Juhász Ákos képgalériája! A Városháza és a Megyeháza között felállított Kisszínpadon 2 órától a Langaléta Garabonciások szórakoztatták a közönséget, legyen szó akár gyermekekről, akár felnőttekről. Őket követte a Kalap Jakab Együttes gyermekműsora, majd 5 órától a Számadó Táncház vette birtokba a színpadot. Este 7 után pedig az Illés Emlékzenekar koncertjét hallgathatta meg a miskolci közönség. MVK közlekedés és bérletpénztár augusztus 20-án | Miskolc Városi Közlekedési Zrt.. –Mi ma a Harmadik zenekar miatt jöttünk – mondja Bárdos Marianna. – Kolozsvár mellé járunk néptánctáborba, és onnan ismerjük őket most már személyesen is. Ha van valamilyen népzenei vagy néptáncos program a város rendezvényein, akkor mi biztos, hogy kijövünk – sorolja. Ma nemcsak a két színpad kínált megannyi szórakozási lehetőséget, hanem a Termelői nap is – rendhagyó módon – délután 4 óráig várta a kézműves termékek iránt érdeklődőket. A sátrak között nézelődve találkoztunk Kiss Évával, aki kérdésünkre elmondta, nem kifejezetten a termelői nap miatt érkezett a Szent István térre, sokkal inkább az augusztus 20-ai ünnepi műsor vonzotta.
2016. 08. 20 19:59 Ma, az államalapítás ünnepén kiemelten fontos az összetartozást hangsúlyozni. Miskolc augusztus 20 mai. Csak akkor sikerült felemelnünk országunkat, ha a lelkünket is fel tudtuk emelni, ha képesek voltunk élni a lehetőségeinkkel, belátva, hogy a siker, a győzelem csak azt várja, aki előrelátó, tervez, majd bátor és okos tettekkel, sajátjaival összefogva maga lát hozzá álmai megvalósításához – fogalmazott Kriza Ákos ünnepi beszédében szombat délután a Szent István téren. A Városháza régi bejáratától az Avasi református templom harangjátéka után indult az ünnepi menet a nemzeti lobogóval, Miskolc zászlajával, a város kenyerével és az aratókoszorúval. A népviseletbe öltözött leányokat és legényeket városi, megyei és egyetemi vezetők, a történelmi egyházak képviselői, önkormányzati képviselők és városi intézmények vezetői követték. Miután az ünneplő tömeg a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon kórusával és a Kolozsvári Református Kollégium vegyes karával elénekelte a Himnuszt, Miskolc polgármestere átvette az új kenyeret.
Csak akkor sikerült felemelnünk országunkat, ha a lelkünket is fel tudtuk emelni, ha képesek voltunk élni a lehetőségeinkkel, belátva, hogy a siker, a győzelem csak azt várja, aki előrelátó, tervez, majd bátor és okos tettekkel, sajátjaival összefogva maga lát hozzá álmai megvalósításához – fogalmazott Kriza Ákos. Miskolc augusztus 20 strandfürdő. Miskolc polgármestere aláhúzta: amikor első királyunk műve előtt fejet hajtunk, mindazokra is emlékezünk, akik az elmúlt ezer esztendőben – a túlerő ellen, sokszor súlyos veszteségek árán – reménytelennek tűnő helyzetekben is újra tudták alapítani a magyar államot. És ezt az otthont sokszor rombolták porig – gondoljunk csak Trianonra, a világháború pusztításaira –, de már 1956-ban is újra megfogalmaztuk: szabad, önálló, európai magyar államot akarunk. És ez segített minket ahhoz, hogy 1990-ben ismét újraalkothassuk államunkat. 2011-ben pedig az Alaptörvény új fejezetet nyitott az ország történetében: a kommunista alkotmányt olyan alaptörvény váltotta fel, amelyet a nemzeti és az európai értékek iránt elkötelezett Magyarország maga írt.
A nemzeti ünnep alkalmából 2015. augusztus 19-én a Pesti Vigadó dísztermében tartott ünnepségen egyetemünk két oktatója is kitüntetésben részesült. Prof. Így ünnepelt Miskolc augusztus 20-án | Minap.hu. Dr. Gácsi Zoltán egyetemi tanár, az MTA doktora, a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karának intézetigazgatója kiemelkedő színvonalú munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült, Dr. Tóthné Dr. Szita Klára, a Miskolci Egyetem egyetemi tanára pedig a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést vehette át magas színvonalú munkájáért.
Újból elérkezett az idő, hogy saját magunkkal bölcsen kiegyezve döntésre jussunk, és munkához lássunk – fogalmazott. "Ma nem csak az ezeréves államot ünnepeljük, hanem annak okát és célját: az időtlen magyar hazát. Hiszem, hogy a 2010-es évek magyarsága felnőtt a feladatához, méltók leszünk elődeinkhez, képesek leszünk bölcs döntéseket hozni, jóra vezető tetteket cselekedni", mondta a városvezető. – Ünnepeljünk hát ma felszabadultan, élvezzük mindazt, amit gyönyörű országunk és csodás városunk kínál nekünk, legyünk büszkék mindarra, amit elértünk, s tekintsünk bizakodva a jövőbe, hiszen komoly, nagy tetteket is lehet úgy véghezvinni, hogy közben nem feledkezünk meg az élet szeretetéről – zárta szavait Kriza Ákos polgármester. Miskolc augusztus 20 juin. "Isten éltesse a magyar hazát, és óvja a magyarokat! " Csöbör Katalin országgyűlési képviselő rámutatott, ezen az ünnepi napon minden évben elhangzik, hogy Szent István kemény kézzel hozta létre az egységes, keresztény hitű magyar államot. Tette ezt azért, mert felismerte: máskülönben eltűnünk, mint sok más nép.
– István intelmeiben is megtaláljuk annak hangsúlyozását, hogy a magyar állam építménye ugyan követi az európai mintát, mégis tükröznie kell a benne élők akaratát, hagyományait, karakterét is. És így kell tennünk akkor is, amikor Miskolcot építjük. Virágzó várost szeretnénk, ami magyar és egyértelműen tükrözi az itt élők akaratát, karakterét – emelte ki a városvezető. A migránskérdés kapcsán az Intelmekből idézve leszögezte: Szent István az ország függetlenségéről beszél és arról, hogy annak megőrzése minden körülmények között az ország vezetőinek a legfontosabb feladata. – Ezek alapján mondom önöknek: mondjunk "nem"-et minden idegen érdek által vezérelt kényszerbetelepítésnek! Augusztus 20. - MIZU MISKOLC – Miskolci Hírek és Magazin. Minden jog fenntartva.. Szent István ezt a mindenkori kiállást Magyarország mellett hagyta ránk örökül. Mert rajtunk, mindannyiunkon múlik, hogy a magyar állam 21. századi építménye, és benne Miskolc milyen otthonunk lesz. Ezért nem elég büszkének lennünk elődeinkre. Egy új kor kezdetén állunk, keresztény hitünk, évezredes hagyományaink, értékeink, sőt, életünk kerülhet veszélybe, ha nem vagyunk éberek.
A Malomszög utca – Felső-Majláth, illetve a Malomszög utca – Vasgyár között az augusztus 20-ai tűzijáték ideje alatt is villamosok közlekednek. Változik a 21-es autóbusz közlekedése is az augusztus 20-ai tűzijáték idején. 21:50 – 22:30 között a 21-es járat a Kandó Kálmán utca irányában nem érinti az Erzsébet tér megállót, helyette a 11-es járat Szemere kert megállóhelyen áll meg. A Tiszai pályaudvar felé három megállóhelye változik a járatoknak: a Nagyváthy utca helyett az Avasalja utcán, a Teleki utca helyett a 38-as autóbusz Malomszög utca végállomásán, az Erzsébet tér helyett a Szemere-kert megállóhelyen áll meg. Bérletpénztári információk Augusztus 20-án négy bérletpénztárunk tart nyitva az alábbiak szerint: • a Búza téri 6 órától 19 óráig, • a Tiszai pályaudvaron lévő 6 órától 19 óráig, • a Felső-Majláthon lévő 7 órától 14 óráig, • az Újgyőri főtéren lévő 7 órától 14 óráig. MVKZrt
Putyin barátjának és gyóntatójának, Tyihon Sevkunov püspök adományai is hozzájárultak egy új, óriási katedrális megépítéséhez, amely a cári, szent halottak kegyhelye. A gyilkosság évfordulójának közeledtével azonban az orosz hatóságok és az ortodox egyház felmelegítettek egy évszázados, antiszemita összeesküvő teóriát a kivégzéssel kapcsolatban. Marina Molodcova, az Orosz Nyomozó Bizottság (SZKR) kiemelt ügyekkel foglalkozó vezető nyomozója a cári maradványokkal kapcsolatban november 27-én egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy meg akarja vizsgálni annak lehetőségét, vajon "a cári család kivégzése rituális gyilkosság keretében történt-e? " Ugyanott Sevkunov püspök szögezte le, hogy "a rituális gyilkosság elméletét a legkomolyabban kezeljük. Mi több, az egyház jelentős részének semmilyen kétsége sincsen abban, hogy pontosan ez történt. " A vérvádakat pogromok követik A nyomozó és a püspök kijelentése előtt pár nappal mutatta be a legnézettebb állami tv csatorna a Leon Trockij életéről készült filmet, amely a bolsevik párt vezéralakját, a Vörös Hadsereg megalapítóját egy zavaros fejű, vérszomjas zsidóként állítja be.
Nem talált indokot az 1918-ban kivégzett II. Miklós orosz cár és egyes családtagjai politikai rehabilitálására csütörtöki ítéletében az egyik moszkvai kerületi bíróság. A testület ezzel elutasította a Romanov utódok - köztük Marija Vlagyimirovna nagyhercegnő - keresetét, amelyben az orosz főügyészség egy korábbi döntését sérelmezte. A rehabilitációk ügyében illetékes főügyészség ugyanis arra hivatkozott, nincs jogi alapja annak, hogy II. Miklós és családtagjai politikai elnyomás áldozatai lettek volna. Szerinte a cári család ellen előre megfontolt szándékkal követtek el gyilkosságot. A Romanovok ügyvédje, German Lukjanov azt hangoztatta: a Romanov család leszármazottainak történelmi bizonyítékaik vannak arra, hogy a cári család kivégzése a politikai elnyomás következménye volt. Mint mondta, elsősorban az uráli szovjethatalmat megtestesítő bizottság kivégzési határozatáról van szó, amit megerősített a népbizottság is. II. Miklós cár 1917. március 2-án (az orosz ortodox naptár szerint 15-én) lemondott trónjáról fivére, Mihail Alekszandrovics nagyherceg javára.
Elismerte, hogy a cári birodalomban sem volt minden a legnagyobb rendben, de úgy vélte, arra nem volt példa, hogy hóhérokról neveztek volna el utcákat. Az újságírók megkérdezték, hogy a Romanovok családtagokként tekintenek-e a tavaly Jekatyerinburg mellett talált földi maradványokra. Zakatov szerint ezzel kapcsolatban sok kétely van, és az orosz ortodox egyház nem fogadja el az eddigi számos vizsgálat eredményeit, az egyház álláspontja pedig a család számára meghatározó. Az egyház nem ismerte el a cár földi maradványainak eredetiségét bizonyító vizsgálatokat sem, noha azokat több családtag maradványaival együtt a Romanovok hagyományos temetkezési helyén, a szentpétervári Péter-Pál erődben helyezték végső nyugalomra.
Miután a kitört polgárháborúban a cárhoz hű, franciák, angolok és amerikaiak által is támogatott seregek egyre nagyobb területeket foglaltak el, a bolsevikok úgy döntöttek, hogy a Romanovokat biztosabb helyre, az Urálon túli Jekatyerinburgba vitetik. 1918 nyarára a "fehérek" mintegy ötven kilométerre közelítették meg a "cári rezidenciát", ezzel a lépéssel azonban önkéntelenül is halálos veszélybe sodorták az uralkodót és családját. Az Uráli Szovjet tagjai, akik Miklós cárért és családjáért feleltek, nem hittek abban, hogy Jekatyerinburg városa sokáig tartható volna. Aznap egyetlen kérdés volt napirenden: határozni kell a cár sorsáról. Az ellenforradalmárok semmiképp sem szabadíthatták ki a bolsevikok első számú osztályellenségét, mert akkor könnyen hős vált volna belőle. Úgy vélték, a családot és azokat a szolgákat, akik úgy döntöttek, hogy velük maradnak, ki kell végezni. E döntéssel 11 embert ítéltek halálra: a cárt, a cárnét, Alekszej koronaherceget, a négy, 17 és 22 év közötti hercegnőt, az udvari orvost, a szakácsot, egy írnokot és a cselédlányt.