Századok, 2002. ; Vonyó József: Történetírás és memoár határán. Korall, 2003. ; Paál Vince: A diplomácia "konyhájában". Gratz Gusztáv a breszt-litovszki béketárgyalásokon. Századok, 2006. ; Tilkovszky Lóránt: Gratz Gusztáv és a "Népinémet Bajtársak". viszonya történetéhez. 1935-1936. évi dokumentumok Gratz Gusztáv irathagyatékából. Századok, 2006.
"A magyar bolsevizmus egy hosszú háború okozta pusztulás végső eredménye, a likvidálás egy neme. A likvidálásnak ez a formája nem volt úgynevezett történeti szükségszerűség, hanem a Károlyi-uralom belpolitikai irányának következménye" – írják a könyv előszavában azok, akik kortársai és pontos ismerői voltak az 1918–1920 közötti sorsfordító időknek. Ma már tudjuk, hogy a nemzedékek sorát megnyomorító lelki és szellemi likvidálások mellett a kommunizmus világszerte 100 millió emberéletet is kioltott. IX. Piusz pápa Divini redemptoris című, az ateista kommunizmusról szóló enciklikájában a liberális materializmus által eszmeileg előkészített istentelen kommunizmus kapcsán már 1937-ben felhívta a figyelmet arra, hogy "ha az emberek szívéből az isteneszmét tudatosan kilopják, akkor azoknak a szenvedélyei féktelenül kirobbannak a legsötétebb barbárságokban". Gratz Gusztáv – kultúra.hu. A könyvben olvasható tanulmányok bemutatják az istentelen és embertelen kommunista uralom első magyarországi megjelenését, szellemi gyökereit, közvetlen történelmi előzményeit, véres terrorját és romboló hatását a gazdaságban, közigazgatásban, igazságszolgáltatásban, kultúrában és oktatásban.
Gyermekkorának "multikulturális" helyszínei – Gölnicbánya, Igló, Kolozsvár és Beszterce – képessé tették arra, hogy a különböző nemzetiségek közötti ellentéteket "felülről" tudja szemlélni. Állást foglalt amellett, hogy a társadalmi felemelkedés a soknemzetiségű Magyarországon a nem magyarok számára is lehetséges, kivéve, ha szembefordulnak a magyar szupremáciával. Éppen ez vezértelte, hogy nem vállalt semmiféle közösséget az 1918-1919-es eseményekkel, mivel elutasította a radikális változásokat. Óriási történelmi hibának tartotta a Monarchia szétbomlasztását, felhívta a figyelmet a nagyhatalmak közép-európai politikai térnyerésére. Az 1930-as évek közepétől szomorúan konstatálta, hogy az akkori politikai struktúra nem kedvez az általa rögzített elképzeléseknek. Gratz gusztáv a bolsevizmus magyarországon ksh. Fontosnak tartotta a környező államokkal történő jó kapcsolatokat, óva intett a demagóg szólamoktól. Történeti munkáiban ennek a félelmének kereste a bizonyítékait. Igen termékeny életművet hagyott maga után, politikai és gazdasági tárgyú írásainak száma több százra rúg.
Vecsei Kinga Réta Textiltervezés / bőrtárgyak formatervező - szövöttanyag-tervező
Él az orosz irodalmi köztudatban egy szállóigeszerű mondás Az ész bajjal jár című 19. századi klasszikus komédia szerzőjéről: "Gribojedov az orosz Shakespeare". Revizor - a kritikai portál.. Andrzej Wajda egy régi filmjében ebből fordított poén lett: "Tehát Shakespeare az angol Gribojedov". TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez Címkék: Vecsei Kinga Réta, Vecsei H. Miklós, Sodró Eliza, Schneider Zoltán, Rusznák András, Radnóti Színház, Petrik Andrea, Pater Sparrow, Pál András, Olasz Renátó, Molnár Áron, Mihail Bulgakov, Martin Márta, László Zsolt, Kováts Adél, Ifj. Vidnyánszky Attila, Gyöngyössy Zoltán, Gazsó György, Figeczky Bence, Bálint András
Opera tervezők Vecsei Kinga Réta Előadásai az évadban április 29. 20:00 mix opera 12 premier május 1. 19:00 Wolfgang Amadeus Mozart május 6. 20:00 május 8. 19:00 május 14. 11:00 október 1. 11:00 október 2. 19:00 október 7. 20:00 október 9. 19:00 október 15. 11:00 Wolfgang Amadeus Mozart
Vecsei Kinga Réta ( 1994. január 11. ) magyar jelmez- és látványtervező, színésznő. Életútja [ szerkesztés] Apja Vecsei Miklós (történész-szociológus), anyja Pattermann Kinga, mindketten szociálpolitikusok. [1] [2] Bátyja, Vecsei 'Hasi' Miklós. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem textil szakán végzett. A Vígszínház, a Nemzeti Színház és a Radnóti Miklós Színház előadásaiban is dolgozik jelmez- és látványtervezőként. Társulat – Opera. Alapító, és mint ilyen egyetlen női tagja a Sztalker Csoport nevű színházi formációnak. [3] Szerepelt filmekben is.
Érződik a tettrekészség, "az ide nekem az oroszlánt is" hevülete. A vehemensen előadott tömegjelenetek olykor betétekként hatnak, időnként nem nélkülözik a kimódoltságot, hol segítik, hol nehezítik, hogy végig kövessük a főhősök végzetessé váló lelki tusáját. Szabó Sebestyén László az undorító, magából kivetkőző doktor. Fehér Tibor az öntetszelgő ezreddobos, aki otrombán megerőszakolja Marie-t – bár azért olyan nagyon nincs ellenére – egy jókora hűtőszekrényben. A Kapitány, Kovács Tamás megszemélyesítésében, egész testét végig borotváltatja, elviselhetetlenül hiú macsóként Woyzeckkel. Akinek barátja, Andres, Herczeg Péter megformálásában, tehetetlen, aggódó rémülettel nézi az eseményeket. A többiek, Böröndi Bence, Mészáros Martin, Szabó Nikolett, Bordás Roland, Berettyán Sándor, Szép Domán, is beleadnak apait-anyait. Komoly, kemény munka van a produkcióban, jelentős szellemi és erőbefektetés. Nem mindig egyenletes az előadás, van benne szertelenség, de olyanok csinálják, akiken érződik, úgy gondolják, hogy színházzal meg lehet váltani a világot.