Kézikönyvtár Magyar néprajzi lexikon H Hany Istók Teljes szövegű keresés Hany Istók: 1749-ben a kapuvári anyakönyvbe bejegyezték, hogy két halász a Hanság mocsarában egy tízéves fiúgyermeket talált, aki meztelen volt, beszélni nem tudott, csak nyers ételt evett. Egy évig az Esterházy-kastélyban tartották, majd megszökött. Alakja köre a Hanságban máig gazdag → mondakör fűződik. A hagyomány szerint ujjai között úszóhártya nőtt, testét pikkelyek borították. Beleszeretett egy Juliska nevű leányba, ás amikor az férjhez ment, visszaszökött a mocsárba. A mondakört Jókai Mór Névtelen vár c. regényében dolgozta fel. – Irod. Zupák Antal: Hany Istók (Vasárnapi Újság, 1855); Museuray-Krúg Lajos: Hany Istók, a rábaközi regék hőse (Sopron, 1944). Dobos Ilona
A keresztapaságot maga a tiszttartó vállalta. A keresztségben az István nevet kapta, s mert a Hanyban találták, hát elvezeték Hany Istóknak. Hany Istók félt az emberektől. Rúgott-harapott, ha a közelébe mentek. Legszívesebben a vár sötét folyosójának zugaiban bújt meg, vagy a várat körülvevő vizesárokban uszkált. Később, mikor már hozzászokott az emberi társasághoz, eltűrte, hogy ruhát adjanak rá, hogy felöltöztessék. Akkor volt a legboldogabb, amikor piros nadrágot adtak rá. Befogták a konyha körüli kisebb munkákra is, fát aprított, vizet hordott, sepregetett. Rákapott lassan a főtt ételre is, de azért, ha szerét ejthette, szívesebben evett békát. Beiratták iskolába is, ahol a mester sokszor megfenyítette, mert kötekedő, verekedős volt. Telt-múlt az idő, Istókból legény lett. Volt a tiszttartónak ugyanakkor egy lánya, Piroska volt a neve, aki körül szívesen legyeskedett, végül szerelmes lett bele. Nem csoda hát, ha igen bánkódott, amikor Piroska a kezét nem neki, hanem másnak nyújtotta, s ezzel a bizonyossal meg is esküdött.
Helyette a szövegműködéseket igyekszik interpretálni, vagyis azt, hogyan vált egy szűkszavú keresztkönyvi bejegyzésből részletekre kiterjedő legenda. Figyelemre méltó az a radikális, az irodalomtudomány felől értett történelemszemlélet, amelyet Gerencsér végig alkalmaz. A forrás nála minden esetben önkényesen épített narratíva, Hayden White történelmet fikcióként értelmező szemléletét alkalmazva az elemzett szövegeken. Hany Istók (Forrás:) A könyv első, nagyobbik része a Hany történetét feldolgozó szövegeket sorjázza, míg egy kisebb, elemző szekció az így vázolt motívumtörténeti áttekintést értelmezi az irodalomtudomány felől. Kétségkívül ez utóbbi tűnik inkább izgalmasnak, kár, hogy itt mintha kimerültek volna Gerencsér kreatív tartalékai, és az addig megalapozott elméleti kivirágzás kissé kurtára sikeredett. A hosszas forráselemzés után evidensnek tűnő proppi analízis felsorolja ugyan a történetben fellelhető funkciókat, ám a struktúra ezen tiszta megnyilvánulásához nem fűz további kommentárt.
Az egész arcon semmi indulatkifejezés" – írja Jókai, a lápi embert alakító Szakács Gézából azonban nem csináltak a filmesek ennyire furcsa szerzetet. A filmsorozat Jókai népszerűsítésén keresztül Hany Istók népszerűsítéséhez is hozzájárult. Amíg ebben a játékfilmben a hansági "halember" epizódszereplő, addig a 2008-ban készült Hany Istók legendája című dokumentumfilm kimondottan rá fókuszál. A nagy kékség (1988) Jacques (Jean-Marc BArr) rendkívüli rokonságban van az óceánnal, szokatlanul hosszú ideig képes lélegzet nélkül a víz alatt tartózkodni. Olyan mint a kétéltű ember. Gyermekkori barátja és vetélytársa, Enzo (Jean Reno), aki már a szabad merülés világbajnoka, versenyre hívja. Küzdelmük, vonzódásuk visszahívó erejű vágyakozásuk tárgya mindig ugyanaz: a nagy kékség. A két, szabadtüdős búvár halálos rivalizálásáról szóló alkotás nem indult túl jól a világhír felé. Az 1988-as cannes-i filmfesztiválon mutatták be, de annyira nem tetszett a díszbemutatón összegyűlt kritikusoknak, hogy többen kiröhögték, pfujolták, egyéb módon adtak hangot a nemtetszésüknek.
Ilyenekre vetemedni az ellenségnek undokság, de vajjon jobbak-e a mi katonáink külső országban? " (I. m. júl. 1. ; II. k. 8. )... " () Nekem ebből a történetből csak Hany Istók alakja rémlett gyerekkoromból. Ezt is nagymamámtól hallottam, aki mellesleg a hanságtól nem messze, Csornán született és élte fiatal korát.
A mester viszont sokszor megfenyítette, mert kötekedő, verekedő, önfejű gyerek volt. Egyébként is nagyon rosszul bántak vele, a darabontok ütötték-verték, Istók sokszor meg is szökött, ilyenkor kutyákkal eredtek a nyomába. Forrás: Kapuvár Félreértett kedvesség Egyetlen pártfogója a szép Juliska volt, a várnagy leánya, aki sokszor mentette meg a korbácstól. Nem csoda, hogy Istók hálával és szeretettel fordult felé, legénnyé cseperedve talán bele is szeretett. Vad külseje pedig érző szívet takart, ennek Juliska lakodalmán adta bizonyságát. Ajándékként kendővel letakart tálat tett az ifjú pár elé, és izgatottan várta az arcokra kiülő örömöt. Mivel is kedveskedhetett volna Hany Istók, a láp fia, ha nem a számára legkedvesebb dologgal? Mikor a kendőt felemelték, békák ugráltak ki a tálból, kígyók csúsztak szerte. A vendégsereg sikoltozva menekült, Istókot pedig a hajdúk csúnyán elverték. Nagy bánatában, hogy kedveskedését így félreértették, a Rábába ugrott, és többé senki nem látta. Egy másik változat szerint Istókot a békás eset után elzárták, és csak azután szökött meg végleg, hogy Juliska férjével elköltözött a várból.
Az Aranyember és a Cigánybáró története mellett egy újabb irodalmi alkotást találtam, melyről feltételezhető, hogy más nemes családok között az én őseim története is szerepet játszhatott a cselekményben. A névtelen vár: A romantikus történet a napóleoni időkben játszódik Magyarországon, a Fertő-tó környékén. Itt rejtegeti Vavel gróf a francia trónörökösnőt a forradalom és Napóleon elől. A nyomukba küldött kémnő, Katalin beleszeret a grófba, holott meg kellene szereznie tőle az álruhás királylányt. Napóleon seregei Magyarországra érkeznek, a gróf hadba száll ellenük a magyar nemesekkel, és Marie-t gyanútlanul Karolinra bízza. ".. a "bolgárföldi atrocitásokhoz" hasonló rémtettek, amelyekre Jókai céloz Horvát István Naplójának az ilyen részleteire vonatkozhatnak: "Beszélik egyebeken kívül a francia seregnek a fehérszemélyeken elkövetett erőszakoskodását, s nevezett szerént azt is hallották, hogy Pázmándi Dienesnét Kömlődön egészen a halálig fertőztették volna Komárom vármegyében… Ha igazán megtörtént rajta, szívemből sajnálom.
A többi helyszín Reims város központjában található: Sébastopol Kórház, Idősek lakhelyei (Marguerite Rousselet, Roederer Boisseau, Wilson és Roux), a logisztikai pólus, a pezsgőklinika, az általános irány. Műszaki platform A Reimsi Egyetemi Kórháznak modern technikai platformja van, amely a következőket tartalmazza: 2 szkenner 2 MRI hozzáférés a Godinot intézet PET vizsgálatához (a CHU mellett) 1 diagnosztikai inkubátor MRI-hez (lehetővé teszi a vizsgálatok elvégzését koraszülötteknél, felügyelt megfigyeléssel) 1 kúpos gerenda (lehetővé teszi nagy pontosságú háromdimenziós képek készítését a szájgyógyászat, a dentofaciális ortopédia és a szájsebészet területén).
A legmagasabb betegszám november 23-án volt, akkor 207 fertőzöttet kezeltek, jelenleg kevesebb, mint 100 koronavírusos beteg van náluk – mondta Wikonkál Norbert, aki arról is beszélt, hogy a Honvédkórházban készen állnak arra, hogy egy nap alatt 60 oltóponton akár 10 ezernél is több embert oltsanak be. Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható! Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
Cikk a Wikipedia-ból, a szabad enciklopédiából. Fehér Ház Polgári Kórház Fehér Ház Kórház légi felvétel Bemutatás Elérhetőség Északi szélesség 49 ° 13 ′ 52 ″, keletre 4 ° 01 ′ 08 ″ Ország Franciaország Város Reims Weboldal szerkesztés A Maison-Blanche kórház jelenleg Reimsben, a rue Cognacq-Jay 45. szám alatt található, a reimsi Sainte-Anne-Wilson negyedben. Ezt az oldalt a 4-es, 7-es és 40-es buszok, a Maison-Blanche megállóhely szolgálják. Történelmi Az 1920-1930-as évek alatt, míg Reims városát újjáépítették, a Vesle bal partján létrehozták az új Maison-Blanche kerületet, amelyet aztán nagyon kevéssé urbanizáltak. A vasútvonalon túl, vidéken mintegy ötven hektár jut az új kórház építésére. A munka az amerikaiak által kínált gyermekkórházzal kezdődik, és a Maison-Blanche polgári kórházzal folytatódik. Építéséről döntöttek 1920. július 8 valamint a Hippolyte poitevinnek és M Portevinnek bízott munka, amely fésűtervet javasol, amely párhuzamos pavilonok sorozatát mutatja be vörös téglában.