E kezdetleges gyufának azonban több hibája is volt: a gyufa a hozzá mellékelt dörzspapír segítségével nehezen, de siker esetén robbanásszerűen gyulladt meg, a láng nagysága kiszámíthatatlan volt, ráadásul elviselhetetlen szaggal járt együtt. 1831-ben a francia Charles Sauria fehérfoszfort adott a gyulladóelegyhez, amely könnyebb gyulladást eredményezett, és csökkentette a kellemetlen szagokat. Az újítás viszont azzal járt együtt – lévén a fehérfoszfor rendkívül gyúlékony –, hogy a gyufaszálakat légmentesen kellett tárolni. Tudományos forradalom – gyárosból lett ágyúöntő – kultúra.hu. Ráadásul az újonnan nyílt gyufagyártó üzemek munkásai tömegesen kaptak foszformérgezést (foszfornekrózis), sőt, követtek el foszforral öngyilkosságot, így a veszély felismertével széles körű kampány indult a fehérfoszforos gyufák betiltásáért. Irinyi János és a zajtalan gyufa Irinyi János (1817-1895) A zajtalan és robbanásmentes biztonsági gyufát 1836-ban a magyar Irinyi János találta fel még vegyészhallgató korában. Professzora, Meissner Pál egyik sikertelen kísérlete gondolkodtatta el, és a kálium-klorátot ólom-peroxiddal cserélte fel.
A gyufafej ezt követően immár csak antimon-szulfid és kálium-klorát elegyéből állott, míg a skatulya oldalára került az őrölt üvegszemekkel kevert foszfor. A gyártást 1851-ben indították el Jönköpingben (bár a biztonsági gyufát csak később, 1855-ben szabadalmaztatták), de a korábbinál magasabb előállítási költség miatt a nagyközönség továbbra is az olcsóbb, de veszélyes fehérfoszforos gyufát vásárolta. Továbbra is számos foszformérgezéses eset történt Európa-szerte, így az 1870-es évektől kezdve Európa országaiban sorra tiltották be rendeletileg a fehérfoszforos gyufa gyártását és kereskedelmét. Végül 1906-ban ratifikálták a fehérfoszforos gyufa általános tilalmát kimondó berni egyezményt. Ezzel szemben az Amerikai Egyesült Államokban csak magasabb adót vetettek ki az ilyen gyufára, de például az Osztrák–Magyar Monarchiában is csak 1912-ben tiltották be, Ázsiában pedig egészen az 1920-as évekig forgalomban volt. BAON - Krámer Iván anyagaiból mutatják be Szendrey Júlia munkásságát. Az eredeti svédgyufa kálium-klorátját a 20. századra felváltotta a kevésbé veszélyes kálium-dikromát, illetve az ólom-dioxid.
Ma már milliószámra gyártják a gyufaszálakat, melyeket természetesen gépekkel készítenek. Különbözõ színekben és méretekben találkozhatunk velük. A dobozaik még ma is reklámhordozó felületként funkcionálnak. Steampunk rövidfilm készül a magyar feltalálóról, aki szabadságharcos robotot akar építeni. © 2003 Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es színmélységre van szükség! Ajánlott felbontás 1024x768 pixel 24bit-es színmélység! Támogatott böngészõ típusok: IE, NS, Mozilla, Opera Minden jog fenntartva Horváth & Fellner © 2003
Foszforos gyufát először 1779-ben az olasz Louis Peyla készített, 1803-ban tűnt fel a káliumklorátos mártógyufa, 1805-ben az első káliumklorátos, majd durranóhiganyos dörzsgyufa s 1825-től került piacra a (még mindig robbanékony) foszforos dörzsgyufa. Ezen a bajon segített Irinyi, aki 19 évesen Bécsben figyelt fel arra, hogy tanára kísérletezés közben kudarcot vallott a kénvirággal dörzsölt ólomoxid meggyújtásával. Irinyinek az a gondolata támadt, hogy kén helyett foszfort használ, s a foszforos gyufa fejében ólom-peroxiddal helyettesíti a káliumklorátot. A forró vízben oldott foszforba kihűlés után barna port (ólom-peroxidot) és enyvet kevert, majd ebbe mártotta a kénezett végű pálcikát. A gyufát (német Zündholz neve alapján egy ideig "cündhölcli") nem szabadalmaztatta, mivel Magyarországon ilyen intézmény még nem létezett, az osztrák hatóságokat pedig igyekezett elkerülni. Receptjéért először három garast kért Rómer István bécsi gyárostól, mivel ennyibe került a foszfor – s különben is szerelmes volt Rómer lányába.
Katona József a kokárdáról így szól előadásában: "… Ugye a kokárda úgy készül, hogy egy nemzeti színű szalagot meghajlítunk. Hogyha azt akarjuk, hogy kétoldalt piros-fehér-zöld jöjjön ki belőle, bizony itt a zöld kerül kívülre és a piros belülre. A kokárda mindig belülről kifelé olvasandó. De már 1848-ban a kokárdák többsége fordított volt. Kívül volt a piros, mert úgy csinosabb. Az olasz kokárda amit mi hordunk, mert ugye az osztrák fekete-sárga kokárdát is úgy hordták, hogy a katonának a csákóján egy sárgaréz lap volt és a közepén egy fekete gomb. Fekete-sárga. Tehát így kellene kinéznie a kokárdának. " Az előadás szövege itt olvasható>>. A fiatal Magyarország – a márciusi ifjak Pesten március hetedikén közölték a lapok Kossuth március harmadikai pozsonyi beszédének szövegét. Kossuth javaslata után az Ellenzéki Körhöz fordult, hogy a legfontosabb követeléseket petíció formájában terjessze az országgyűlés elé. Az Ellenzéki Kör vezetői tudták, hogy ilyen petíciónak csak akkor van értelme, ha azt a Fiatal Magyarország hívei támogatják.
Széchenyi diktátor akart lenni Kossuth felirati javaslatot terjesztett elő, a liberális, ellenzéki többségű alsótábla a felirati javaslatot elfogadta, s március 8-án felhívta a főrendeket a felirat azonnali tárgyalására. A konzervatív főrendek azonban a tárgyalás elodázására törekedtek. E napon, nyolcadikán Bécsben tanácskozás folyt, amelyen Széchenyi azt javasolta, hogy a király nevezze ki őt teljhatalmú királyi biztossá, és rendelje alá az országban tartózkodó hadsereget is! A diktátori jogosítványokat követelő, a radikálisokat megfékezni akaró Széchenyi javaslatát azonban a bécsi udvar nem fogadta el. A kokárdáról A kokárda színei a nemzeti színű szalag meghajlításából adódnak. Az eredeti szabály szerint a színek belülről kifelé olvasandók. A magyar kokárdában tehát kívülre kerülne a zöld. De már 1848 márciusában is használatos volt mindkét mód. Mondhatjuk, hogy a történelmi hagyomány miatt a magyar kokárdán az eredeti, Franciaországból származtatható szabályokkal ellentétben a piros van kívül és a zöld belül.
13), az Internet-protokollt alkalmazó, beszédcélú adatátviteli szolgáltatást (SZJ 64. 16-ból) terhelő előzetesen felszámított adó összegének 30 százaléka. Tehát ezt a 30%-ot is telefonköltségként könyveljük, mely növeli az igénybe vett szolgáltatás értékét. Az Áfa törvény 125. § (1) bekezdésének e) pontja szerint a 124. §-tól eltérően, az előzetesen felszámított adó levonható, ha a 124. § (3) bekezdésében felsorolt esetekben a szolgáltatás igénybevétele fejében járó ellenérték legalább 30 százalékára igazoltan teljesül, hogy az a 15. § szerinti szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be. Közvetített szolgáltatás alfa romeo. Az Áfa tv. 15. §-a valójában a közvetített szolgáltatás áfa-szabályát tartalmazza. Mivel a dolgozókra történő átterhelés ebben az esetben nem felel meg a közvetített szolgáltatás követelményeinek (mert nem a tételes kigyűjtéssel meghatározott használatot számlázza tovább a társaság), továbbá a szolgáltatás igénybevétele fejében járó ellenérték legalább 30 százaléka nem kerül áthárításra közvetített szolgáltatásként, így az Áfa törvény 124.
Részlet a válaszból Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. március 8-án (5. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 81 […] csak fuvarozást vesz igénybe, és csak fuvarozást végez (legalábbis bevétele ebből van). Közvetített szolgáltatás | Adófórum - Adózási és számviteli információk. Ezért a bejövő számlákban szereplő adót levonásba helyezheti, a kimenő számlákat pedig - mint fuvarozást - 12%-os adómértékkel állítja ki. (Az, hogy magasabb áron történik a továbbszámlázás, a szolgáltatás közvetített jellegét, ezáltal az alkalmazandó adó mértékét nem befolyásolja. ) Megjegyezzük, […]
Ebben az esetben a kft. -nek sem fizetendő, sem előzetesen felszámított visszaigényelhető adót nem kell elszámolnia, illetve fizetnie? Vagy a kft. -nek fel kell számítania az áfát a megbízói felé kiállított számlájában, viszont az általa kapott számlát úgy kell tekintenie, hogy a 66. § (5) bekezdésre hivatkozás ellenére az mégis tartalmaz áfát, és ezt előzetesen felszámított adóként figyelembe tudja venni a kft. az adókötelezettsége megállapításakor? Részlet a válaszból Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. január 10-én (166. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3464 […] közvetítő Áfa-tv. szerinti alanyi státusa eltérő (pl. Közvetített szolgáltatás afa.asso. az egyikük alanyi adómentes, vagy valamely különleges adózási mód szerint adózó adóalany) (lásd: 1995/226. Adózási kérdés). A konkrét esetben a közvetítő és a szolgáltatást eredetileg nyújtó adóalany eltérő státusán kívül az ugyanazon adómérték már csak azért sem érvényesülhet, mivel az idegenforgalmi tevékenységre vonatkozó különös adózási mód feltétele a közvetítő esetében (alanyai kötelezően az utazási irodák) nem teljesül.
§ (3) bekezdése alapján az előzetesen felszámított adó teljes összegének 30 százaléka nem vonható le. Bérbe adott ingatlanhoz kapcsolódó költségek számlázása a bérlő részére A bérbeadó a bérleti díjon felül olyan költségeket is továbbhárít a bérlőre, amelyek őt terhelik, de a bérleti szerződés szerint azokat a bérleti díjon felül a bérlő köteles viselni (közüzemi díjak, biztosítási díj, telefonköltség stb. ). A közüzemi költségek továbbszámlázása tárgyában az adóhatóság az alábbi tájékoztatást adta ki, amely az adóhatóság honlapján jelenleg is megtalálható. Ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódó közüzemi díjak áfa-rendszerbeli kezelése [az Áfa törvény 15. §-ához, valamint 70. § (1) bekezdés c) pontjához] Az Általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa törvény) rendelkezései értelmében az ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódó közüzemi költségek "továbbszámlázása" során az alábbiak szerint kell eljárni: Az Áfa törvény 70. Közvetített szolgáltatás afa. § (1) bekezdés b) pontja úgy …