A böjt fejleszti az egészséges szociális érzéket, a türelmet, az önzetlenséget és az akaraterőt, tisztítja a testet és a lelket. 4. Zaka: A zaka szó szerinti egyszerű jelentése tisztaság, ártatlanság. A gyakorlatban kijelöli annak az évente természetben vagy pénzben adandó összeg nagyságát, amit egy muszlimnak oda kell adnia az arra jogosultaknak. Mindazonáltal a zaka vallási és lelki jelentősége sokkal mélyebb és élénkebb. Mint ilyennek emberbaráti és társadalmi értéke van. 5. Haddzs (Zarándoklat Mekkába): legalább életében egyszer minden muszlimnak, aki anyagilag, testileg és lelkileg képes ezt megtenni, el kell zarándokolnia Mekkába, és ott elvégeznie a zarándoklathoz kapcsolódó szertartásokat. A mekkai zarándoklattal kapcsolatban szeretnék eloszlatni egy gyakorta előforduló félreértést. Akik nem ismerik az iszlám vallást, azok közül sokan úgy hiszik, hogy a muszlimok Mekkában egy hatalmas kocka alakú kő előtt borulnak le és ennek tisztelegnek. Mi muszlimok azonban csakis Isten előtt borulunk le.
A Korán hozzávetőlegesen megegyezik az Újszövetség hosszával és 114 fejezetből áll. Az első három kalifa (Mohamed utáni vezetők) szerkesztették a nagy részét és ezt megóvják a változtatásoktól. Ezért van az is, hogy mikor lefordítják más nyelvre, akkor az arabul is megtalálható a szöveg. Ez hasonló ahhoz, mikor a Bhagavad-gítát Prabhupada lefordította, de a szanszkrit írás is megtalálható volt mellette és ez megjelent hazánkban is. Mohamed próféta könyve, a Korán érdekessége Mivel a Koránban régi szövegek találhatóak meg, így sokszor nem is tudják pontosan mit takar az. Sokan elkezdik megtanulni ezt a 6200 versből álló szent iratot, ami nem kis teljesítmény. És van olyan állam, ahol a Koránt ismerik el alkotmányaként, mely erkölcsi kódexet is tartalmaz (sárija, azaz iszlám törvények). Számukra ez a követendő út, ezt jelenti ez a kifejezés. Ebben részletesen le is vannak írva a tisztálkodásra, öltözködésre vonatkozó tételek. Valójában a szeretetről és a rasszizmus elítéléséről szól. A Korán jelentése egyébként az, hogy valami, amit olvasni, recitálni kell, amit csak szavalva szabad felolvasni szigorú előírások közepette és csak, ha fizikai értelemben is tiszták vagyunk, akkor vehetjük a kezünkbe ezt a szent könyvet.
A hit erejét az Iszlám öt pillérének betartása növeli. Ezek a következők: Mi az életem célja? Gondolkodó emberek sokszor teszik fel maguknak ezt a kérdést. Vannak, akik meg tudnak rá válaszolni, de vannak olyan embertársaink is, akik nem. Azok, akik nem találják életük célját, sokszor kerülnek emiatt lelki válságba. Céltalanságukban depresszióba süllyednek, alkoholhoz, drogokhoz nyúlnak, vagy végső esetben az életük befejezésére törekednek. Vannak, akik céljukat megtalálva egész életükben ennek érdekében cselekednek, de vannak olyan útkeresők is, akik életcéljai az évek múlásával az adott időszakuknak megfelelően mindig változnak. Sokszor hallhatunk olyan álmokról, hogy valaki életét a karrierre, anyagiak megszerzésére, vagy sok esetben gyermekei felnevelésére teszi fel. Ezek a célok azonban ritkán mutatnak túl az adott ember életén. Az arab nyelvben Allah kizárólag Isten re vonatkozó egyedülálló szó, amelynek nincs sem neme, sem többesszáma. Ebben is kifejeződik az Iszlám egyetlen és páratlan Isten fogalma, ezzel is megkülönböztetve Őt bármelyik teremtményétől.
1) A tanúságtétel "Sahádatayn" 2) Az ima "Szalát" 3) Az alamizsna "Zakát" 4) A böjt "Szijám" 5) Zarándoklat "Haddzs" Ezek alkotják a muszlim élet vázát: hit, ima, törődés a nélkülözőkkel, öntisztítás, és a zarándoklat Mekkába annak, aki képes rá. 1) A TANÚSÁGTÉTEL (SAHÁDATAYN) N incs más isten (, aki méltó az imádatra), csak az egy igaz Isten és Mohammed az Ő küldötte. A hitnek ez a kinyilvánítása a Saháda, egy egyszerű formula, amit minden hithű ember kinyilvánít. Arabul az első rész lá iláha illa Allah – "nincs más isten az egy igaz Istenen kívül"; iláha (isten) minden olyan dologra utal, amit Isten helyére próbálunk állítani – pénz, hatalom, ilyesmi. Ezután következik illa Allah: "kivéve Istent", minden teremtés forrását. A saháda második része Mohammed raszúl Allah, "Mohammed az Isten küldötte". Az útmutatás üzenete egy közülünk való emberen keresztül jött el. A sahadát írták az ottomán Topkapu szerájra, Isztanbulban. 2) AZ IMA (SZALÁT) S zalát a neve a kötelező imáknak, melyeket naponta ötször végzünk el, és közvetlen kapcsolat az imádkozó és az Isten között.
Botticelli dante isteni színjáték Teljes film Akkord Kiadó, 2009. ISBN 9789632520247 Domenico di Michelino freskója a firenzei Santa Maria del Fiore katedrálisban (1465) A Színjátékot, melyhez az 'Isteni' jelzőt Giovanni Boccaccio toldotta hozzá, 1306 őszén kezdte el írni, és 1321-ben fejezte be nem sokkal halála előtt. Szokása volt, hogy az elkészült részeket elküldte egy barátjának, aki az érdeklődők részére másolatot készített. Állítólag a Paradicsom utolsó tizenhárom éneket azonban nem küldte el halála előtt. Botticelli: Dante pokla | Filmek | Uránia Nemzeti Filmszínház. Fiai, akik gondozni szerették volna atyjuk hagyatékát, kétségbeesve keresték égen-földön a Paradicsom hiányzó részét, mígnem a legenda szerint egy éjszaka Jacopo álmában megjelent Dante, aki megmutatta fiának azt a szobát, ahol aludni szokott, a falra mutatott, hogy amögött lesz a hiányzó rész. Másnap elmentek a házba, ahol egy szőnyeg mögötti kis ablakban volt a kézirat. A mű száz énekből (canto) áll, ami úgy oszlik három nagy egységre (cantica), hogy ezek témái a Pokol, a Purgatórium, és a Paradicsom, egy allegórikus utazás a megváltás felé.
A Botticelli: Dante pokla című film azokat a különös rajzokat helyezi új megvilágításba, amelyeket a reneszánsz mester Dante Isteni színjátékának illusztrálásához készített, pályája kései szakaszában. Közülük is a legismertebb A Pokol térképe (Inferno) című alkotás, amely Dan Brown Inferno című bestsellerében és az abból készült hollywoodi filmadaptációban játszott kulcsszerepet. A művészet templomai: Botticelli - Dante pokla (2016) | Mozipremierek.hu. Hivatalos előzetes: Az olasz-német koprodukcióban készült másfél órás film több szálon futva tárja fel az Isteni színjáték-illusztrációk művészettörténeti hátterét. Egyrészt a rajzok születését és azok kalandos útját kutatja a történelem viharaiban, Firenzétől Párizson, Skócián át Berlinig és a Vatikánig. Másrészt a fennmaradt rajzok, köztük A Pokol térképe alapos tudományos vizsgálatával olyan kérdésekre is választ keres, hogy mit ábrázolnak pontosan ezek a hihetetlenül részletgazdag rajzok, és a vizsgálatok során feltáruló új részletek tükrében mit akarhatott velük a művész kifejezni? A film dramaturgiája jó arányérzékkel vegyíti a szakértői interjúkat és a rajzok történetét kutató, Európán átívelő utazás képeit a Botticelli-rajzok közeli felvételeivel.
Dante útja a Purgatóriumban [ szerkesztés] Miután elhagyták a Poklot, 1300. április 10-én, húsvét vasárnapjának reggelén, Dante és Vergilius a déli félteke óceáni szigetére ért, a Purgatórium hegyének lábához. E félteke fölött a földi emberek számára ismeretlen csillagképek ragyognak, melyek közül négy uralkodó csillag világlik ki: a négy sarkalatos erény (igazságosság, mértékletesség, bátorság, bölcsesség) csillagai. A Purgatórium teraszai [ szerkesztés] A Purgatórium hegyének tövébe érve Dante és Vergilius a Purgatórium kapujának angyalától kér engedélyt a bejutáshoz. Az angyal kardjával Dante homlokára hét P (az olasz peccare (bűn) kezdőbetűjét) betűt karcol, mely sebeket "odabenn" kell majd lemosni. Első terasz: kevélyek. Mikor Dante és kísérője belép az első teraszra, a boldog vezeklők üdvözlő éneke, a Te Deum (Téged, Isten dicsőítünk) csendül fel. Ezen a teraszon a kevély emberek lelkei tisztulnak, nehéz köveket cipelve a vállukon. Második terasz: az irigyek. Az irigy lelkek büntetésképp "vasfonállal" levarrt szemmel – mivel életükben csak a földi javakat látták, vakon esdekelnek a bűnbocsánatért.
A február 16-tól országszerte mozikba kerülő Botticelli: Dante pokla című ismeretterjesztő film a reneszánsz mester munkásságának egy kevésbé ismert területére, Dante Isteni színjátékához készített rajzaira fókuszál. Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban és országszerte számos további helyszínen vetítik. A művészet templomai címmel több mint két éve futó filmsorozat Itália gazdag művészeti örökségének kiemelkedő alkotásait tárja a mozinézők elé. A kifejezetten nagyvászonra készült filmek célja ismeretterjesztés mellett, hogy a mozik adottságait kihasználva a nézők belefeledkezhessenek az egyetemes művészet remekműveinek szépségébe. A vetítéssorozat eddigi részei olyan kiemelkedő intézmények és kiállítások alkotásait hozták el a hazai nézőknek, mint a Vatikáni Múzeum, a firenzei Uffizi-képtár, a milánói expón megrendezett Leonardo-kiállítás vagy Róma pápai bazilikái. A sorozat hetedik, most mozikba kerülő része a Vénusz születése és A tavasz (La Primavera) remekművek festőjeként ismert Sandro Botticelli munkásságának egy kevésbé ismert részébe enged betekintést.