Amit a levelekbe töltünk, abba csak őrölt köményt és borsikafüvet keverünk. 2. A káposztalevelek vastag erét elvékonyítjuk, de tökéletes az is, ha húsklopfolóval esünk neki. A húsos masszával megtöltjük, begöngyöljük. 3. A szalonnát apró kockákra vágjuk és egy akkora lábasban vagy bográcsban, amiben majd elfér az egész töltött káposzta, a zsírral rásegítve, kisütjük. Közben a hagymát finomra aprítjuk, a pörcösödő szalonnára szórjuk, megfonnyasztjuk. 4. Töltött káposzta bográcsban recept. Közben az aprókáposztát ha túl savanyú vagy sós kimossuk, különben nem kell! Néhány vágással rövidebbre aprítjuk. A szalonnás hagymát a pirospaprikával megszórjuk, a tűzre visszatesszük. Kevergetve megforrósítjuk, majd azonnal, – nehogy megégjen –, fölöntjük jó 1 liter vízzel. Belerakjuk az aprókáposztát, a köménnyel és a zúzott fokhagymával fűszerezzük, a Piros Arannyal tüzesítjük. Sózni egyelőre nem kell, mert a káposzta is, a belekerülő kolbász is általában elég sós. A lábszárszeleteket és a kolbászt belerétegezzük. 5. Tetején elrendezzük a töltelékeket és a gombócokat.
A tetejét egész levelekkel fedjük le, ráöntjük a vizet, a kaprot. Lassú tüzön hagyjuk, miután felfőtt én 30 percet főzöm, nem szeretem ha nagyon megpuhul a rizs:) Jó étvágyat Elkészítés: Az angolszalonnát kisütöm, félreteszem. Serpenyőben felforrósítom a zsírt, és a kolbászkarikákat megpirítom. Kikapom a zsírból, és azonnal ráteszem a besózott karajszeletkéket, melyeket mindkét oldalán barnáspirosra sütök. Ezeket is kikapom a serpenyőből, és máris mehet bele az apróra vágott hagyma, majd nem sokkal utána a darált hús. Ezt már higgadt tűzön összepirítom, majd félreteszem. A rizst félpuhára főzöm. A káposztát kimosom, a levelekből kivágom a vastag torzsakezdeményeket. Elkészítem a tölteléket. A pirítmányhoz hozzáteszem a rizst, a tojást, a sót, a borsot, a pirospaprikát, a kakukkfüvet és az apróra vágott petrezselymet. Tökéletesen össze kell dolgozni. Fontos, hogy ezt hideg állapotban végezzük. Elkészítem a takartakat. A tölteléket 8 részre osztom. A levél aljára teszem a sült karajszeletet, erre jön 2 kolbászkarika, erre a töltelék, és a tetejére 1 szelet angolszalonna.
Ebben nyilván döntő szerepe volt a nagyszerű színészi alakításoknak, köztük a főszereplő Latinovits Zoltán játékának. A történet a legszebbnek mondott 40-es évei legelején járó férfi napi, sokszor kicsinyesnek tűnő gondjai körül forog. Így címe idézőjelessé, kérdőjelessé válik, mint ahogyan a korabeli nézők is sejthették előre, hogy egy ennyire közhelyes cím csak gunyoros lehet valójában. Szereplők További szereplők: Negrelli Béla, Sterk László, Müller Péter, Farkas Tamás, Léka Géza, Fakan Balázs A történet Alker Tamás újságíró közgazdasági egyetemi végzettségével egy budapesti nagyvállalat üzemi újságját szerkeszti, bár ír cikkeket komolyabb napilapoknak is. Válása óta albérletben lakik egy idős asszonynál egy apró cselédszobában, és életével, munkájával egyaránt elégedetlen. 1971 nyarának-őszének fordulóján az ő élete is egyfajta fordulóponthoz ér több vonatkozásban is. Negyvenéves lett, és épp nagyobb albérletbe költözne, hogy barátnőjével összeköltözhessenek. Az Új Írásban végre megjelent néhány – bár nem a legjobbaknak tartott – régi verse.
Játékfilmstúdió Ország Magyarország Nyelv magyar Játékidő 82 perc Képarány 1, 33:1 Forgalmazás Forgalmazó Mokép (mozi) Bemutató 1972. február 24. Korhatár 12 év (Magyarország) További információk IMDb A legszebb férfikor Simó Sándor 1972 -ben bemutatott fekete-fehér játékfilmje. A forgatókönyvet a rendező Erdős Zoltán azonos című novellájából írta. A filmben két rövid idézet hangzik el Soós Zoltán verseiből, akinek életrajzi adatainak egyes elemei egyébként némileg emlékeztetnek a film főhősére. A film 1971. szeptember 1-től kevesebb mint két nap története, ezen keresztül mégis hiteles korrajz és a kimondva talán érdektelennek tűnő téma ellenére a láncszerűen felfűzött apró történetek sora érdekes és fordulatos filmmé állnak össze. Érdekességek [ szerkesztés] Valkó László és Willner némileg eltérő karakterként szerepelnek Simó Sándor 1969-es Szemüvegesek című filmjében szintén Bujtor István és Gál Péter alakításában. Bár az utalások szerint Willner a cselekmény idején nemrég lett a Népszabadság vezetője, ennek ellenére nem lehetett a mintája Sarlós István.
Ez pedig olyan humorforrás, ami egy bohózatnak mindenképpen főnyeremény. Egy idő után számolatlanul röpködnek a poénok, az egymondatos be-, ki- és visszaszólások. De a darab humora csak részben verbális forrású, a másik fele az egyre sokasodó faramuci helyzetekből fakad, és pár hasraesős vicc is kerül a 160 perces előadásba, anélkül eleve nem bohózat a bohózat. Ennél többet elárulni azonban már hiba lenne, legyen elég annyi, hogy a kikapcsoló szórakozásunk garantált, helyenként egészen könnyesre kacagós a Legszebb férfikor. Nem beszélve arról, hogy még egy jóleső nosztalgia tripet is beindít az emberben. Hogy a rendező számára eddig idegen terep volt a bohózat műfaja, semennyire sem érződik az előadáson. Egy percre sem lankad a ritmus, a sztori könnyedén viszi magával a nézőjét, és hagyja őt jókedvűen fel-felnevetni, sőt olykor még hosszabban is. Ebben nagy szerep hárul persze a színészek re is, akik szemmel láthatóan nagy kedvvel és felszabadultan komédiázzák végig mind a két felvonást.
Játékfilmstúdió Ország Magyarország Nyelv magyar Játékidő 82 perc Képarány 1, 33:1 Forgalmazás Forgalmazó Mokép (mozi) Bemutató 1972. február 24. Korhatár 12 év (Magyarország) További információk IMDb A legszebb férfikor Simó Sándor 1972 -ben bemutatott fekete-fehér játékfilmje. A forgatókönyvet a rendező Erdős Zoltán azonos című novellájából írta. A filmben két rövid idézet hangzik el Soós Zoltán verseiből, akinek életrajzi adatainak egyes elemei egyébként némileg emlékeztetnek a film főhősére. A film 1971. szeptember 1-től kevesebb mint két nap története, ezen keresztül mégis hiteles korrajz és a kimondva talán érdektelennek tűnő téma ellenére a láncszerűen felfűzött apró történetek sora érdekes és fordulatos filmmé állnak össze. A forgatási helyszínek [ szerkesztés] A film utcai jeleneteit eredeti helyszíneken forgatták. A történet tulajdonképpeni főszereplője, a lakás a Hollán Ernő utcai Odeon mozi épületében volt (Hollán Ernő utca 7. Ma a mozi helyén a Budapest Jazz Club található).
Nem is vitatom, sőt ettől még keserűbb az egész. Az ő jelenléte, sorsa még jókora lapáttal rádob a film által közvetített nyomottságra, többszörösen is árad belőle a valóságszag. Ha hozzávesszük, hogy végül mi volt és lett vele, érthető, miért tudta ennyire jól hozni a figurát és hogy, mennyire nincs kiút, még ha fejre állunk is... 2018-07-05 23:53:31 betti #3 Szóval Latinovits ilyen is tud lenni... :-) Nagyon tetszett - és a többi szereplő is, spontának, hitelesek, a morgásuk, a reakcióik, hihetetlen jók. K&h bank eladó ingatlanok login Ballagási ajándék osztályfőnöknek Kowalsky meg a vega Beigli vagy bejgli az
Bár az utalások szerint Willner a cselekmény idején nemrég lett a Népszabadság vezetője, ennek ellenére nem lehetett a mintája Sarlós István. A Szemüvegesek ben Willner az emigrációt emlegeti, és Sarlós a Szovjetunióban sem élt. Így Willner feltehetően Simó archetípusa a jószándékú, régi, emigrációból hazatért, egykori illegális kommunista középvezetőknek. [1] Mint ahogyan Valkó is a tehetséges és ambiciózus fiatal műszaki értelmiségieknek. A film címe eredetileg az előteremtendő összegre utalva Húszezer lett volna. Az Odeon moziban éppen a Sztriptízbár a Sohoban című filmet játsszák. Források [ szerkesztés] Megjegyzések [ szerkesztés] Főoldal TV műsor DVD / Blu-ray Filmek Színészek Rendezők Fórumok Képek Díjak (1972) A negyvenes éveiben járó Alker Tamás üzemi újságíró, elvált, körülményei rendezetlenek, lakása nincs, mint annyi más hasonló körülmények között élő kortársának. Szerelmével, Eszterrel sem élhet együtt, mert az asszony nem mer elválni, fél a bizonytalantól. Tamás most két évre bérbe vehetne egyet, de ehhez húszezer forintra lenne szüksége.