Mellékvese túlműködés A mellékvese termelhet egy vagy több hormonból túl sokat. Az ok lehet magában a mellékvesében bekövetkező elváltozás, vagy az agyalapi mirigyből érkező túlzott ingerlés. A tünetek és a kezelés attól függ, hogy melyik hormonból - az androgén szteroidokból, a kortikoszteroidokból, vagy az aldoszteronból - termelődik túl sok. Phaeochromocytoma (mellékvesevelő daganat) A mellékvesevelő hormonjai az adrenalin és noradrenalin. Legfontosabb hatásaik az idegrendszer működésével függenek össze. Csökkent mellékvese-működés Addison-kór (mellékvesekéreg-elégtelenség) alakul ki, ha az elégtelenül működő mellékvese nem termel elegendő mennyiségű kortikoszteroidot. Addison-kór és Cushing-kór A mellékvesék párosan, a két vese felső pólusán, a vesék zsíros tokjában helyezkednek el. Két részből állnak, a külső a kéreg, a belső a velő. A mellékvese betegségei A mellékvese a vesék felső csúcsain sapkaszerűen elhelyezkedő páros szerv és ez a meghatározás két, egymástól fejlődésében és működésében független endokrin mirigyet jelent, amelyek csak elhelyezkedésük révén tartoznak egybe: a mellékvesekéreg és a belsejében elhelyezkedő mellékvesevelő.
Vérvizsgálatokat kell végezni (általános és hormonszintű kutatások), vizeletelemzés, MRI átvitel, ultrahang és számítógépes tomográfia készítése.
A nőknél a mellékvese ilyen jellegű megsértésének tünetei között, akut kortikális hiányosságként a következőket kell megkülönböztetni: éjjeli; az étvágy romlása; a pigmentáció megjelenése a bőrön; diszpepszia; hipoglikémia; alacsony vérnyomás; bőséges izzadás; hideg a kezekben és lábakban; mentális rendellenességek; ritka vizelés; hirtelen éles súlyvesztés; ájulás. A hiperplázia nyilvánul meg: akne; virilization; fokozott klitorisz; menstruációs ciklus rendellenességek; a mell méretének csökkentése; vízmérleg megsértése. Ha a daganatok által okozott mellékvese rendellenességeket a nőknél a következő tünetek jelennek meg: fokozott nyomás nyomai; hidegrázás; szájszárazság a szájban; a bőr cianózisa; pánik állapot; hányinger; hányás; fejfájás; az ízületek fájdalma; ingerlékenység; légszomj; fájdalom a hasban. Az Addison-kórra jellemző: remegés; állandó szomjúság; rendellenességek a központi idegrendszerben; memóriazavar; éjszakai vizelés. Ha vannak mellékvesebetegségek tünetei, a nőknek diagnosztizálni kell.
Mit értünk Cushing-szindróma és Cushing-kór alatt? A kiváltó októl függetlenül, Cushing-szindrómának nevezzük mindazokat a betegségeket, amelyekben a mellékvesékben túl sok kortizol képződik. Egyes betegekben az a Cushing-szindróma oka, hogy a mellékvesékben daganat vagy daganatok alakul(nak) ki. Más betegek esetében a mellékvesék kortizol termelését serkentő ACTH túltermelése okozza a betegséget. Abban az esetben, ha az ACTH-túltermelés forrása az agyalapi mirigy, Cushing-kórról beszélünk. A Cushing-szindróma meglehetősen ritka betegség. Nőkben gyakoribb, mint férfiakban, és általában 20-40 éves életkorban kezdődik. Mi a kortizol? A kortizolt a mellékvese termeli, nélkülözhetetlen az élethez. A kortizol teszi lehetővé azt, hogy reagálni tudjunk a különböző stressz-helyzetekre, köztük a betegségekre. A kortizolnak a szervezet minden szövetére van hatása. A kortizol hullámokban választódik ki, legnagyobb mennyiségben a korareggeli, legkisebb mennyiségben az éjszakai órákban. Mi okozza a Cushing-szindrómát és a Cushing-kórt?
A kortikoszteroid-hiány sok problémához vezethet. Ha például hiányoznak a kortikoszteroidok, a szervezet nagy mennyiségű nátriumot választ ki, és visszatartja a káliumot, ami a vérben a nátrium alacsony, míg a kálium magas szintjéhez vezet. A vesék nem tudják sűríteni a vizeletet, így, ha valaki, akinek kortikoszteroid hiánya van, túl sok vizet iszik, vagy túl sok nátriumot veszít, esni fog a vér nátriumszintje. A vizeletsűrítés képtelensége az illető túlzott vizeletürítését okozza, és az illető kiszárad. A jelentős kiszáradás és az alacsony nátriumszint csökkenti a vértérfogatot, és sokkban tetőződik. A kortikoszteroid-hiány vezet továbbá az inzulin - egy a vérben normálisan jelen lévő hormon - iránti igen kifejezett érzékenységhez is, úgyhogy a vércukorszint veszélyesen alacsonyra eshet. A hiányállapot gátolja a szervezetet abban, hogy fehérjéből szénhidrátot állítson elő, hogy a fertőzéseket legyőzze, és hogy a sebek megfelelően gyógyuljanak. Az izmok gyengülnek, még a szív is gyengévé válhat, és képtelen lehet a vér megfelelő pumpálására.
"Hogy ellensúlyozza a kortikoszteroidok hiányát", illetve megszabadulva a mellékvese-hormonok gátló hatása (negatív visszacsatoláson alapuló szabályozás) alól az agyalapi mirigy több kortikoszteroid-stimuláló hormont termel, azt a hormont, amelyik normálisan a mellékveséket serkenti. Mivel a kortikotropin (kortikoszteroid-stimuláló hormon) a melanintermelésre is hat, az Addison-kórosokban gyakran a bőr és a szájnyálkahártya sötéten elszíneződik. Az elsötétedés általában foltokban fordul elő. Még a sötétbőrűekben is kialakulhat további sötétedés, habár a változást esetleg nehéz észrevenni. A bőr elszíneződése nem fordul elő akkor, ha a mellékvese-elégtelenséget az agyalapi mirigy vagy a hipotalamusz elégtelensége okozza. Ezek olyan állapotok, melyekben az alapvető baj a kortikoszteroid-stimuláló hormon hiánya. Tünetek Az Addison-kór kialakulása után a beteg hamarosan gyengének, fáradtnak érzi magát, és szédül, ha ülés vagy fekvés után feláll. A bőr sötét lesz; ez a sötétség lebarnulásnak tűnhet, de napnak kitett és ki nem tett területeken egyaránt előfordul.