Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2020. dec 10. 9:59 A Nap ezúttal december 10-én, csütörtökön bukik leghamarabb a horizont alá. / fotó: pexels Csütörtökön megy le legkorábban a nap, de nem ez az év legrövidebb napja. Lassanként véget ér a nappalok rövidülése, a december 21-i téli napfordulót követően az északi félteke ismét egyre jobban a Nap felé fordul, s több világosság tölti majd be napjainkat. ( A legfrissebb hírek itt) A legkorábbi naplemente és a legkésőbbi napkelte időpontja viszont nem esik egybe a téli napfordulóval. A Nap ezúttal december 10-én, csütörtökön bukik leghamarabb a horizont alá. A napnyugta pontos időpontja Budapesten 15 óra 52 perc. Keleten ennél valamivel korábbi, nyugaton pár perccel későbbi időpontokkal kell számolni – írja az Időkép. A legkésőbbi napkelte időpontja szintén nem esik egybe a téli napfordulóval, ezt az eseményt két dátum is képviseli: december 31-én és január 1-jén is 7 óra 31-kor kel majd a Nap.
Évszakok és hónapok Évszaknak a csillagászati és meteorológiai megfigyelések alapján a földi időjárás olyan hosszabb, évente ismétlődő időszakait nevezzük, melyek rendszeresen hasonló jellemzőkkel rendelkeznek, és elkülöníthetőek a más tipikus jellemzőkkel leírható időjárási időszakoktól. Az évszakok kialakulása Az évszakok kialakulása a Föld Nap körüli mozgásának, valamint a tengelyferdeségnek következménye. A tengelyferdeség miatt a napsugarak beesési szöge a keringés során változik, emiatt a Földön felmelegedésbeli különbségek alakulnak ki. Ennek a különbségnek az eredménye az évszakok váltakozása. A Föld elliptikus pályán kering a Nap körül, iránya NY-K, az északi félteke telén Napközelben kering, nyáron Nap távolban. Keringési ideje 365 nap 6 óra 9 perc 9 másodperc, ezt az időszakot nevezzük csillagászati évnek. Mérsékelt éghajlati övben négy évszakot különböztetünk meg, melyet a napfordulók választanak el egymástól: tavasz nyár ősz tél A naptári hónapok besorolása évszakok szerint Tavaszi hónapok Tavaszi hónapok: március, április, május A tavasz a mi mérsékelt égövünk egyik évszaka.
Az ünnep után örömtűzben elégették a fát, de egy darabját megőrizték egy évig, hogy majd az akkori Yule-tuskóval égessék el. A Yule-tuskó hagyományosan kőris, tiszafa vagy nyírfa tuskója. Tüze az örök, elpusztíthatatlan fény szimbóluma. A hagyomány szerint a gazda saját földjéről kellett származnia, vagy lehetett kapott ajándék, ám venni sohasem volt szabad. A Tizenkét Éjszaka mindegyikén tizenkét órán keresztül égették a kandallóban, vagy első éjjel égették, a többi napon és éjszakán át hagyták parázslani. Feldíszítették, akárcsak a karácsonyfát: örökzöld ágakkal, magyallal beborították. Meglocsolhatták sörrel, almaborral. Mindig eltettek egy darab tuskót, hogy a következő évben azzal gyújtsák meg az új Yule-tüzet, az örök, megszakíthatatlan körforgás értelmében.
Szent Iván éjjele és a tűz Szent Iván éjjelének népszokásai Európa-szerte többnyire a tűzhöz kapcsolódnak, ami az élet és a világosság győzelmét szimbolizálta a halál és a sötétség felett. A magyar falvakban is máglyát gyújtottak ekkor, körülötte énekeltek, táncoltak, a bátrabbak pedig át is ugrották - többnyire a lányok, de helyenként a legények is. Sokszor órákon keresztül dalolták a párosító nótákat, innen a mondás, hogy hosszú, mint a szentiváni ének. Voltak praktikák szerelmi, egészségi jóslásra, és a nap időjárásából következtettek a várható termésre. A tűzbe dobott almának gyógyító hatást tulajdonítottak, az ajtóra kötött mezeivirág-koszorúról pedig úgy tartották, megvédi a házat a tűztől, valamint elűzi a boszorkányokat és a kísérteteket. Kiemelt kép: Getty Images A történelem leghíresebb boszorkányai A történelem során rengeteg boszorkánynak kikiáltott asszony pusztult el máglyán. Sokan közülük valóban ármánykodtak, és mérget kevertek, gyilkosságot követtek el, a legtöbben azonban csak sima gyógyítók voltak, vagy éppen jósoltak.
Juhász Magda: Húsvéti mese Meseerdő szélén játszanak az őzek, a tavaszi szélben vígan kergetőznek. Az ibolya virág szirmait kitárja, régóta vágyódik meleg napsugárra. Minden állat vigad, örül a tavasznak, de nyomuk sincs sehol a fürge nyulaknak. A mackó így dörmög:- Vajon hol késhetnek? Szarka szól a fáról:- Húsvétra készülnek. Festik a sok tojást, szorgosan dolgoznak, tudom, hogy húsvétkor majd nekünk is hoznak. Összenéz két csibész, farkas és a róka, nagyon figyelnek már a fecsegő szóra. Súgta a farkasnak a ravaszdi róka: – Legyünk mi a nyulak, az lesz majd a móka. Juhász magda versei gyerekeknek szamolni. A farkas csak bámult, de egy nagy fa alatt, elmondta a róka, hogy mit ért ez alatt. Fenn a fa tetején a harkály is hallja, miként szövetkezik a két gonosz bajra. Szaladt a mackóhoz, segítségét kérte, és azt, amit hallott, rendre elmesélte. Hogy a két ravaszdi azt tervezi éppen, elrabolják majd a tojásokat szépen. Azután felveszik a nyúl álruhákat, és az őztanyánál ejtenek gidákat. Háborog a mackó:- Ők lesznek a nyulak?! Na, majd résen leszünk, jöjjenek az urak!
Megjelent: 2015-12-24 11:00:00 Juhász Magda (Budapest, 1935) meseíró, költő Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4. 0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
Székely Magda: Ítélet Leomolván az idők, mint a várak, napján a végső elszámoltatásnak, mindkét oldalon ugyanazok állnak. Egy szín alatt a jók, a rosszak, szorongatókon a szorongatottak enyhületlen egymásba rajzolódnak. Pedig törekedve hiába minden idom külön kiválna, vissza enmaga térfogatába. De nincs hely ott hiú törekedésre, nincs mód kitérni a kiterjedésbe, a bűn kényelme végleg visszavéve. Ott nincs gonosz már továbbindulóban, a készületlen kívülebb lelobban, emlékezete elmarad a porban. Ott csak a jó az, ami súlya nélkül felsorakozva útra kelni készül, a gyönge híd csak egy hívásból épül, ha majd beteljesedve odaátról, áradnak egyre, a fényből másba, fényesebbe. Székely Magda: Albigens töredék II. Csalafinta mesés versek gyerekeknek. Mikor a jóra semmi jel, jel nélkül is indulni kell az egyre sürgetőbb sötétben, amíg kigyúlva, mint az ablak, magam világítok magamnak. Székely Magda: Zsoltár Az én Istenem elhagyott hazugság lakja számat már minden tettem tettetés minden szavam gyalázat Tapogatózom fülelek szimatolok hiába világtalan világba vet egy érzékszerv hiánya Könyörgök én ügyefogyott vonj Árnyékodba engem segítsd le rólam súlyomat adj részt az enyhületben Székely Magda: Hiátus Naptalan, hangtalan jelen.