Hatvanöt rózsának nevezik leggyakrabban a cisztás fibrózist, mely hazánkban is többeket érintő, kellemetlen betegség – ráadásul örökölhető is. Hazánkban hatszáz betegről tudni Bár meglehetősen ritka betegségről van szó, a cisztás fibrózisnak már beceneve is van, sixty-five roses, azaz hatvanöt rózsa. Az elnevezés Kaliforniában született, ahol egy kórházban a cisztás fibrózisos gyermek betegek nem tudták kimondani a kór nehéz megnevezését, ezért egy hasonló, ám érthető névre cserélték. Európában az egyik leggyakrabban öröklött genetikai betegségről van szó, melyet valószínűleg minden huszonötödik európai ember hordoz – ám ahhoz, hogy valaki valóban megbetegedjen, mindkét szülőtől meg kell kapnia a hibás gént. Forrás: Thinkstock A betegség tünetei A cisztás fibrózis változatos tünetekkel jelentkezhet, mivel többféle szervet is érinthet. Az enyhe formától a súlyosig többféle módon okozhat problémákat: mivel a szervezet mirigyei sokkal sűrűbb váladékot termelnek, mint az megszokott, a tüdőben, hasnyálmirigyben, illetve a szaporító szervek működésében is elakadások lépnek fel.
A tünetek másik része a CF által okozott szervi károsodásokra a vezethető vissza. A CISZTÁS FIBRÓZIS KÖVETKEZMÉNYEI Tüdő és légutak. A leggyakoribb légzőrendszeri következmény a fertőzésekre való fokozott hajlam, melynek következtében gyakran visszatérő tüdőgyulladásos epizódok jelentkeznek. Hosszabb fennállás esetén a légutak szerkezete is károsodhat, melynek következtében a kisebb légutak (bronchusok, bronchiolusok) kórosan kitágulhatnak, hegesedhetnek, faluk megvastagodhat, ami tovább ronthatja a már egyébként is rossz légzőműködést. Végső soron a betegség légzési elégtelenségbe torkollhat, amikor a légzőrendszer már olyan mértékben károsodik, hogy többé nem képes elvégezni a létfontosságú légcserét, ezzel életveszélyes állapotba sodorva a beteget. Emésztőrendszer. A sűrű, tapadós nyák a normális emésztéshez elengedhetetlen enzimek kiválasztását is gátolja. Ennek következtében zavart szenved a létfontosságú tápanyagok (fehérjék, zsírok, zsírban oldódó vitaminok stb. ) felszívódása.
Fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű étrend bevitele. Fizioterápia segítségével illetve különböző légzőgyakorlatok alkalmazásával szintén a légúti váladéktól próbálják megszabadítani a beteget. Mindezek mellett a család és a gyermek pszichés támogatása lényeges. Genetikai rendellenességek Jelenleg körülbelül 4000 genetikai rendellenesség ismert. A legtöbbjük nagyon ritka, minden több tízezredik vagy több milliomodik ember érintett, ám vannak ettől gyakrabban előforduló betegségek. Sajnos mivel ez a betegség az élettartamot jelentősen megrövidíti, így erre is gondolni kell. Abban a családban, ahol ez a betegség már előfordult, lehetőség van prenatalis vizsgálatra. Ez azt jelenti, hogy újabb gyermekvállalás esetén a terhesség korai szakaszában lehetőség van annak megállapítására, hogy a magzat szenved e ebben a betegségben, illetve a szülők genetikai kivizsgálása is megtörténik. (Bővebben a betegségről lásd: Cisztás fibrózis - WEBBeteg)
PGD (preimplantációs genetikai diagnosztika) segítségével az is elkerülhető, hogy két hordozónak beteg gyermeke szülessen: egy speciális lombikprogram keretében az osztódásnak indult embriókból kivett néhány sejten elvégzett genetikai teszt segítségével kideríthető, hogy az embrió örökölte-e a szülőktől a hibás gént. A kiválasztott egészséges embriót az anyaméhbe ültetve elkerülhető, hogy beteg gyermek szülessen, mert azok az embriók, akik mindkét szülői mutációt örökölték, nem kerülnek beültetésre. A szűrés nem csak abban lehet a gyermeket tervező párok segítségére, hogy egészséges babának adhassanak életet, de a férfi meddőség okának kiszűrésére is alkalmas. Nem ritka ugyanis, hogy ennek hátterében cisztás fibrózis mutáció áll. A férfi ondóvezeték sejtjei ugyanis nagyon érzékenyek ezekre a génhibákra, ezt azonban kevesen tudják még az orvosok közül is, így hosszú évek is eltelhetnek úgy, hogy nem derül ki, mi okozza a meddőséget. Az összes férfi meddőség 1-2 százalékának CFTR mutáció az oka, de az úgynevezett obstruktív azoospermia esetében (ilyenkor valamilyen ondóúti elzáródás okozza a meddőséget) már jóval nagyobb számról beszélünk, itt az érintettek 30 százalékánál a CFTR mutációkhoz köthető a probléma.
Az interferonok képesek lehetnek a tüdőben a hegképződést lassítani. Ha súlyos légzési elégtelenség áll fenn, akkor szóba jöhet a tüdőtranszplantáció is. A tüdőfibrózis szövődményei és kimenetele A tüdőfibrózis talaján gyakoribbá válhatnak a fertőzés okozta hörgő- és tüdőgyulladás, illetve heveny vagy idült légzési elégtelenség alakulhat ki. A betegség lefolyása egyénenként változó: lehet több évig stagnáló, vagy hirtelen romló, és akár 4-6 éven belül halálhoz is vezető. A megfelelően alkalmazott kezeléssel azonban a folyamat lassítható, a tünetek enyhíthetőek. Forrás: WEBBeteg Orvos szerzőnk: Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász
Nem specifikus tünetek is elég gyakoriak, mint a teljesítőképesség-csökkenés, fáradékonyság, fogyás, ismeretlen eredetű láz. A tüdőfibrózis okai A betegben való kialakulását, az esetek közel felénél vissza lehet vezetni valamilyen ismert tényezőre. Súlyos fertőzést követően vagy azt kísérően is megjelenhet, főleg influenza okozta vagy bakteriális lebeny tüdőgyulladás esetén. Sokszor foglalkozási ártalomként kialakult tüdőelváltozás formájában találkozunk vele, mint különböző anorganikus (kvarcpor, azbesztpor) és szerves porok (pamutpor), különböző gázok (nitrogén, kén), füstök, gőzök (tisztítószerek, sósav), hajlakk vagy gyomirtó permet hosszan tartó, nagy mennyiségű belélegzése után. Tumoros betegek kezelésében használt bizonyos kemoterápiás szerek (bleomycin), és a mellkasra kapott sugárkezelés is vezethet kötőszövetes elváltozáshoz a tüdőben. Krónikus szívbetegek és veseelégtelenek körében is gyakran megfigyelhető, hogy a tüdővizenyőből fibrózis alakul ki. Bizonyos autoimmun betegségek is érinthetik a tüdőt is, rostos elfajulást ( fibrózis) okozva.
Emellett mutatósak is, ültessük akár sövényként, akár egymagában. Virágainak pompás az illata, ezért nem csoda, ha kísértésbe esünk, hogy lenyessük és vázába tegyük valamennyit. Jó, ha sikerül leküzdenünk ezt a kísértést, mert minél több virágot vágunk le, annál kevesebb csipkebogyónk terem. A csipkebogyó leszedése és feldolgozása A csipkebogyó az első őszi fagyok idején érik be. Rózsaszaporítás magok nélkül – a krumplis módszer. A csipkebogyó azon gazdák számára kínál jó lehetőséget, akik nem kívánnak sokat áldozni az ültetvény telepítésére és fenntartására, viszont jövedelmező vállalkozásba szeretnének fogni a lehető legkisebb kockázattal. E gyümölcs termesztésében a legnagyobb buktató a betakarítás, viszont a gépi betakarítás lehetősége ezt a hátrányt is segít semlegesíteni. Az ültetvény növényállományának "alapanyaga" könnyen beszerezhető és szaporítható, a csipkebogyó gyorsan és bőven terem. Viszonylag gyorsan megújul, fenntartási költségei alacsonyak. A betakarítás elhúzható, a termés jól tárolható, és tág a felhasználási lehetőségek köre.
Ne ültessük a bokrokat sövényszerűen, közel egymáshoz, különben az oldaltörzsek ívelő és tüskés ágai összegubancolódnak és megnehezítik a metszését, valamint a szüretet. Mivel a köszméte levelei már kora tavasszal hajtanak, ezért a csupasz gyökerű palántákat vagy ősszel, vagy nagyon kora tavasszal kell elültetni.
Ha a mesterséges rétegződéshez anyagot gyűjt, akkor nyár végén a talajjal ellátott dobozokba kerül, és hűvös helyre, például pincébe vagy hűtőszekrénybe kerül. Tavasszal a nyílt terepen történő vetés április végén vagy május elején történik. Délen 1-2 héttel korábban, Szibériában és a Távol-Keleten - éppen ellenkezőleg, később. Hogyan lehet nevelni csipkebogyót magokból otthon Az otthoni csipkebogyó növesztése több szakaszból áll. Ennek a növénynek a magjait nagyon sűrű héj borítja. Megsemmisítéséhez az ültetési anyagot nedves környezetben, hűvös körülmények között kell tartani. Vadrózsatermesztés házikertben: szép és finom is lehet - Bálint gazda kertje | Bálint gazda kertje. Először a magot rétegződésre, majd csírázásra küldik, majd a földbe ültetik. Magkészítés és rétegzés A csipkebogyó magnemesítésének első szakasza a rétegződés, azaz. a telelés utánzása. Ehhez vegyen egy boltban vásárolt vagy önállóan összegyűjtött magot, és keverje össze termékeny, könnyű, jól megnedvesített talajjal. Ez lehet univerzális palántaföld vagy saját felszíni talaj, fekete tőzeg, humusz és homok keveréke (2: 1: 1: 1 arány).
A maganyagot a legjobban egy boltban lehet megvásárolni, ez garantálja a jó csírázást és a növénynek a deklarált tulajdonságoknak való megfelelését.
Gépi betakarításra alkalmas, viszont nagy hátránya, hogy gyümölcse nem egyszerre érik, s a túlérett bogyó sérülhet a betakarítás során. Eladó pitbull terrier Babyzen yoyo babakocsi M1 élő adás internet
Bodnár István, kertészmérnök, Bakta Forrás: Kárpátinfo hetilap A legelterjedtebb rózsafaj a Rosa canina - gyepűrózsa. Hosszú életű növény, akár 100 évig is elél. Fagytűrő képessége nagyon jó, hiszen akár -230C-ot is elvisel. A hideg, kötött talajok kivételével gyakorlatilag mindenütt gazdaságosan termeszthető. A növény 2-5 méter magas, ágait 5-7 levélkéből álló leveleinek levélnyelét, sőt még a levelek főereit is szúrós tüskék borítják. Júniusban tűnnek fel magányosan vagy 2-3-as csoportokban 4-6 cm átmérőjű halvány rózsaszínű virágai. Termései szeptemberben, októberben érnek, narancsskarlátvörös színűek, középnagyok (1, 5-2 cm hoszszúak) alakjuk oválistól a kerekdedig terjedhet. A gyümölcsök sokáig a bokron maradnak, így télen kitűnő táplálékul szolgálnak a madaraknak. Ősszel és kora tavasszal is ültethetjük. Ültetés után a vesszőket négy-öt rügyre metsszük vissza. Az égerlevelű fanyarka termesztése - 1. rész - Bogyósok - Gyümölcs. A kihajtó vesszőkből a harmadik évben hat-nyolc vázágat hagyunk meg. A vadrózsa az egyéves vesszőkön és a kétéves gallyakon hozza termését.
Távol-Keletről származik, ott a tengerparti sávokban él. Igénytelen növény, gyengébb talajokon is jól terem. A gyepűrózsánál nagyobb hozamú, és a gyümölcse is nagyobb méretű. Ajánlott térállása 3, 5-4x0, 5 méter. Hektáronkénti hozama 3, 5–6 tonna lehet. Gépi betakarításra alkalmas, viszont nagy hátránya, hogy gyümölcse nem egyszerre érik, s a túlérett bogyó sérülhet a betakarítás során. Kézi és gépi szedésre is javasolt. Ehhez a fajhoz szintén könnyen és olcsón hozzájuthatunk (a kereskedőktől), és a szaporítása is könnyű. 3. Gyapjas rózsa (Rosa villosa). Középnagy cserje, feltörő alkatú bokra két méter magasra nő meg. Nagyméretű, gömbölyű, sötétpiros termése jellegzetesen bársonyosan szőrös. Intenzív termesztésben, 4x1, 5 méter sor- és tőtávolság esetén, hektáronként 2–2, 5 tonnát terem. Kiválóan alkalmas a gépi betakarításra. Nehéz hozzájutni e fajhoz, továbbá a szaporítása is nehézkes. 4. Szürke rózsa (Rosa dumalis). Erős növekedésű cserje, amely a háromméteres magasságot is eléri. Hajtásait horogszerűen ívelt tüskék borítják, így a kézi betakarítás rémálom.