00: páros, szabadprogram, B-csoport, selejtező 12. 00: páros, szabadprogram, A-csoport, selejtező 16. Úszó vb program review. 00: csapat, rövid program, döntő 21. 00: Magyarország–Montenegró (férfi) JÚNIUS 22., szerda: női 100 m gyors (Gyurinovics Fanni) férfi 200 m hát (Telegdy Ádám, Kovács Benedek Bendegúz) női 200 m mell (Békési Eszter) férfi 200 m mell női 4×200 m gyorsváltó (MAGYARORSZÁG) női 200 m pillangó DÖNTŐ női 100 m gyors elődöntő férfi 100 m gyors DÖNTŐ férfi 200 m mell elődöntő férfi 200 m vegyes DÖNTŐ női 200 m mell elődöntő férfi 200 m hát elődöntő női 4×200 m gyorsváltó DÖNTŐ 10. 00: csapat, szabadprogram, selejtező 16. 00: egyéni, szabadprogram, döntő 21. 00: Magyarország–Olaszország (női) JÚNIUS 23., csütörtök: férfi 100 m pillangó (Milák Kristóf, Szabó Szebasztián) női 200 m hát (Burián Katalin, Molnár Dóra) férfi 50 m gyors (Szabó Szebasztián, Lobanovszkij Maxim) női 50 m pillangó (Varga Dominika) férfi 4×200 m gyorsváltó (MAGYARORSZÁG) női 800 m gyors (Késely Ajna) női 100 m gyors DÖNTŐ férfi 100 m pillangó elődöntő női 200 m hát elődöntő férfi 50 m gyors elődöntő női 200 m mell DÖNTŐ férfi 200 m hát DÖNTŐ női 50 m pillangó elődöntő férfi 200 m mell DÖNTŐ férfi 4×200 m gyorsváltó 10.
Csütörtökön is folytatódik a hazai rendezésű vizes-világbajnokság. Délelőtt a Duna Arénában előfutamokkal folytatódik az úszó program, ahol rajtköre áll az az olimpiai arany- és ezüstérmes Milák Kristóf, aki a 100 méteres pillangóúszásban is az esélyesek között van. Délután a kézilabda szerelmesei két meccset nézhetnek a női U20-as világbajnokságról, este pedig az olimpiai bronzérmes férfi pólóválogatotté lesz a főszerep, amely a brazil csapatot fogadja a Hajós Alfréd uszodában. A csütörtöki élő sportközvetítések a hazai televíziókban: M4 Sport 9. 00: Vizes világbajnokság, Budapest, úszás, előfutamok 16. 00: Vizes világbajnokság, Budapest, szinkronúszás, páros szabadprogram 18. 00: Vizes világbajnokság, Budapest, elődöntők, döntők 21. Úszó vb program website. 00: Vizes világbajnokság, Budapest, vízilabda, férfi csoportmérkőzés, Magyarország-Brazília A magyar válogatottnak kötelező a győzelem Brazilia ellen Fotó: Csudai Sándor - Origo Sport 1 18. 15: Kézilabda, U20-as női világbajnokság, Szlovénia, csoportkör, Szlovákia-Hollandia 20.
15: Kézilabda, U20-as női világbajnokság, Szlovénia, csoportkör, Koreai Köztársaság-Franciaország Sport 2 8. 30 és 14. 00: Strandkézilabda-világbajnokság, Kréta 18. 00: Baseball, MLB, alapszakasz, Atlanta Braves-San Francisco Giants Eurosport 1 13. 00 és 15. 30: Kerékpár 19. 30: Sportmászás, világkupa, Innsbruck Eurosport 2 21. 00: Golf, PGA Tour Travelers Championship Digisport 1 12. 00: Tenisz, WTA-torna, Eastbourne Digisport 2 12. Úszó vb mai program. 00 és 16. 30: Tenisz, WTA-torna, Bad Homburg Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Hivatkozások Balogh J. (2012). Az önálló szabályozó szervek. In Trócsányi L., Schanda B. (Szerk. ), Bevezetés az alkotmányjogba. HVG–ORAC. Chronowski N., Drinóczi T., Kocsis M. (2011). Mozaikok, azaz milyen értelmezési kérdéseket vet fel az Alaptörvény? In Drinóczi T. ), Magyarország új alkotmányossága. Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar. Csink L., Mayer A. Variációk a szabályozásra. Médiatudományi Intézet. Fazekas J. (2015). Az önálló szabályozó szervek rendeletalkotási tevékenysége Magyarországon, Új Magyar Közigazgatás, 8(2), 15-21. Fazekas J. (2018). Önálló szabályozó szerv. In Jakab A., Fekete B. ), Internetes Jogtudományi Enciklopédia. Fazekas J. (2020). Autonóm államigazgatási szervek. In Jakab A., Könczöl M., Menyhárd A., Sulyok G., (Szerk. ). Internetes Jogtudományi Enciklopédia Fazekas J. (2010). A 2006. évi közigazgatási szervezeti törvény négy éve a Kormány szervezetalakítási szabadságának szemszögéből. In Nagy M. ), Jogi tanulmányok II. kötet. ELTE Állam- és Jogtudományi Kar.
A dobogó legfelső fokán az Alaptörvény áll. Ez a legerősebb, mert semmilyen más jogszabály nem lehet vele ellentétes. Ezt követi a törvény, ugyanis egyik rendelet sem lehet vele ellentétes. A törvényt követi a kormányrendelet és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete. Ezek nem mondhatnak ellent sem törvénynek, sem az Alaptörvénynek. A kormányrendelettel nem állhatnak ellentétben a miniszterelnöki és miniszteri rendeletek, de ezek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének rendeleteit sem írhatják felül. No és persze törvényt, illetve az Alaptörvényt sem. A következő a sorban az Önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete, ami nem lehet ellentétes sem az Alaptörvénnyel, sem törvénnyel, sem kormányrendelettel, az MNB elnökének rendeletével, miniszterelnöki és miniszteri rendelettel. Ilyen önálló szabályozó szerv például a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság. A sort az önkormányzati rendeletek zárják. Ezek semmilyen más jogszabállyal nem állhatnak ellentétben. Rendkívüli helyzetek: jogszabály háborús veszély, forradalmak esetén A fenti sorrendet felülírja, ha valamilyen rendkívüli helyzet áll elő.
ad c) A köztisztviselőkről szóló jogszabályban (a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben, röviden a köztisztviselői törvényben) meghatározott szabályok a köztisztviselőkre vonatkoznak, míg a magánszférában dolgozókról a köztisztviselői törvény nem beszél. Azaz a köztisztviselői törvény személyi hatálya alá a köztisztviselők tartoznak, a magánalkalmazottakra a köztisztviselői törvény személyi hatálya nem terjed ki. ad d) Egy jogszabályt meghatározott időponttól kezdve (pl. 2007. október 1-jétől) és meghatározott időpontig (pl. 2009. január 15-ig) kell alkalmazni. Ez a két időpont egyrészt a jogszabály hatályba lépésének időpontja, másrészt a jogszabály hatályvesztésének, vagy hatályon kívül helyezésének időpontja. Minthogy az időbeli hatály a hatályosság leggyakrabban felmerülő aspektusa, ha egy jogszabályról általánosságban azt mondják, hogy "hatályban van", "hatályos", akkor általában az időbeli hatályára gondolnak, és azt értik ez alatt a kifejezés alatt, hogy a jogszabály hatályba lépésének időpontja már elmúlt, de hatályvesztésének időpontja még nem következett be.
A hatály tekintetében négy aspektust: a) tárgyi, b) területi, c) személyi és d) időbeli hatályt szokás megkülönböztetni. ad a) Tegyük fel, hogy valamely jogszabály szerint adót kell fizetni a személygépkocsik forgalomba helyezése után, de ez a jogszabály nem beszél a motorkerékpárokról. Ez a jogszabály tehát a személygépkocsik forgalomba helyezésére vonatkozik, és nem vonatkozik a motorkerékpárok forgalomba helyezésére. Ebben az esetben azt mondjuk, hogy a jogszabály tárgyi hatálya a személygépkocsikra, illetve azok forgalomba helyezésére kiterjed, míg a motorkerékpárokra, illetve azok forgalomba helyezésére nem. Másképpen: a személygépkocsik a jogszabály tárgyi hatálya alá tartoznak, míg a motorkerékpárok nem. ad b) A közúti közlekedés szabályait megállapító magyar jogszabály a Magyar Köztársaság területén levő közutakon és közforgalom elől el nem zárt magánutakon folyó közlekedést szabályozza, így tehát például a franciaországi közutakon nem kell alkalmazni. Ezt úgy szokás mondani, hogy a magyar jogszabály területi hatálya Magyarországra terjed ki, míg Franciaországra nem.