Erdei fülesbagoly természetes környezetében, jellegzetes névadó toll-füleivel/c. wikimedia kép A korábbi évek során megszokott gyakorlatunkat követve természetesen bemutatjuk az Év madara 2020 címért versengő három tollas jelöltet egy kicsit részletesebben. Tesszük ezt azért is, mert a tavalyi évhez hasonlóan az idei három jelöltet is meglehetősen ritkán pillanthatjuk meg természetes élőhelyükön. Életmódjuk miatt ráadásul még a természetet rendszeresen járó olvasók sem találkoznak velük gyakran. Természetesen ahogy megszületik majd a végeredmény és kiderül, hogy melyik tollas jószág kapta a legtöbb szavazatot és ezzel lett végül 2020 év madara, frissítés formájában megosztjuk olvasóinkkal. Frissítés: Lezárult a verseny. Írásunk végén olvasható, hogy melyik bagoly lett az év madara. Év madara 2020 jelöltjei: Erdei fülesbagoly Az erdei fülesbagoly ( Asio otus) nem meglepő módon a bagolyfélék családjába tartozó madár. Képe a cikk elején látható. A hazánkban előforduló bagolyfélék között közepes méretűnek tekinthető és ez egyébként a három év madara jelölt vonatkozásában is így van.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el az "Év madara" programját. Ennek célja, hogy a társadalommal megismertesse azokat a madárfajokat vagy fajcsoportokat, amelyek védelmében a lakosság vagy annak egyes csoportjai (például gazdálkodók, vadászok, pedagógusok) különösen fontos szerepet kaphatnak. Emellett felhívja a figyelmet azokra az érdekütközésekre, konfliktusokra, amelyeket fel kell oldani. Az év madarának csak olyan fajt választanak, amelynek folyamatos védelmében az egyesület tevőlegesen is részt vesz. 2011-ben kísérletképpen internetes szavazással választatták meg, hogy a három ajánlott faj közül melyik legyen 2012-ben az év madara. Az akciót sikeresnek ítélték, ezért a következő években is így választanak.
Lezárult a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) internetes szavazása 2019 év madaráról. A legtöbb szavazat a gólyatöcsre érkezett, ezért a civil szervezet ennek a madárnak, illetve élőhelyvédelmi lehetőségeinek bemutatásával foglalkozik kiemelten a jövő évben. A július 3-ától július 23-áig tartó szavazás alatt a választási lehetőségként felajánlott három madárfajra: a gólyatöcsre, a gulipánra és a nagy pólingra összesen 8993 voks érkezett., a sorrend pedig így alakult: 1. gólyatöcs – 3617 (40%) 2. nagy póling – 2882 (32%) 3. gulipán – 2494 (28%) Az MME 1979-ben indított "Év madara" programjának célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A 2019 év madara címet elnyerő gólyatöcs kopár, sekély vízborítású helyeken, laza telepeket alkotva, és egyesével is költ. Magyarországon rendszeres fészkelő, a költőpárok száma az adott év csapadékviszonyaitól függően 200-1000 pár között alakul. Főleg vízi rovarokat és más gerincteleneket szedeget össze a víz színéről és a partról.
Emberkövető viselkedése miatt az elektromos szabadvezeték-hálózaton az áramütés, az autók és vonatok általi elütés számos madár pusztulását okozza minden évben.
Hazai állománya a csapadékviszonyok függvényében ingadozik, 100-850 párra tehető. Thinkstock Csőre speciális táplálkozásmódjához idomult, a víz színén oldalirányban kaszálva apró rovarokat, rákokat szűr ki a sekély vízből. A hazai állomány fennmaradását a szikesek rekonstrukciója és megfelelő kezelése biztosíthatja. Vonuló, a telet a Mediterráneumban és Afrikában tölti. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft. Nagy póling A legnagyobb termetű hazai partimadár, feltűnően hosszú, lefelé hajló csőrrel. Magyarország vizenyős rétjein, turjánvidékein és lápjain szórványosan és csak kis számban költ, fészkelő állománya csak 20-60 párra tehető. Fészkét a vizenyős élőhely szárazabb foltjain, főleg száraz fűből építi. Hosszú és hajlott csőrével képes mélyen az iszapba és a laza talajba nyúlva férgeket és egyéb apró gerinctelen zsákmányállatokat keresgélni. Hazai állományának védelme csak jellegzetes költőhelyeinek, a turjánosoknak megőrzésével biztosítható. Vonuló, Afrikában és Ázsia déli részén telel.
Átlagos mérete 35 cm, szárnyának fesztávolsága pedig 1 méter körüli. Tollfülei és narancsvörös szeme jellegzetes vonást kölcsönöz kinézetének. Magyarországon a leggyakrabban előforduló bagolyfaj. Őshonos. Évente egyszer költ. Fészket nem épít. Kora tavasszal főleg elhagyott varjú fészekbe rakja 3-6 tojását. A fészeklakó fiókák 2 hónapos korukra már önellátóak. Ha létezne cuki-madár olimpia, a fülesbagoly fióka biztosan dobogós lenne. Íme: A hidegebb időszakban sem költöznek el, itt telelnek. Sőt, északabbra lakó rokonaik is gyakran költöznek hozzánk hidegebb teleken. Ennek az az oka, hogy a táplálékuk zömét alkotó kisrágcsálók könnyebben elérhetők nálunk, mint a tartósan hóval borított vidékeken. Tavasztól őszig párban élnek, de ősz végétől kisebb nagyobb csoportokba állnak össze és így töltik a hidegebb időszakot. Ilyenkor gyakori, hogy a csapatok lakott településekre költöznek. Elsősorban örökzöldeken vernek tanyát, mert az emberek közelsége és a télen is takaró lombkorona védelmet nyújt számukra a nagyobb testű ragadozó madarakkal szemben.
A jövedelem utáni adót az arra illetékes önkormányzati adóhatósághoz kell bevallani és befizetni. Mikor adómentes a bérleti díj? A termőföld bérbeadásából származó jövedelem adómentességére vonatkozó szabályokat az szja-törvény 1. számú mellékletének 9. 4. pontja tartalmazza, mely szerint adómentes a termőföld-bérbeadásából származó bevétel, ha a termőföld haszonbérbe adása alapjául szolgáló, határozott időre kötött megállapodás (szerződés) alapján a bérlet időtartama az 5 évet (az adómentesség feltételéül szabott időtartam) eléri. Az adómentesség megállapításakor az írásban megkötött bérleti szerződés időtartama az irányadó. Abban az esetben, ha a mentesség alapjául szolgáló szerződés az adómentesség feltételéül szabott időtartamon belül bármely okból megszűnik – kivéve, ha az a szerződő feleken kívül álló ok miatt következik be, illetve ha a haszonbérleti szerződés azonnali hatályú felmondására kerül sor –, akkor a magánszemély köteles a korábban meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal növelt összegben a szerződés megszűnése éve kötelezettségeként megállapítani, bevallani és megfizetni [szja-törvény 1. sz.
Jó napot kívánok! A kérdésem a következő volna: 1. ha én, mint magánszemély kiadok egy ingatlant, akkor elég az adóazonosító jelemmel számviteli bizonylatot kiállítanom, akkor is, ha cég bérli ki az ingatlant, úgy, hogy a cég aztán el szeretné számolni ill. költségelni a bérleti díjat? Avagy ki kell kérnem az adószámom és vennem kell számlatömböt, és úgy adnom számlát? 2. Ha jól tudom, ez áfa-mentes tevékenység. Szóval ki fizet adót? Én vagy a cég? 3. Ha én közben bérlek egy másik ingatlant magasabb áron, mint ahogy a sajátomat kiadom, akkor is be kell fizetni az adót? Köszönöm válaszát. Üdvözlettel: Nagy Kamilla
február 19, 2021 Termőföld bérbeadásából származó bevétel adózása Mikor adómentes, és mikor adóköteles a termőföld bérbeadása? Hogyan kell számolni az ellenértéket, ha a bérlő terménnyel fizet? Mikor és kinek kell elkészíteni az adóbevallást? Ismertetjük e téma legfontosabb előírásait. A bérleti díj utáni adókötelezettség Az szja-törvény 17. § (4) bekezdésében foglaltak alapján a magánszemély termőföld-bérbeadásból származó bevételének – ha az nem adómentes – egésze külön adózó jövedelemnek minősül, amelynek bevallására és a jövedelmet terhelő adó megfizetésére vonatkozó szabályokat az szja-törvény 73. §-a határozza meg. Ha a magánszemély termőföldet ad bérbe és a bérbeadás nem minősül adómentesnek (mert például a bérleti szerződés időtartama nem éri el az 5 évet), akkor 15 százalék személyi jövedelemadó megfizetésére köteles a termőföld bérbeadásából származó bevétele után. Adókötelezettség esetén a bevétel egészét kell jövedelemnek tekinteni, vagyis e bevétellel szemben költséget elszámolni nem lehet.