szám) Magyar Narancs (XVIII. évf. 45. szám) Elsüllyedt szerzők V. : Erotikus, katolikus (Erdős Renée, 1879–1956) Archiválva 2011. november 6-i dátummal a Wayback Machine -ben Kádár Judit: "A legerotikusabb magyar írónő": Erdős Renée. Műhely, 1997. 5. szám, 43-47. o. Kádár Judit: A "zseniális poétalány". Erdős Renée szubverzív lírájáról. In: Nő, tükör, írás. Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról, szerk. Varga Virág – Zsávolya Zoltán. Budapest, Ráció, 2009, 421-426. ISBN 978-963-9605-73-2 Menyhért Anna: Női irodalmi hagyomány. Erdős Renée, Nemes Nagy Ágnes, Czóbel Minka, Kosztolányiné Harmos Ilona, Lesznai Anna; Napvilág, Bp., 2013 Lázár Zsanett: Egy zseniális poétalány,, 2014. május 7. Menyhért Anna: Egy szabad nő. Erdős Renée regényes élete; General Press, Bp., 2016 Hoványi Béla: Erdős Renée. Irodalmi tanulmány; Magyar Jövő Ny., Miskolc, 1927 Galantai Gyula: Beszélgetésem Stern Samuval. Találkozásom Erdős Renéevel. Audenciám Léderer Mór többszörös háztulajdonossal; Spatz Ny., Bp., 1936 (Szókimondó riport könyv) Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 88884014 OSZK: 000000013726 NEKTÁR: 1579 PIM: PIM52898 LCCN: no2015059962 ISNI: 0000 0000 7819 2832 GND: 123922658 BNF: cb130023377 BNE: XX1258864 BIBSYS: 90635242
Regény; Singer-Wolfner, Bp., 1924 Római napló 1925, 1-2. ; Dick, Bp., 1925 Teano Amaryll egyszerű élete. Regény; Dick Manó, Bp., 1925 Nyírfaerdő. Novellák; Révai, Bp., 1925 után (Erdős Renée összegyűjtött művei) A herczeg. Regény; Dick, Bp., 1925 Egy szerelmes nyár története. Regény; az Antinous 3. kiad. ; Dick, Bp., 1926 (Erdős Renée munkái) Báró Herzfeld Clarissz. Regény; Athenaeum, Bp., 1926 Lavinia Tarsin házassága. ; Révai, Bp., 1927 Pándy György ifjúsága. Regény; Révai, Bp., 1928 Az indiai vendég; Révai, Bp., 1929 A meztelen táncos. Regény; Dick, Bp., 193? Brüsszeli csipke. ; Révai, Bp., 1930 Ősök és ivadékok. 4. r., Ave Roma, 1-2. ; Révai, Bp., 1931 (Erdős Renée összegyűjtött művei) Versek; Révai, Bp., 1931 Ezüst bölcső. Regény; Révai, Bp., 1931 Emlékeim; Révai, Bp., 1931 Örök papok. köt. ; Révai, Bp., 1932 A csöndes kikötő. Regény; Révai, Bp., 1933 Hajnali hegedűszó. Regény; Athenaeum, Bp., 1933 Szentgyörgyvára. Regény; Révai, Bp., 1934 Réz Bálint: Abiság. Regény; Palladis, Bp., 1935 (Koszorús regények) Az asszony, aki ölt.
SZÉPIRODALOM / Magyar irodalom kategória termékei tartalom: Erdős Renée (eredeti nevén: Ehrental Regina) (Érseklél, 1879. május 7. - Budapest, 1956. július 9. ) író, költő. Felső-magyarországi, sokgyermekes szegény magyar zsidó családban született. Győri és budapesti iskolaévei után színésznőnek tanult a fővárosban, ám tanulmányait hamarosan megszakította. Első verseivel A Hét költőjeként indult, s a női lélek merész ábrázolójaként mutatkozott be. A kritika várakozásaival ellentétben nem a tartózkodó leányi báj, hanem a nő szerelmi vágyának megéneklésével aratott sikert, s vívta ki a századforduló némely korifeusának haragját. Regényeit ifjú lányok csak titokban olvasták, s a közvélemény nemsokára mint a legerotikusabb magyar írónőt tartotta számon. Költészete Ady Endrére is hatást gyakorolt, akárcsak Bródy Sándorra, akinek évekig a szeretője volt. A családos és csapodár Bródyval való szakítás után egy olaszországi kolostorba vonult vissza, ahol katolikus hitre tért. Ezt követően írásaira a misztikus erotikus atmoszféra volt jellemző.
A kimondottan szép lány mágnesként vonzotta magához az embereket – elsősorban a férfiakat –, nem volt hát meglepő, amikor sorra elkezdtek rá felfigyelni a kor irodalmi nagyjai. A csinos külső csillogó belsőt takart, a kamaszkorból alig kinőtt hölgy versei azonnal levették a lábukról a legkomorabb urakat is. Verseiben Renée a női lélek merész ábrázolójaként tette le a névjegyét. A nők szerelmi és testi vágyait dicsőítette, hiába reméltek tőle a kor szellemében tartózkodó, szűzies szavakat. Eötvös Károly volt az első, aki próza- és újságíróként is támogatta a lányt, a férfi vitte ugyanis az Egyetértés című laphoz, amelyben Renée később tárcákat publikált. Eötvös adta ki a húszesztendős lány első verseskötetét is, amihez Jókait akarta felkérni, hogy előszót írjon. Igen ám, csakhogy Jókai éppen a szerelem foglya volt, és házasodni készült. Így tehát maradta a mentor Eötvös előszava, méghozzá az író saját költségén. Egy szép hölgyért mindent... A vakmerő gondolatok soha nem látott magasságokba emelték már a húszas évei elején.
A kilencvenes évek közepén pedig megnyitottak az első videókölcsönző üzletek, azaz a videotékák. Főként amerikai, többnyire B vagy alacsonyabb kategóriás szórakoztató (akció, krimi, vígjáték, stb. ) filmeket lehetett itt kölcsönözni, persze a szexfilmek sem maradhattak ki a kínálatból. Ilyen körülmények között nyitott meg 1993-ban Budapesten a Hollán Ernő utcában az első Odeon-téka, ami később aztán egy négy kölcsönzőből álló hálózattá nőtte ki magát. Vakmerő húzásnak tűnt, hogy elsőként Magyarországon szerzői filmeket hoztak be a kínálatukba a szórakoztató filmek mellé, de megérte kockáztatni, ugyanis nagyon gyorsan óriási népszerűségre tettek szert. Ezzel vette kezdetét egy több, mint két évtizeden át tartó sikersztori. Erről a filmes, videós aranykorról készített nosztalgikus hangulatú dokumentumfilmet Volt egyszer egy téka címmel Csizmazia Gábor, aki maga is a Corvin moziban található Odeon-tékában dolgozott. A téka 2018-ban zárt be, a film pedig még ugyanebben az évben el is készült.
A tipikus kéréseket, a fura arcokat, a tömegből lassan közönséggé formálódó embereket, megszólaltatva az azóta eltelt időben ismerté vált egykori tagokat. Ajánlom annak, aki valaha is kiváltott és használt is tagságit egy tékában. Aki még VHS-en látta a klasszikusokat (igen, a Rambo 2 is az! ), aki még tudja mi az a késedelmi díj. Szerintem: Hazai bemutató: 2018. szeptember 27. Hazai frogalmazó: Vertigo Média For privacy reasons YouTube needs your permission to be loaded. I Accept Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását.
A többi ismert, népszerű filmbevágás az interjúkra, sztorikra reflektálva montázsszerűen jelenik meg. Én magam a 2000-es évek második felében a Corvin moziban dolgoztam, ennek köszönhetően volt szerencsém a film rendezőjét és több, a filmben megszólaló Odeon-tékást is személyesen megismerni, így testközelből megtapasztalhattam azt a közösségi életet, pezsgést, ami szerves része volt a "tékázásnak". Ez az egész valóban sokkal többről szólt, mint hogy az ember elment egy filmet kikölcsönözni. A filmes diskurzusokon túl gyakorlatilag bármiről lehetett beszélgetni a tékásokkal vagy az épp ott lévő kollégákkal, kölcsönzőkkel. A filmek iránti rajongás, és az ebből fakadó találkozások, beszélgetések, olyan miliőt teremtettek meg az Odeon-tékában, hogy sokan már akkor is idejöttek, ha nem akartak éppen kölcsönözni. Igazi szociális kultúrtér volt ez. Közben teltek, múltak az évek, és a fent említett rohamos technikai fejlődésnek köszönhetően bezártak a videotékák, véget ért egy korszak, ami soha nem fog visszatérni.
A Corvin téka eléggé adta magát (az akkori lakhelyemtől kb. öt perc sétára volt, gyakorlatilag útba esett). Ebből könnyen napi egy filmkölcsönzés lett: hazafele kivettem a filmet, másnap visszavittem, vagy újra cseréltem. És ez tényleg más korszak volt, nem voltunk ennyire digitálisak, így sokszor ott álltam hosszasan a kazik előtt, válogatva, hogy melyik legyen a következő. A téka úgy működött, hogy csak az üres VHS dobozok voltak kitéve, s amikor kiválasztottam a filmet, akkor a srácok a polcról levették a kazit. De volt valami tékás szuperképességük, mert sosem keresgették: ahá, Fellinitől A bikaborjak – és hátranyúlt jobb kézzel, oda se nagyon nézett, és már adta is oda. Mivel főleg az érfelvágós művészfilmeket toltam akkoriban, mindig megkaptam a "Tartalmas szórakozást", mert mi más lett volna, "Jó szórakozást" biztosan nem. Forrás: A hetedik sor közepe Később, 2001-ben lett egy listám (amikor az ELTE filmszakára készültem), úgyhogy az ajánlott filmlistát kicsit autista jelleggel A-tól Z-ig végignéztem.