8. ) MKM rendelet 39/D. § meghatározza az ún. képességkibontakoztató felkészítés célját, feladatait a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatosan. Az állami támogatást ezek teljesítésére lehet igénybe venni: "A tanuló szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányának ellensúlyozása céljából a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, a fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. " "A tanuló igényéhez igazodva – oldja meg az iskola a) a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, b) a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését segítő programot, c) a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet. " "A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése és oktatása a többi tanulóval együtt, azonos osztályban, csoportban folyik. " Mit jelent a valóságban az, hogy a " képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése és oktatása a többi tanulóval együtt, azonos osztályban, csoportban folyik"?
Tájékoztató a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szakértői vizsgálata során jelenlévő, az Oktatási Hivatal által biztosítandó szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő kirendeléséről. Az eljárást meghatározó jogszabályok: a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26. ) EMMI rendelet az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény Az eljárásban közreműködnek: Oktatási Hivatal (a továbbiakban: OH), szakértői bizottságok, óvodák, iskolák, szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértők. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek vizsgálatakor az alábbi esetekben kell jelen lennie szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértőnek, amennyiben a szülő nyilatkozatában nem mond le a jogáról: az első vizsgálat alkalmával, a folyamatos figyelemmel kísérést lezáró vizsgálat alkalmával. (A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. ) EMMI rendelet 14. § (3) bekezdés) Az eljárás menete Az Oktatási Hivatal értesítése halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szakértői vizsgálat iránti kérelméről Az óvoda, iskola halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetében a szakértői vélemény készítésére irányuló, a szülő által aláírt kérelmet - az illetékes szakértői bizottság részére történt megküldéssel egyidejűleg - megküldi az OH-nak.
2011. február 25. péntek, 8:29 Amikor a közoktatási rendszer integráció- szegregáció kérdéséről beszélünk, akkor azt meg kell néznünk, hogy az egyes közoktatási intézmény egyáltalán abban a helyzetben van-e, hogy meg tudja tenni, hogy nem szegregál? S itt nem a pedagógiai hozzáállásáról beszélek, hanem arról, hogy egy szegregált kistérség szegregált településének iskolájában van-e lehetőség arra, hogy együttneveljen, oktasson hátrányos, halmozottan hátrányos, és nem hátrányos, nem halmozottan hátrányos gyerekeket, együttnevelésre, - integrálásra- alkalmas arányszámban. Szegregáció- integráció Az utóbbi években sokszor éles viták folytak, s jelenleg is folynak az integráció- szegregáció kérdéséről. Jelenlegi írásomban ezt a kérdést a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai integrációja, azon belül is az állami támogatási rendszer szempontjából vizsgálom: Az ún. IPR-en (integrációs pedagógiai rendszeren, "Iskolai integrációs programon") két egymástól jól elkülöníthető kifejezést, tartalmat értünk: – a "Képességkibontakoztató felkészítést" – és az "Integrációs felkészítést" A Képességkibontakoztató felkészítés A 11/1994 (VI.
Amennyiben a szülő a nyilatkozatot leadta és a jogszabályi feltételeknek megfelel, a gyermek a jegyző által a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről vezetett listára kerül, amelyről hivatalos iratot küld a jegyző. Ezt kell benyújtani az óvodába, iskolában és a kollégiumban. Így szerez tudomást az intézmény vezetője a gyermek besorolásáról, s arról, hogy ő milyen kedvezményekre, támogatásokra jogosult. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság állapítható meg annak a gyermeket nevelő családnak, ahol az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum legkisebb összegének 125%-át, gyermekét egyedül nevelő szülő, tartósan beteg gyermeket nevelő szülő, valamint nagykorú gyermek esetében pedig a nyugdíjminimum 135%-át. 2008. január 1-jétől a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultág megállapításának jövedelemhatárai: - családban élők esetében 35. 625, -Ft - gyermekét egyedül nevelő szülő, tartósan beteg gyermeket nevelő szülő, valamint nagykorú gyermek esetében 38.
Valaki nyilatkozta nemrégiben, hogy az integrációs programok hibája, hogy csak az oktatásra fókuszálnak, pedig ez többdimenziós problémahalmaz, ezért összetett, több területen lehetőségeket nyújtó programot (egészségügy, lakhatás, munkahelyteremtés stb. ) kell létrehozni. Aki komolyan vette az "integráció" problémáját, az nyolc évvel ezelőtt – az oktatás területén indult ún. IPR- programok kezdésekor- sem gondolhatta komolyan, hogy az oktatás önmagában megoldja e súlyos, komplex problémahalmazt. Az oktatás önmagában hogyan oldhatná meg azt a fokozódó tömeges szegénységet, nyomort, a családok mindennapi éhezését, a mindennapi életük kilátástalanságát, amit az elmúlt húsz év alatt idéztek elő? Nem hinném, hogy az oktatásnak, azon belül az integrációs oktatásnak, nevelésnek kellene eljátszania a bűnbak szerepet, akin el lehet verni a port az ország katasztrofális állapotáért. Mint minden működő programban, természetesen az integrációs nevelés, oktatás rendszerében is találhatóak hibák, javítanivalók, de ez nem indok arra, hogy a fürdővízzel a gyermeket is kiöntsük.
Amúgy meg, akit érdekel: a térségben órákon belül malacok jutányos áron eladók lesznek. ( - MTI nyomán) Kapcsolódó:
Nyitókép: MTI/Mónus Márton
Ezért egyre bővítjük a flottát és a hálózatot: tavasszal 15 új állomást nyitunk, ősszel pedig 360 új kerékpárt állítottunk forgalomba. Megalkottuk Budapest klímastratégiáját. A Fővárosi Közgyűlés által 2021-ben elfogadott új Budapesti Klímastratégia és Fenntartható Energia és Klíma Akciótervben 2030-ig az üvegházhatású gázok legalább 40%-os csökkentését tűztük ki célul. Választási eredmények 2019 budapest teljes film. Elkészítettük Budapest 2021-2026 időszakra szóló környezetvédelmi programját is. Megtartottuk Magyarország első közösségi gyűlését, amely a klímavészhelyzettel foglalkozott. A gyűlésen tízezer lakos közül reprezentatív módon kiválasztott ötven budapesti polgárral vitattuk meg a klímaválság kihívásait. A közösségi gyűlés résztvevői által megfogalmazott ajánlások beépültek a Klímastratégiába. Új, zöld főteret kap Budapest: április végén eredményt hirdetünk a Városháza park megálmodására kiírt tervpályázaton. A parkoló autók helyét fák, virágok, valamint közösségi s kulturális rendezvények tartására alkalmas köztér foglalja majd el.
A 23 kerületben 14 ellenzéki vagy ellenzéki támogatott jelölt nyert, 9 kormányzati vagy kormány által támogatott polgármester. Ez éles javulás az ellenzék számára, mivel korábban csak 4 polgármesteri tisztséget foglaltak el. A legtöbb városban a közgyűlés többségét a polgármesterhez igazodó tagok alkotják, kivéve: X., Fidesz-KDNP polgármesterrel, és nincs egyértelmű többsége XX., Független (Fidesz-KDNP által támogatott) polgármesterrel és ellenzéki többséggel XXI., Fidesz-KDNP polgármesterrel, és nincs egyértelmű többség XXII., Fidesz-KDNP polgármesterrel és ellenzéki többséggel XXIII., A polgármester civil szervezete a Fidesz-KDNP tagjaival együtt többséggel rendelkezik. Pártlista helyek Buli Szavazatok a vesztes jelöltekért További ülések Fidesz – KDNP 195 274 6 Momentum – DK – MSZP – Párbeszéd – LMP 86 380 3 A Fidesz – KDNP listára megválasztott jelöltek: Tarlós István (1. ) - nem foglalta el helyét Bagdy Gábor (2. ) Láng Zsolt (4. Budapestet megnyerte az ellenzék, a vidék maradt a kormánypártoké - Infostart.hu. ) Hassay Zsófia (5. ) Wintermantel Zsolt (8. ) - nem foglalta el helyét Nagy Gábor Tamás (14. )