Azt is hozzátette, hogy ehhez a színvonalhoz persze a maihoz képest gyökeresen más adórendszer tartozik. Sokan felhördültek, hogy micsoda túlzás a havi 250 ezer forintos nettó minimálbér belengetése. Székely Sándor, az ISZOMM országgyűlési képviselője egy indulatos blogbejegyzésében fejtette ki, mennyire képmutatás a műfelháborodás. Hogy mi a túlzás, az egyéni mérlegelés kérdése. Ha elhisszük a KSH legutóbbi adatait, akkor ma 450 ezer forint a bruttó átlagkereset, ami 270 ezer nettónak felel meg, s így már rögtön más megvilágításba kerül az említett nettó 250 ezres minimálbér iránti elkötelezettség. 200 (szám) – Wikipédia. Tény, az átlag és a minimum között nagy a különbség, de bármit is állít a KSH, az eléggé közkeletű, hogy Magyarországon pocsék a bérszínvonal, sőt az EU-ban csak Bulgáriában rosszabb. Úgy is mondhatnánk, hogy ha a magyar béreket a magyar gazdaság teljesítőképességének szintjén vizsgáljuk, akkor ezeknek lényegesen magasabbnak kellene lenniük, s így már messze nem túlzás a 250 ezres minimum. Hogy mit tud a magyar gazdaság?
Ennek fényében nem csoda, hogy gyakori volt az éhezés, a szegény családokban élő gyerekek tejhez is csak ünnepnapokon jutottak hozzá, hiszen a tej literenkénti ára a korszakban fél pengő körül mozgott. Ehhez képest a szintén alsó osztályba sorolt proletariátus – a városi ipari munkásság – magasabb életszínvonalat biztosíthatott magának. A szakmák között nagy eltérés mutatkozott, míg a nyomdászok 1938-ban 2300 pengős fizetést kaptak, addig a textilipari munkások – főként nők – gyakran alig 1000 pengős fizetésben részesültek. Az átlagfizetést sokan még így sem érték el, a családban mindenkit mozgósítani kellett a munkára, hogy alapvető létszükségletek terén – mint a lakhatás és az élelmezés – ne szenvedjenek hiányt: túlzónak hat, de egy jobb minőségű vágódeszka értéke akár az öt pengős árat is elérhette. A szegény parasztsággal szemben még így is nagyobb állami védelmet élveztek, gyakran részesültek pótlékokban, és az egészségügyi ellátáshoz is könnyebben fértek hozzá. Összességében a 20. század első felét a társadalmi mobilitás, az urbanizáció térnyerése határozta meg, de a politikai és gazdasági változások, vagy akár a kettős társadalom hosszúra nyúlt árnyékai megingatták az addig is törékeny egyensúlyt.
MÉRCE Szerző: BÜTTL FERENC 2021. 11. 05. A kormányfő nem csupán belengette júniusban a 200 000 forintos bruttó minimálbért, de a munkaadók és munkavállalók közti megszokott érdekegyeztetést mintegy felülírva meg is "szavaztatta" a fideszes szavazókat éberen tartó soron következő nemzeti konzultáció keretében. A klasszikus országos bértárgyalási folyamat, amikor a munkaadók és a munkavállalók egyezkedését, huzakodását, megegyezését az állam pusztán figyelemmel kíséri, moderálja, esetleg befolyásolja, Magyarországon már rég a múlté. A NER-ben az állam nem közvetít a szereplők között, hanem előír – hol szolidabban, hol keményebben. A idei "menet" ennek különlegesen szép példáját mutatta/mutatja: bruttó 200 000 forint lesz a minimálbér, mert…, mert Orbán Viktornak tetszik ez a szép kerek szám. Szép is, szépen kommunikálható a 2022-es választások előtt. Ennyi és punktum! Így is lett, november 3-án a kormány a Facebookon közölte: megvan a megállapodás. Micsoda meglepetés! Persze ettől még lehet indokolt, észszerű, közgazdasági és egyéb értelemben kívánatos stb., de demokratikus gazdasági érdekegyeztetés aligha.
Több ezer forint esik ki havi szinten Egy budapesti rokkantnyugdíjas esetében ez több ezer forintos spórolást jelentett: 9800 forint helyett kevesebb mint 4 ezer forintot kellett fizetnie a bérletért. csoport pedig további 30%-ot tesz ki. Utóbbiak jelentős részének - akik fogyatékossági támogatásban részesülnek - többségének ráadásul alapból jár az ingyenes, illetve 90%-os kedvezményes utazás, ők tehát nem kaptak vissza semmit, lévén, hogy tőlük el sem vették az utazási kedvezményt. - Az I., II. Fogyatékossági Támogatás Fellebbezése. kategóriába a legsúlyosabb betegek tartoznak, azok, akik a mostani rendszer szerint 70%-ban, a korábbi rendszer szerint 80% fölött veszítették el munkaképességüket. A harmadik kategóriát azok alkotják, akik a korábbi rendszer szerint 67%-os, az új rendszer szerint 50%-79%-os egészségkárosodást szenvedtek el, illetve annál alacsonyabbat. Az I., II. kategóriába nem egészen 100 ezer olyan ember tartozik, aki 2011 december 31-ig még nem töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárt. Az 57. életévét betöltő, harmadik kategóriába tartozók pedig 50-60 ezren vannak.
Durva: 150 ezer család kedvezményét vette el a kormány - Te köztük vagy? - Terasz | Femina Ezek voltak 2017 legfontosabb gazdasági változásai – libsiknek ez eretnek olvasmány – MINDEN SZÓ EZEK VOLTAK 2017 LEGFONTOSABB GAZDASÁGI VÁLTOZÁSAI Jóval nagyobb sebességre kapcsolt 2017-ben a magyar gazdaság, oly mértékben, hogy az az előzetes várakozásokat is felülmúlta. A gyorsulást a lakossági fogyasztás bővülése és a beruházások mértékének növekedése is segítette. Jól teljesített a GDP, bővült a foglalkoztatottság, nőttek a keresetek. A összefoglalta a magyar gazdaság változásait. Számos terméknek csökkent 2017 januárjától az általános forgalmi adója (áfa), ami a fogyasztók pénztárcáján is érződött. Fogyatékossági támogatásban részesülő személy munkavégzése. A 27 százalékos áfa kulcsa több termékcsoport esetén is kisebb lett: a friss tej, a nyers csirkehús és a tojás esetében (5 százalék); a vendéglátásban (a helyben, nem munkahelyi étkezdében fogyasztott ételeknél ment le 18 százalékra); az internetnél első körben szintén 18 százalékra csökkent. Ugyanakkor az áfabeszedés hatékonyságának növelése érdekében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a 2017-es év elején kiterjesztette az online pénztárgépek rendszerét számos tevékenységi körre.