Mi a közös és mi nem a házasságban? Mi történik a házasság előtt és után szerzett vagyonnal? | Jog és Pszichológia Házasság előtt vásárolt ingatlan vls esetén Közös tulajdonnak számít-e a saját magam által vásárolt ingatlan? Esküvőnk előtt két évvel vásároltam lakást, most 18 év után válunk. Közös tulajdonnak számít a lakás, vagy csak engem illet? Két kiskorú gyermekem van. Házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti tartoznak a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek. A fentiek kivételével tehát – egyéb rendelkezés híján – minden közös vagyonnak számít, amelyet a házasságot kötött felek a vagyonközösség időtartama alatt együtt vagy külön szereztek. Mi történik, ha nem rendelkezik a házasság előtt szerzett vagyonról, a házasság után közös vagyonná válik?
A bizalmi vagyonkezelés előnyei házastársi vagyonközösség esetében: Átlátható formában, könnyen adminisztrálható a változás. Gyorsabb az aktualizálás, mint a közjegyző előtti megoldás. Magasabb diszkréció a vagyonelemeket illetően, sőt a bizalmi vagyonkezelő a hitelezők esetében is biztosítja a vagyonvédelmet. (Ez természetesen nem jelenti azt, hogy így "megúszható" a hitelezők kifizetése. ) A bizalmi vagyonkezelés alatt álló vagyonelemek védettek az esetleges csalás ellen. Korábbi házasságból származó gyerek esetén biztosítható a vagyonhagyó akaratának érvényesítése. A házastársakon kívül további aktorok, például kedvezményezettek is bevonhatóak a szerződésbe, míg ez a házassági szerződésben nem lehetséges. Kérdések Mit kell tenni ahhoz, hogy a házasság előtt szerzett vagyon ne váljon közös tulajdonná? A házasság előtt szerzett vagyon különtulajdon marad, azaz a korábban birtokolt vagyonelemek nem kerülnek be a "közösbe". Az azokból származó bevételek a házasságkötés pillanatától kezdve azonban igen, amelyekről bizalmi vagyonkezelő bevonásával vagy házassági szerződés útján gondoskodhatunk.
A kérdésem továbbra is, hogy mi jár a férjnek? Köszönöm az eddigi segítséget. 2018. 21. 21:42 Ez még mindig nem elég a válaszhoz. Tudni kellene, hogy mikortól éltek együtt pontosan, mikor szerezte a feleség a korábbi ingatlanokat pontosan, a hitelt fizették-e az együttélés alatt, az újabb ingatlan vásárlásába csak az eladott ingatlan vételára ment-e bele. 2018. 17:33 Köszönöm nonolet vélemé még meg kellett volna említenem, hogy az a lakás ami még az esküvő előtt lett véve hitellel volt terhelve, de a hitelt kivásárolta egy szintén a tulajdonát képező lakás eladásával. A hitel kifizetése után fennmaradó pénzből vásárolta a szóban forgó mélem ezzel a kiegészítő részlettel nem változik az, hogy a telek ára a feleség magánvagyona marad, és a férjnek nem jár ebből a pénzből. Előre is köszönöm a további segítséget. 2018. 08:27 nyugger001 HA a telek teljesen ki lett fizetve, akkor az feleségé csak. HA a ház vásárlás MÉG a z együttélés+házasság előtt történt. HA már az együttélés+házasság alatt, akkor vizsgálandó, hogy miből lett véve a ház... csak a feleség KÜLÖN vagyonából részben különvagyonból, részben közös pénzből csak közös pénzből drbjozsef 2018.
Vagyis nem csak azt a felet, aki a hitelszerződésen adósként szerepel. Főszabály tehát a közös vagyon, de kivételek, mint mindig, most is vannak. Nem tartoznak ugyanis a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek. A fentiek kivételével tehát – egyéb rendelkezés híján – minden közös vagyonnak számít, amelyet a házasságot kötött felek a vagyonközösség időtartama alatt együtt vagy külön szereztek. Mi történik, ha nem rendelkezik a házasság előtt szerzett vagyonról, a házasság után közös vagyonná válik? Sok a mítosz a közös vagyon és annak esetleges váláskori elosztása körül, melyet leginkább a 90-es évek televíziós sorozatai táplálnak. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy a Dallas Jockey-ja és mi teljesen eltérő jogrendszer szerint házasodunk – az USA-beli és a magyar jog másként gondolkozik a vagyonközösségről. Az viszont bizonyos, hogy a házasság előtt szerzett vagyon nem válik közös vagyonná. Jellemző félelem kering azonban ezzel kapcsolatban, így egy egyszerű, de szemléletes példán keresztül érdemes az eseményeket bemutatni.
Vagyonmegosztás válás esetén példák: Amikor például a feleség úgy lép be a vagyonközösségbe, hogy már előtte vásárolt magának egy ingatlant, az az ő különvagyona részét képezi. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, amikor már házastársként örököl az egyik fél mondjuk ingatlant, bútort vagy ékszereket. A szellemi tulajdonnál, ha az egyik fél netán író és megjelentet egy könyvet, akkor az őt megillető szellemi jogok szintén a különvagyonba tartoznak. A személyes szükségleteket kielégítő, szokásos mértékű vagyontárgyak közé sorolható példának okáért a feleség hajvasalója. Különvagyonnak minősül továbbá az egyik fél személyiségi jogait sértő cselekmény miatt az ő részére fizetett sérelemdíj is. Végezetül, a különvagyon értékén szerzett vagyontárgyak ugyanúgy az adott házastárs különvagyonához sorolható. Ha tehát a férj eladja a vagyonközösség során a házasság előtt már tulajdonában lévő autóját és a befolyó összegből vásárol egy másikat, az továbbra is az ő különvagyona marad. A különvagyonnak azok az elemei, amelyek a közös életvitel szolgálatában állnak és a szokásos mértékű berendezési, felszerelési tárgyaknak a helyébe lépnek, 5 év házasság után a közös vagyonba kerülnek.
(Ez persze fordítva is igaz, ha a feleség rendelkezik csak megfelelő jövedelemmel. ) Mi lesz a közös hitellel válás esetén? Míg a gyermekelhelyezést és a vagyonmegosztást illetően a bíróság hozhat döntés váláskor, a hitelszerződések sorsáról nem dönthet, ugyanis ez a magánszemélyek és a bank (vagy bankok) között jött létre, így a módosítás a pénzintézet bevonása nélkül nem lehetséges. Ezért válást mindenképp jelezni kell a bank felé. A válás után több lehetőség közül választhatnak a felek, ám ezek mindegyikén szükség van a pár együttműködésére, ami ebben a helyzetben többnyire nem egyszerű. 1. Végtörlesztés még a válás előtt Amennyiben a házaspárnak van erre lehetősége, válás előtt akár végtörleszthetik hitelüket, hiteleiket. Ez tiszta helyzetet teremt, hiszen hitelek nélkül már "csak" a közös vagyon elosztásáról kell megállapodniuk. Az ilyen megoldás azonban ritka, hiszen például egy tízmilliós lakáshitel egy összegben történő rendezésére ritkán áll rendelkezésre elegendő forrás. 2. Az egyik fél marad csak a hitelben Gyakoribb megoldás, hiszen a vagyonmegosztással együtt a közös hiteleket is érdemes felszámolni.
Zajlik a Sopron Bank és a MagNet Bank összeolvadása, ami jelentős kellemetlenséget okozhat előbbi ügyfeleinek.
Közzétette pénteken az új Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) kondícióit az Államadósság Kezelő Központ. Az új, ötéves futamidejű kötvény a 2027/I nevet kapta és ugyanúgy változó kamatozású, ahogy az elődjei voltak. Az értékesítés január 20-án kezdődik és egy évig tart. Az első időszakban (idén) az éves kamat 6, 6 százalék. Lenyomta az infláció a szuperállampapírt? Már inkább ide menekítik a pénzüket a magyarok. Ez a tavalyi év átlagos inflációjából (5, 1 százalék) és a kamatprémiumból adódik össze, ami 1, 5 százalék. A kibocsátó 250 milliárd forintnyit tervez értékesíteni az ötéves, inflációkövető kötvényből. A változás a 3 éves futamidejű PMÁP papírokat is érinti, a jelenleg kapható kötvényt január 20-től a 2025/K nevű értékpapír váltja, amely az első évben 5, 85 százalék kamatot fizet.
3 és 5 éves futamidők közül lehet választani, a kamat pedig két részből adódik össze: kamatbázis + kamatprémium. A szabályok szerint kamatbázis minden kibocsátásnál: A kamatbázis megegyezik a megállapítás évét megelőző naptári évre vonatkozóan a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves átlagos fogyasztói árindex-változás százalékos mértékével... Ehhez adódik hozzá minden évben a kamatprémium ami a legfrissebb 3 éves papírnál 0, 75% p. a., azaz évi nulla egész hetvenöt század százalék, az 5 éves papírnál pedig 1, 50% p. Magyar származású Nobel-díjas tudósról jelent meg új emlékérme. a., azaz évi egy egész öt tized százalék. JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT? Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 42 034 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 9, 96%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 42 083 forintos törlesztőt (THM 10, 01%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb. )
keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x) Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy mi tévő legyen az aki korábban MÁP+-t vásárolt de a jelenlegi inflációs környezetben nem szeretné a negatív reálkamat mellett bent tartani a pénzét. Bizonyos esetekben megérheti eladni a MÁP+-t és helyette PMÁP-t vásárolni. Ha a papírok között váltanánk akkor fontos figyelembe venni, hogy minél korábban szálltunk be a szuperállampapírba, annál magasabb infláció kell a jövőben ahhoz, hogy megérje átugrani PMÁP-ba. Ha valaki már induláskor vásárolt a MÁP+-ból, annak ez az inflációs szint 5, 2% körül van. Az állampapírpiacon egyébként jelentős átalakítások és új termékek is várhatóak. A Magyar Nemzeti Bank közzétette a Fenntartható egyensúly és felzárkózás 144 pontja nevet viselő programjavaslatát, amelyben többek között a lakossági állampapírok piacának megújítására is javaslatot tesz. A konkrétabb célkitűzések között az MNB olyan célokat fogalmat meg, mint az inflációvédett lakossági állampapír elérésének megkönnyítése, hosszabb és stabilabb lekötés előmozdítása és csereprogramok a lejárati koncentráció mérséklésére.