A Munka törvénykönyve (továbbiakban Mt. ) az alábbi módon definiálja a munkaidő nyilvántartást: "A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is. " Jelenléti ív: Ezzel szemben a jelenléti ív a munkavállaló érkezésének és távozásának pontos időpontját és dátumát rögzíti. Ezen felül további, az Mt. 134. § által meghatározott adatokat tartalmaz. Tehát, a jelenléti íven megtalálható a rendes és a rendkívüli munkaidő, a készenlét és a szabadság is. A munkaidő nyilvántartás és jelenléti ív előnyei A törvényi előírásokon túl a munkaidő nyilvántartás és jelenléti ív számos egyéb előnnyel is jár. Az alábbiakban felsoroljuk a legfontosabbakat. Beosztás tervezés: A jelenléti ív segít az emberi erőforrás allokációban, megkönnyíti a beosztás tervezését és szükség esetén segít a munkaerő redundancia megteremtésében. Adatforrás jelentésekhez: A munkaidő nyilvántartás és jelenléti ív kiváló adatforrást jelent jelentések készítéséhez.
Ha én, mint munkáltató vezetem ezt, és ha a dolgozó nem kéri, akkor csak a hónap végén látja. A munkaügyi ellenőr így elfogadja? Hiszen a munka törvénykönyve sem határozza ezt meg pontosan, bírósági joggyakorlatra támaszkodhatunk, ami szintén kiemelhető, és nem egy pontosan meghatározott nyilvántartás, azt írja: legyen ellenőrizhető a munkavállaló és a hatóság számára, illetve legyen hiteles a munkavállaló és a hatóság számára. De hogyan, ha nem kell aláírni? " – kérdezte olvasónk. Ugyan a munkaidő-nyilvántartás vezetésének már nem kell eseményszerűnek lennie, azaz elegendő a tervezett munkaidőbeosztást a nap végén helyesbíteni, nem szerencsés a távozás időpontját előzetesem beírni. Azt viszont megteheti a munkáltató, hogy a munkaidőbeosztás szerinti munkaidőt beírja, és a nap végén helyesbíti, ha szükséges. A kétféle eljárás nem ugyanaz. Ami a munkaidő-nyilvántartás munkavállaló általi hitelesítését illeti, teljesen igaza van a kérdezőnek. Habár a törvény nem követeli meg a naponkénti tanúsítást, célszerű így eljárni.
Jól tudjuk, hogy a bérpótlék a munkavállaló részére nyújtott olyan juttatás, amely az általánostól eltérő körülmények közötti foglalkoztatást hivatott ellentételezni. Fontos itt kiemelni, hogy általánostól eltérő körülmények közötti foglalkoztatás. Ilyen eltérő körülmény lehet például, amikor a dolgozónk pihenőnapján is munkát végez, vagy rendkívüli munkaidőben végez munkát, vagy készenlétet, ügyeletet lát el. FONTOS azonban tudnunk, mint egy alapszabályt, hogy a bérpótlék minden esetben a munkavállalónkat megillető rendes munkabéren felül jár. Ez azt jelenti, hogy a bérpótlékra jogosító időszakban fizetnünk kell a munkavállalónk munkabérét és a munkabérén felül a megfelelően kiszámított bérpótlékot, melynek számítása más és más lehet attól függően, hogy milyen típusú bérpótlékra jogosult a munkavállalónk. A Munka Törvénykönyve az alábbi bérpótlékokat nevesíti, melyekkel mindenképpen számolnunk kell adott esetben: rendkívüli munkavégzés utáni pótlék (hétköznapi néven túlóra) vasárnapi pótlék munkaszüneti napon történő munkavégzés után járó pótlék műszakpótlék éjszakai pótlék készenléti pótlék ügyeleti pótlék Mindemellett fontos tudnunk, hogy a bérpótlékok helyes számításához és nyilvántartásához precíz munkaidőnyilvántartást kell vezetnünk, mely amúgy is alapvető jogszabályi előírás.
A nyilvántartásból a munkaidőre vonatkozó további lényeges adatoknak is ki kell derülnie. Így például annak, hogy a dolgozónak a beosztása szerint az adott napon dolgoznia kellett-e és ha igen, mikor van a beosztás szerinti munkaideje. A munkaidő nyilvántartásnak tartalmaznia kell a munkahelyen kívül teljesített munkaidőt, valamint azt is, ha a dolgozó a munkaidejében igazoltan volt távol. A munkaidő-nyilvántartás nem tévesztendő össze a jelenléti ívvel vagy az elektronikus beléptető rendszer által rögzített adatokkal. Ezek ugyanis csak a munkahelyre való belépés és távozás időpontját rögzítik. A munkahelyre való belépés sokszor nem azonos a munkakezdés idejével, ahogy a távozás sem a munka befejezésének időpontjával. Nagyobb probléma, hogy önmagában a jelenléti ív adatai rendszerint nem tartalmazzák, hogy rendes vagy rendkívüli munkaidőről van szó. A munkáltató megteheti, hogy a nyilvántartás vezetését a munkavállalóra bízza. Azonban a nyilvántartás jogszabálynak való megfelelőségéért ebben az esetben is a munkáltató felel.
Lehet-e úgy egyszerűsíteni a munkaidő-nyilvántartást, hogy a munkáltató már a nap elején feltünteti rajta a munkavégzés befejezésének időpontját is, s alá kell-e írattatni naponta a jelenléti ívet a munkavállalóval? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt. "Társaságunk több mint 100 főt alkalmaz. Eddig papíralapú, kézzel írott munkaidő-nyilvántartást vezettünk naponta, a dolgozó által aláírva. Lehetőség van arra, és a törvény nem zárja ki, hogy a munkáltató vezesse a dolgozók munkaidő-nyilvántartását, naponta beírva az érkezés és a távozás időpontját, majd a hónap végén azt mind a dolgozó, mind a munkáltató igazolja az aláírásával. Megtehetem-e mint munkáltató, hogy reggel a dolgozó felveszi a munkát, és beírom a jelenléti táblázatba egyidejűleg már a távozás időpontját is? Szabályos ez, vagy szabálytalanul járok el, esetlegesen egy munkaügyi ellenőrzésnél ez hibának számít? Még egy fontos kérdés: minden fórumon azt olvasom, hogy a dolgozónak nem kell minden nap aláírnia a munkaidő-nyilvántartást, elég a hónap végén egyszer, viszont nekem, mint munkáltatónak hitelt érdemlően kell igazolnom a jelenlét nyilvántartását.
A munkavállaló azonban – ezen kritériumok figyelembevételével – a munkavégzés helyszínét már saját maga választhatja meg. Ezzel szemben a nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén a feleknek írásban kell megállapodni a munkavégzés helyéről. Ez esetben viszont a feladatokat csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített távmunkavégzési helyen lehet elvégezni. (Jogászvilág) Kapcsolódó cikkek 2022. július 12. Visegrádról és munkajogról "élőben" – interjú dr. Pál Lajossal A szervezők reményei szerint újra a régi feltételek között rendezik meg az idei, immár a XIX. Magyar Munkajogi Konferenciát Visegrádon, október 11. és 13. között. Ezúttal is számos szakmai kuriózumot kínálnak a program előadói, szekciói. Ebből az alkalomból beszélgettünk a 2020-as eseményen Pro Iure Laboris Díjjal kitüntetett dr. Pál Lajossal, a konferencia szakmai házigazdájával. 2022. július 8. A munkaszerződés munka törvénykönyvétől való eltérési lehetőségei vezető állású munkavállalók esetén A vezető állású munkavállalók esetében az alárendeltségi szerep kevésbé jellemző, ennélfogva a jogalkotó nagyobb teret enged a munkaviszony feltételeinek felek általi kialakításához, a szerződési szabadság gyakorlásához.
A cikk elején írtunk az anyag megválasztásának fontosságáról, amit ismételten csak hangsúlyozni tudunk, hiszen ez lehet a legnagyobb buktatója a tökéletes álomotthon elkészítésének. Egy jó alaposan kiszárított és szakszerűen kezelt fa bizony ténylegesen hosszas élettartamot biztosít a háznak, ezért fontos tudni, hogy a borovi fenyő, a vörösfenyő, a cirbolyafenyő típusok lesznek a legjobb a választás, hiszen ezek a legalkalmasabb alapanyagai a tökéletes faház elkészítésének.
Egy igazán jól megtervezett és persze tökéletesen kivitelezett rönkház bizonyára sokaknak megvalósíthatná az álomotthon gondolatát, mégis a rengeteg téves közhiedelem és az erről kialakult negatív gondolatmenet sajnos mégsem teszi ezt lehetővé. Érdemes alaposan elgondolkodni azzal kapcsolatban, hogy egyes területeken, mint pl. Észak-Amerika, vagy az Alpok jelentős része, továbbá közismerten a skandináv államok, valamint Oroszország nagyobb területe is bővelkedik az ily eljárással készült gerendaház illetve rönkház tömkelegében. Különösképpen felkelti az érdeklődést, hogy a világ ezen gyönyörű részein vajon miért örvend ekkora népszerűségnek a rönkház és miért nem félnek belevágni egy ilyen jellegű építkezésbe. Gerendaház Tervező Program - Ingyenes Tervező Program Magyar. Elsősorban ezekről a jellegű épületekről azt érdemes tudni, hogy minőségét illetve élettartamát jelentős mértékben befolyásolja az építéshez megválasztott anyag minősége, hiszen nagyon nem mindegy, hogy ezt milyen fából készítik majd el. Nem mindegy a fa származási helye és az is lényeges szempont, hogy ha már egy jó minőségű fát sikerült kiválasztani, akkor az miként lett le kezelve, illetve milyen karbantartást igényel majd a hosszú időtállóság fenntartásához.
Sőt, a szerkezetkész állapot tartalmazhatja a zsalugátereket is. Belső munkálatok a gerendaház ban Miután a gerendaház szerkezetkész állapotban elkészült, kezdődhetnek a belső munkálatok a tulajdonos igénye szerint. vízszerelés villanyszerelés fűtésszerelés festés, mázolás hideg-meleg burkolás A gerendaház belső munkálatai kb. 1-2 hónap alatt elkészülnek és ezután már csak élvezni kell a természetes otthont. Teljes körű kertkialakítás a gerendaház hoz A gerendaház nem lehet teljes gyönyörű, és hívogató kert nélkül, illetve a telket körülvevő kerítés nélkül. A kerítésalap kiásása, a kapu beszerzése, (elektromos, vagy hagyományos) és kialakítása, a parkoló és egyéb területek szintezése, térkövesítése, növényesítése, az öntözőrendszer beszerelése, mind megvalósítható a megrendelő igénye szerint. Gerendaház tervező program for women. A Cédrus gerendaház családot az Ubrankovics Kft által Európai Műszaki Engedély (ETA -11/0279) alapján, CNC technológiával gyártott, egyedi boronafalas gerendaházak alkotják. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy gerendaházaink falszerkezetében kizárólag természetes anyagokat építsünk be, amelyek egészséges és kellemes belső klímát biztosítanak lakóiknak.