittanári diploma államilag elismert diploma. Az egyszakos hittanári diploma hivatalos elnevezése: "hittanár-nevelő", ami azt jelenti, hogy nemcsak egyházi intézményekben, hanem állami iskolákban és kollégiumokban önmagában is nevelői állás betöltésére jogosít.
A képzés tartalma [ szerkesztés] Műveltségi, vallási és lélektani alapismeretek: a tudományos ismeretszerzés módszerei, filozófiai, személyiséglélektani, fejlődéslélektani, tanuláslélektani alapismeretek. Szakmai törzsanyag: bibliai, egyháztörténeti alapok, hit- és erkölcstani alapismeretek, a hit átadásához és közösségi megéléséhez szükséges alapismeretek. Szakirányú ismeretek: katekéta ( katekizmus) és lelkipásztori munkatárs módszertani ismeretek és gyakorlat. Szakmai gyakorlat: az intézményen kívül ( plébániákon, közösségekben, stb. ) teljesítendő, megfelelő felkészítéssel és szupervízióval kísért szakmai gyakorlat. Szakirányok [ szerkesztés] Katekéták [ szerkesztés] Az egyházközségek szintjén a hitbeli ismereteket a különböző korcsoportoknak megfelelően átadják, a gyermekek és a fiatalok közösségi és egyéni hitéletének irányítását és fejlesztését végzik. Lelkipásztori munkatársak [ szerkesztés] Aktívan részt vesznek az egyházközség istentiszteleti életében, bizonyos cselekményeket önálló vezetnek, ellátnak.
A katekéta-lelkipásztori munkatárs szak egy a hazánkban is bevezetett bolognai folyamat keretében kidolgozott és meghirdetésre került BSc szak a keresztény hittudományi felsőoktatásban. A szak előtörténete [ szerkesztés] 2005 előtt a különféle (elsősorban a hagyományos) keresztény felekezeti felsőoktatási intézményekben hitoktató (általában 6 félév), hittanár (leginkább 8 félév) és lelkipásztori munkatárs (általában 6 félév) képzéseket hirdettek meg. Ezen három képzést integrálták a bolognai folyamat során egyetlen szakba: katekéta-lelkipásztori munkatárs BSc és az arra épülő hittanár-nevelő tanár MSc. A szak általános leírása [ szerkesztés] Az alapszak megnevezése: katekéta - lelkipásztori munkatárs alapszak, amely alapszakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureatus, bachelor; rövidítve: BA) szakképzettség: (a szakirány szerint): katekéta vagy: lelkipásztori munkatárs. A hároméves időtartamú alapszak képzési területe: hittudomány, képzési ága: alkalmazott teológia.
Főoldal Alapszak A hat féléves alapszak célja felkészült katolikus katekéták, illetve lelkipásztori munkatársak képzése, akik parókusi/plébánosi irányítással alkalmasak az egyház pasztorális alaptevékenységének ellátására a hatályos egyházi törvényeknek és előírásoknak megfelelően. A szakot intézményünk székhelyen kívüli kihelyezett képzésként Beregszászon, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolával együttműködésben hirdeti. Mintatanterv
Amennyiben az intézmény az oklevél minősítéséből pontot számít, az oklevél minősítését az alábbi dokumentumokkal kell igazolni: 1. alap- és mesterképzésben, illetve korábbi főiskolai vagy egyetemi képzésben szerzett oklevéllel, ha az tartalmazza az oklevél minősítését, 2. (elektronikus) leckekönyvvel vagy oklevélmelléklettel, ha az oklevél nem tartalmaz minősítést. A végzettséget igazoló oklevél másolatának beküldése kötelező. A pontszámítás alapja a megszerzett felsőfokú oklevél minősítése: - 5 (jeles, kiváló, kitüntetéses) minősítés esetén 400 pont; - 4 (jó) minősítés esetén 360 pont; - 3 (közepes) minősítés esetén 320 pont; - 2 (elégséges) minősítés esetén 280 pont. Intézményi vizsgák sajátos követelményei Az alkalmassági vizsgák követelményeire vonatkozóan információ közvetlenül az Intézménytől kérhető. Csatolandó dokumentumok A jelentkezéshez csatolandó dokumentumok: - érettségi bizonyítvány másolata, - középiskolai bizonyítvány másolata, - plébánosi ajánlólevél, - keresztlevél - a többletpontok beszámítására vonatkozó igazoló dokumentumok, - esetleges felsőfokú végzettséget igazoló okmány másolata, - esetleges felsőoktatási szakképzésen szerzett oklevél másolata.
Aktív elem: Ügyleírás Kapcsolódó anyagok Letölthető dokumentumok Szolgáltatások Lépésről lépésre Segítség Jogszabályok Létrehozva: 2010. január 16. Módosítás: 2022. április 26. Forrás: Magyarorszá Hivatalkereső Címkék egészség, alapszabadság, gyermek, pótszabadság, munka, betegszabadság, szabadság, apa, munkavállaló, fizetés, munkáltató Értékelje a cikket! 1 2 3 4 5 Cikk A munkavégzés során elengedhetetlen olyan hosszabb szabadidő biztosítása, amelyre minden munkaviszonyban álló munkavállalónak alanyi joga van. Ilyen szabadidő a rendes szabadság-alapszabadság és a bizonyos esetekben járó pótszabadság. Itt tárgyaljuk a szabadság kiadásának és pénzbeli megváltásának szabályait is. Szó lesz továbbá a rendkívüli és a fizetés nélküli szabadságról is. Ügyintézés - A munkavállaló szabadsága. Cikk: Szabadság pénzbeli megváltása Többletként kivett szabadság A szabadság jogintézményének céljából következően - hogy tudniillik a dolgozó évente egyszer vagy kétszer hosszabb időn át pihenjen - a munkáltató a szabadságot köteles ténylegesen kiadni a munkavállalónak.
A munkavállaló a munkáltató felszólítása esetén a körülmény fennállását a munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles. (3) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Az esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni azt a szabadságot, amelynek megszakítás nélküli tartama - az esedékesség évében történő megkezdése esetén - a következő évben jár le, és a következő évre átnyúló szabadságrész nem haladja meg az öt munkanapot. A munkáltató a) kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadságot legkésőbb az esedékesség évét követő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén az esedékesség évét követő év június 30-ig, b) a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. E rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet. A szabadság kiadásának szabályai - Maráczi, Fellegi & Társai Ügyvédi Iroda. (4) A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni.