A BPPV során időskori szédülés okai, rövid ideig tartó vertigó alakul ki, a fej helyzetének változtatása során. Különösen erőteljesek a tünetek, ha az ember az ágyban fekve megfordul, vagy felül reggel az ágyban. Vertigó – a szédülés leggyakoribb formája Akkor jelentkezik ez a betegség, ha a belső fülben található kalcium-karbonát kristályok egy része leszakad és a belső fül kis félkörös ívjárataiba csatornáiba bejut. Ezek a kis darabkák mozogásuk során, ingerlik a belső fül érzékelőit, ezáltal heves forgó jellegű szédülést hoznak létre. A benignus paroxysmalis pozicionális vertigó oka napjainkban még nem tisztázott, az is lehet, hogy az öregedés egyik természetes velejárója. A fej traumája szintén BPPV kialakulásához vezethet. Hirdetés A belső fül gyulladása. A diffúz szédülés esetenként nehezen különíthető el a megszédüléstől ájjúlás, praesyncope, kollapszusde a diffúz szédülésre a tudatvesztés nem jellemző. A diffúz szédülés, egyensúlyzavar oka és kórlefolyása nem egységes. Az egyensúlyszervi hatások mellett az agy elégtelen vér- oxigén- vagy vércukorellátása is szerepet játszha a szédülés kialakulásában.
A belső fül gyulladása akut vestibularis neuronitis vagy labirintitis hirtelen intenzív vertigót hozhat létre, amely néhány napon keresztül fennállhat, hányingert és hányást okozva. A tünetek annyira hevesek lehetnek, hogy a beteg néhány napra ágyba kényszerül. DIFFÚZ SZÉDÜLÉS (dysequilibrium) Szerencsére a vestibularis neuronitis általában néhány nap alatt magától meggyógyul. Vestibularis gyakorlatok végzésével a felépülés gyorsítható. Bár a betegség oka nem ismeretes, vírusos fertőzés merülhet fel a háttérben. Meniére-betegség során a belső fülben fokozott mennyiségű folyadék gyülemlik fel. A szédülés előfordulása Ez bármely életkorban kialakulhat, és jellegzetesen 30 perctől egy óráig tartó vertigós epizódokat idézhet elő. Emellett a fül teltségérzése, fülzúgás vagy fülcsengés tinnitus és időnként kialakuló hallásvesztés is jelentkezhet. A Meniére-betegség oka ismeretlen. Vestibularis migrén. A vestibularis migréntől szenvedő betegek nagyon érzékenyek a mozgásra. A szédülés típusai és lehetséges okai A vestibularis migrén által okozott egyensúly-bizonytalanságot és szédülést időskori szédülés okai fej gyors mozgatása, zsúfolt helyen való tartózkodás, gépjármű vezetése vagy akár 4 fokozatú magas vérnyomás tv-ben látott mozgás is kiválthatja.
Gyógyszerek mellékhatásaként ugyancsak jelentkezhet szédülés. Azok, akik szorongásos betegségekben szenvednek, szintén panaszkodhatnak szédülésre. Esetükben pontos kikérdezés után jellemzően az derül ki, hogy inkább bizonytalanságérzésről van szó, nem klasszikus egyensúlyzavarról. A szédülés diagnózisa Mivel a szédülés riasztó tünet, a betegek viszonylag hamar felkeresik vele az orvost. Ekkor a vizsgálat a páciens kikérdezésével, az anamnézis felvételével kezdődik. Forgó jellegű szédülésnél az orvos a vizsgálat során olyan neurológiai jellegű tüneteket keres, amelyek azt jelzik, hogy a központi idegrendszer, vagy az egyensúlyozó szerv érintett. Az orvosok laborvizsgálatokat is kérnek, mert abból például kiderül, ha a szédülést alacsony vércukorszint okozza. Azaz a beteg az okkeresés folyamán belgyógyászati, kardiológiai, reumatológiai kivizsgáláson is áteshet. A diagnózist ezek eredményeinek ismeretében állítják fel az orvosok. A szédülés kezelése A kezelés minden esetben oki, azaz miután az orvosok megtalálták a szédülést kiváltó betegséget, azt kezelik.
A másik tanulmány egy validációs kohorsz volt, 415, 65 éves vagy idősebb beteg részvételével, akik háziorvosukat különféle súlyosságú szédülések miatt keresték fel. Kedvezőtlen folyamatként definiálták a hat hónap utáni 30 vagy magasabb DHI-értéket. A DHI gyakran használt kérdőív, mely alkalmas arra, hogy a szédülés következményeit a hétköznapi életre vetítse és a tüneteket objektívvé tegye. Eredmények A fejlődéskohorsz betegeinek 73, 9%-a és a validációs kohorsz betegeinek 43, 6%-a mutatott az első vizsgálattól számított hat hónapon belül 30 vagy magasabb DHI-t. Matematikai modellek segítségével a kutatók olyan tényezőket határoztak meg, melyek összefüggésben állnak a kedvezőtlen kimenetelekkel. A szédülés súlyosságára vonatkozó prediktorok így a DHI-S pontszám, az életkor, a korábbi arrhythmiák, illetve, hogy a felfelé nézés kivált-e szédülést. Az előrejelzésből kialakított rizikóbecslés számítása az alábbi táblázatban található: Prediktor Pontszám Életkor években 1 x életkor DHI-S pontszám 2 x DHI-S pontszám Arrhythmia a kórelőzményben Igen 11 Nem 0 Szédülés felfelé nézéskor Fennáll a kockázat ≥134 Kockázat nem áll fenn <134 Az összpontszám az egyes pontszámok összegéből adódik.
Ennek a rövid ideig tartó szédülésnek az az oka, hogy, hogy a belső fülben található kalcium-karbonát kristályokból apró darabok szakadnak le és jutnak be a belső fül ívjárataiba. Ezek a darabkák nincsenek ott jó helyen, ingerlik a belső fül érzékelőit és teljesen összezavarják az idegeket, ezért érezzük ilyenkor azt, hogy forog velünk a világ. Ez a két tünet, a szédülés és a fejfájás gyakran jár együtt. Egy vírusfertőzés, kialvatlanság, front is lehet a háttérben, de betegség tünete is lehet. A migrénes fejfájás az egyik legkínzóbb fejfájás típus. Ezt a fajtát ráadásul nagyon egyszerű dolgok is kiválthatják, pl. a fej gyors mozgatása, tv-ben látott mozgás, de autó vezetés, zsúfolt helyen tartózkodás is. Ilyenkor a fejfájást nem csak szédülés kíséri, de halláscsökkenést és fülzúgást is tapasztalhatunk. A migrénes vertigó roham lehet egész rövid, néhány perces is, de akár napokon keresztül is szenvedhetünk Ha az egyensúlyunkért felelős idegen lassan fejlődő hallóideg-daganat fejlődik, a tünetek között a hallásromlás és fülzúgás mellett a szédülés is megjelenhet.
Mozgásszervi eredetű panaszok esetében fizioterápia és reumatológiai kezelés segíthet, de ha például szívritmuszavar áll a háttérben, kardiológiai ellenőrzés szükséges. A neurológiai okok kizárása alapvető fontosságú, hiszen a szédüléses panaszok agyi keringészavar vagy akár agydaganat tünetei is lehetnek. Ezeket szintén kezelni kell. A testpozíció-függő jóindulatú szédülést speciális tornagyakorlatok végzésével lehet karban tartani. A szédülés gyógyulási esélyei A gyógyulási esély minden esetben a kiváltó októl, annak kezelhetőségétől függ. A szédülés megelőzése A kiváltó okok kerülésével lehet megelőzni a szédülést. Azaz ha valaki tudja, alacsony a vércukorszintje, akkor figyelnie annak karbantartására. Ugyancsak érdemes törekedni arra, hogy az ember megelőzze az ízületek kopását. Utóbbiban segít a rendszeres testmozgás és a torna. A szédülés szövődményei A szédüléssel, mint tünettel azért fontos foglalkozni, hogy kezelni lehessen az azt kiváltó egyéb betegséget, hogy az ne okozhasson komolyabb problémákat, ne válhasson súlyosabbá.
Ebben lehetünk Önnek segítségére, hiszen a Balance Mozgás profi gyógytornász csapataaz akut sérüléstől az aktív élethez való visszatérésig segíti Önt. A sérülést követően célunk a még fennmaradt duzzanat csökkentése, a fájdalomcsillapítás, a sérülés miatt kialakult védekező izomspazmus miatti feszült izmok nyújtása, lazítása, a mozgásterjedelem növelése. A mozgásterápián kívül fizikoterápiás eszközzel, PAPIMI ion-indukciós terápiával segítjük a felépülését. Műtéti kezelés A műtéti kezelés célja egy stabil, tünetmentes, terhelhető ízület elérése, továbbá a degeneratív elváltozások kialakulásának megelőzése. A műtéti kezelésnek két formáját alkalmazzák: 1. Csont-ín csont pótlás (Bone-tendon-bone; BTB) A szalag beültetését atrhroszkóposan végzik. A térdkalács alatt elhelyezkedő ínból (patellaín) nyerik a pótláshoz szükséges graftot. A kivett ín mindkét végén csontot is eltávolítanak a térdkalácsból és a sípcsontból, emiatt szükséges egy kb. 8-10 cm-es vágás a középvonalban. A műtéti technika lényege, hogy egy furatot készítenek a sípcsont és a combcsont állományába, ahova behúzzák a leválasztott índarabot.
Az ín rögzítése csavarokkal történik a combcsonthoz és sípcsonthoz. 2. Combhajlító inakkal történő pótlás (Hamstring graft) Az inakat ebben az esetben a comb belső oldaláról veszik, ehhez egy kb. 3 cm-es vágás szükséges. Hasonlóan a BTB műtéthez a combcsont és sípcsont állományába készítenek furatot, majd arthroszkópos módszerrel húzzák be a kivett inakat, melyeket ebben az esetben is csavarokkal rögzítenek. Műtét utáni rehabilitáció Már a műtétet követő első napon megkezdődik, amikor izometriás feladatok (izomfeszítés ízületi elmozdulás nélkül) végeztetése, továbbá 0-30 fokos tartományban történő mozgatás történik. A tehermentesítés 10-14 napig szükséges, ilyenkor mankó segítségével tud a páciens közlekedni. Külső, állítható fokú rögzítő (brace) használata gyakori, mely segítségével a műtéti technika típusától függően korlátozható a hajlítás és/vagy nyújtás az ízületben. A varratszedés a 14. napon történik, ezután már hatalmas jelentősége van a mozgásterápiának. A rehabilitáció teljes ideje általában 6 hónap, amely alatt javasolt folyamatos kontroll mellett gyógytornázni.
Az izomerősítést ebben a szakaszban már el kell kezdeni, de a 6-8. hétig elsősorban zárt láncú (azaz olyan feladatok, ahol a talp érintkezik valamivel, pl. : padló, labda) gyakorlatokat kell végezni. Sporttevékenységként a terapeutájával egyeztetve választhatja: szobabiciklizést, gyors és hát úszást vagy a lépcsőzést. A keresztszalag műtét utáni 12. héttől az elsődleges célja a megfelelő izomerő és stabilitás elérése, melyben nagy segítséget nyújthatnak az instabil felszínen végzett gyakorlatok. Itt is érdemes gyógytornász segítségét kérni, hiszen a célzott feladatok, valamint a fokozatosság betartása szakember segítségét igényli. Javasolt sporttevékenységek között itt már megemlíthetjük akár a futást is, amennyiben terapeutája is úgy ítéli meg, hogy állapota ehhez megfelelő. Olyan térdspecialista gyógytornászt keres, aki megfizethető áron dolgozik és komplex kezelési tervet állít fel a keresztszalag műtéte után? Kérjen tőlünk visszahívást vagy jelentkezzen be online! Gyógytornászaink akik keresztszalag műtét után segítenek Ez történik, ha nem kér gyógytornát keresztszalag/LCA műtét után A keresztszalag/LCA műtét utáni gyógytorna elmulasztása ebben az esetben valóban súlyos következményekkel járhat, hiszen a nem megfelelő időben elkezdett nem megfelelő terhelés hatására a frissen műtött területen a keresztszalag akár el is szakadhat, amely egy újabb műtéti beavatkozást igényel.
Ezt követően megkezdődhez a célzott kezelés, a gyógytorna. Ebben a szakaszban először is, ha szükséges az Ön által választott gyógytornász a zsugorodott, letapadt lágyrészeket különböző manuális technikákkal, nyújtó gyakorlatokkal fellazítja. A kezelések során olyan feladatokat kap, amelyeket megtanul helyesen kivitelezni, s ezeket otthonában házi feladatként Önnek is el kell végeznie a hatékony felépülés érdekében. A terápia során az egyszerű gyakorlatoktól haladunk az egyre komplexebb, eszközökkel és proprioceptív (helyzetérzékelő) fejlesztéssel összekötött gyakorlatok felé annak érdekében, hogy a műtött térdízületet minden helyzetben stabilan tartsuk. A közös munkának köszönhetően már néhány alkalom után érezni fogja, hogy a műtött térde stabilabbá válik, szabadabban végezhet guggolásokat, nem fog fájni az operált terület és hamar visszatérhet a kedvenc sportjához. Nálunk, más rendelőkkel szemben a terápia árába a különböző manuálterápiás módszerek, gyógytorna, kinezio tape használat, amennyiben szükség van rá, beletartozik az alkalom díjába.