A kód jövőnk egyik lehetséges változatát mutatja meg nekünk, amelyet megváltoztathatunk. És meg is kell változtatnunk, mert könnyen lehet, hogy ez számunkra az utolsó figyelmeztetés! A szerzőről Michael Drosnin újságíró, a Washington Post és a Wall Street Journal volt munkatársa. A Biblia kódja és a A Biblia kódja 2: Visszaszámlálás mellett a New York Times bestsellerlistáján szereplő Hughes polgártárs szerzője. New Yorkban él és dolgozik.
Háromezer éve rejtőzik egy kód a Bibliában, és most, hogy számítógép segítségével megfejtették, feltárhatja a jövőnket. Öt évvel ezelőtt jelent meg az a könyvem, amelyikben megírtam, hogyan fedezte fel egy izraeli matematikus a Biblia kódját. Ez a könyv az egész világgal megismertette a kód létét, én pedig bíztam benne, hogy ezzel véget is ért szerény szerepem. Újságíró vagyok, nem próféta vagy tudós, még csak nem is Biblia-kutató. A Biblia kódjának léte azóta is rejtély számomra. Nem vagyok vallásos, nem hiszek Istenben, úgyhogy fogalmam sincs, miként fedhet fel olyan eseményeket, amelyekre jóval a Biblia megírása után került sor. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy a Biblia kódja nem csupán fikció. Időről időre tanúja lehettem a kódban foglaltak beteljesülésének. Egy ízben egy miniszterelnököt figyelmeztettem, hogy a kód szerint meg akarják gyilkolni, majd elborzadva kellett megtudnom, hogy valóra vált a jóslat: akkor és úgy ölték meg, ahogy az a kódban állt. Ez a háromezer éves szöveg a 2001. szeptember 11-i terrortámadást is megjövendölte.
M integy "véletlenül" kezdődött a kaland, úgy 1992 magasságában, mely nagy mértékben valószínűsítette az ezoterikusok körében meglehetősen a kisebbséget képveselő "eleve elrendeltetés" elméletét elfogadó csoport elképzeléseinek igazát. 2006. 03. 09 11:56, Forrás: A történet azzal kezdődött, hogy Elijau Rips, a kvantummechanika matematikai alapját képező csoportelmélet világszerte elismert szakértőjeként elismert izraeli matematikus matematikai módszerekkel, számítógépes támogatással feltörte a Biblia kódját azt követően, hogy rejtett kódot fedezett fel a Bibliában, mely a jelek szerint több ezer évvel az Írás utáni eseményekre utal. Később eredményeit a Harvard, a Yale és a Héber Egyetem több matematikusa is megerősítette, sőt a tudományos eredményt az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának vezető kódfejtője szintén valósnak találta. Végül Doron Witzum adta meg a matematikai modell végső formáját az "Ekvidisztáns betűsorozatok a Teremtés Könyvében" című tanulmányában. Ennek címoldalán való összefoglalás szerint: A véletlenszerű analízis azt mutatja, hogy egyenlő távolságú betűszekvenciák formájában, rejtett információkat szőttek a Teremtés Könyvének szövegébe.
Már Newton is Biblia-kódot keresett Timothy Smith nem az első önjelölt kutató, aki titkos üzenetet vél felfedezni a Bibliában. A modern fizika egyik atyja, Isaac Newton is lelkesen tanulmányozta a Szentírást. Úgy vélte, Salamon templomának méretei és arányai olyan matematikai összefüggéseket rejtenek, amelyekből ki lehet következtetni például a Föld méreteit. Dániel könyvéből pedig levezette, hogy az apokalipszis legkorábban 2060-ban várható. Egy XIV. századi ibériai hittudós, Bachya ben Asher arra "jött rá", hogy a Tóra első betűjétől minden 42-edik betűt kiolvasva olyan sort kapunk, amiből – némi kabbalisztikus számmisztikával bűvészkedve – megkapjuk a holdhónap pontos hosszát. A későbbi Biblia-kódok szintén az azonos távolságú betűsorozatok módszerét használták. A rabbi és a matematikus felfedezése Ben Ashert olvasva vált a téma megszállottjává 700 évvel később Weissmandl Mihály nyitrai rabbi, aki a Holokauszt idején a szlovákiai zsidóság megmentéséért tett erőfeszítéseiről vált híressé.
Akár komolyan vesszük a Biblia-kódok kutatását, akár nem, egy dolog biztos. "A héber Bibliát több mint kétezer éve emberek sokasága tiszteli. Ez a könyv a judeo–keresztény kultúra alapja és a nyugati civilizáció egyik legnagyobb hatású szövege" – írta Timothy Smith könyvének előszavában Eugene Ulrich neves Biblia-kutató, a Notre Dame Egyetem professzora. A könyvből készült, Rejtett kód a Bibliában című film december 23-án, vasárnap este 21:00-kor látható a HISTORYN. Viasat History felfedezés biblia rejtett kód rejtett Kód titok rejtély
Szeptember 11-e, Hitler hatalomra kerülése, a Kennedy elleni merénylet, a holdra szállás, az Öböl-háború mindezen eseményeket megjósolta egy kód, amely 3000 éve rejtőzik a Bibliában. És sorra válnak valóra jóslatai. A kód egy évvel megválasztása előtt megjósolta, hogy Barack Obama lesz az elnök. Előre megjósolta a nagy recessziót akkor, amikor a... bővebben Utolsó ismert ár: A termék nincs raktáron, azonban Könyvkereső csoportunk igény esetén megkezdi felkutatását, melynek eredményéről értesítést küldünk. Bármely változás esetén Ön a friss információk birtokában dönthet megrendelése véglegesítéséről. Igénylés leadása Eredeti ár: 5 999 Ft Online ár: 5 699 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 569 pont 4 980 Ft 4 731 Ft Törzsvásárlóként: 473 pont 3 999 Ft 3 799 Ft Törzsvásárlóként: 379 pont 995 Ft 945 Ft Törzsvásárlóként: 94 pont 5 490 Ft 5 215 Ft Törzsvásárlóként: 521 pont 5 590 Ft 5 310 Ft Törzsvásárlóként: 531 pont Események H K Sz Cs P V 27 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 31
tarifatáblázata – LETÖLTÉS
Ugyanakkor lehetőségük nyílik arra is, hogy a ZalaZONE parkban működő cégeknél folytassák tovább munkájukat. A Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának munkatársai méréseket végeznek a ZalaZONE-on. A tesztpálya, valamint a körülötte létrejövő tudományos és innovációs park számos ipari szereplőnek biztosít pályahasználati, kutatás-fejlesztési lehetőséget, ezzel pedig új munkahelyek jönnek létre, amely kedvezően hat Zalaegerszegre és térségére. "Az új fejlesztő munkahelyek képesek a korábban elmaradott zalai innovációs és kutatás-fejlesztési mutatókat megfordítani" – mondta dr. Prim hírek - A hallgatók számára is előnyös a Széchenyi István Egyetem egyre erősebb jelenléte a ZalaZONE parkban. Háry András, majd kiemelte: több olyan fejlesztési, ipari projekt valósult meg az elmúlt években, amelyet a beruházók kifejezetten azért hoztak Magyarországra, mert itt jön létre Európa egyik legkomplexebb tesztpályája. Számos nemzetközi egyetemi együttműködés is kialakult kifejezetten ennek köszönhetően. A ZalaZONE tizenkét, különböző szakterületen működő intézménnyel dolgozik közösen, melyek közül a Széchenyi István Egyetemmel meglévő partnerség a legszorosabb.
Új tudásközpontot hoz létre a Pannon Egyetem Zalegerszegen a hazai felsőoktatás struktúraváltása következtében: a Zalaegerszegi Egyetemi Központ vezetője Németh István lett, aki az ELTE Savaria Egyetemi Központ (SEK) rektorhelyettese volt eddig. Munkája egyik eredménye, hogy a pedagógusképzés megerősödött Szombathelyen. Németh István, a Pannon Egyetem, Zalaegerszegi Egyetemi Központ stratégiai rektorhelyettese az SZTV-nek így nyilatkozott: "Definiálásra került egy önálló szervezeti egység, ez a Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ. Tesztpálya zalaegerszeg program 3. Egy új szervezeti egységgel bővült az ELTE, az alapító okiratát is módosította, tehát Szombathelyen megszületett az ELTE egy önálló szervezeti egysége, önálló gazdálkodással, önálló vezetéssel, intézeti tanáccsal és szenátusi delegációval, ez az ahová eljutottunk a 2017-es, ELTE-s csatlakozástól mostanáig. " A Berzsenyi-központ a tanár- és tanítóképzést is magában foglalja - ezzel Szombathely mára a pedagógusképzés regionális központja lett. A zalai megyeszékhelyen is hasonló feladat vár Németh Istvánra: ott a meglévő gazdasági irány mellett az informatikai és mérnökképzést erősíti majd.
2022. 07. 06 | Szerző: MTI/VG A kormány kiemelt nemzeti és gazdaságstratégiai célja, hogy Magyarország a gyártásban és kutatás-fejlesztésben Közép-Európa meghatározó védelmi ipari központjává váljon – mondta a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) államtitkára szerdán Zalaegerszegen. Tesztpálya zalaegerszeg program manager. Kutnyászky Zsolt államtitkár a Rheinmetall gyárépületét és az off-road tesztpálya elemeit bemutató sajtóeseményen kifejtette: stratégiai cél, hogy a Magyar Honvédségnek legyenek eszközei az önellátás biztosításához. A high-tech védelmi iparnak a következő évben a legalább 500 milliárdos éves forgalmat kell elérnie, valamint jelentős kutatás-fejlesztési és innovációs képességgel kell rendelkeznie. A nemzetbiztonsági és gazdasági érdekek indokolttá teszik, hogy a stratégiai eszközöket minél nagyobb arányban Magyarországon állítsák elő. A kapacitások megteremtésével csökken a nemzeti önrendelkezést korlátozó függőség a külső szállítóktól, az állam pedig befektetőként kedvező feltételekkel juthat a legkorszerűbb eszközökhöz és technológiákhoz – tette hozzá.
A nyilvános cégadatok szerint a Jász-Plasztik Kft. nettó árbevétele 2021-ben 180 milliárd 52 millió forint volt, 2020-ban 159 milliárd 406 millió forint. A társaság adózott eredménye tavaly 14 milliárd 277 millió forint volt, egy évvel korábban pedig 18 milliárd 685 millió forint.
Ezt a beruházásokon kívül mutatja, hogy a győri universitas tízfős zalaegerszegi mérnöki csapata folyamatosan dolgozik a tesztpályán és a kapcsolódó projekteken. Az együttműködések során olyan műszaki, ipari innovációk jönnek létre, amelyek jelentősen erősítik a magyarországi kutatás-fejlesztést. Ez is jelzi, hogy a ZalaZONE nagyszerű lehetőséget, működési teret biztosít a kutatói szférának, hogy összefogva újszerű eredményeket érjenek el. Tesztpálya zalaegerszeg program files. "A stratégiáknak mindig az a legszebb része, amikor megvalósulnak. Abban bízom, hogy ezt az utat tudjuk folytatni és befejezni, azonban egy ilyen ökoszisztémában minden projekt hozza a következőt, amihez pedig újabb kutatók, hallgatók, partnerek szükségesek. Ezért még több lehetőséget kívánok minden szereplőnek a következő tíz évre" – zárta gondolatait dr. Háry András.