Részletes keresés >>> Szálláshely Ajánló Figyelmébe ajánljuk... Úticél Látnivalók, kirándulóhelyek, leírások Belföldi kedvcsináló Utazás & szállás Budapest és környéke Dunakanyar Balaton Tisza-tó Fertő-tó Velencei tó Mátra Fürdők Gyógy és élményfürdők, uszodák, strandok Gasztronómia Vendéglátóhelyek, éttermek Sport, aktív pihenés & szállás Kerékpáros útvonalak Kaland- és élményparkok Síterepek, sípályák Hová utazzunk? Mit nézzünk meg? Duna ipoly nemzeti park jelképe. Tájegységek, kirándulóhelyek Nemzeti parkok Állatkertek Magyarország csodái Borturizmus, borvidékek, borutak Várak, erődök Látnivalók, leírások, cikkek hirdetés feladása Szálláshirdetés kiemelése Akciós ajánlat meghirdetése D una-Ipoly Nemzeti Park Szállások a Duna-Ipoly Nemzeti Park közelében >>> Vendéglátóhelyek, éttermek a Duna-Ipoly Nemzeti Park közelében >>> A Duna-Ipoly Nemzeti Park hazánk leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike. 1997-ben alakították a korábbi pilisi és börzsönyi tájvédelmi körzetekhez kapcsolva az Ipoly érintett szakaszát és ártereit.
Sziklamászáshoz, tájékozódási versenyek rendezéséhez a nemzeti park igazgatóságának engedélye szükséges. A védett területen sátorozni, táborozni csak a kijelölt táborhelyeken szabad. Tüzet csak a kijelölt tzrakóhelyeken szabad gyújtani. Külön ki kell hangsúlyozni a vizek védelmének, szennyezésük elkerülésének fontosságát. A nemzeti park területén nincs intézményes szemétgyjtés, illetve szemétszállítás, arról minden látogatónak önmagának kell gondoskodnia. Célunk mindnyájunknak, utódainknak is megrizni a Börzsöny még csodálatosan szép mai állapotát, természeti értékeinek gazdagságát. Bízunk abban, hogy közös akaratunk eredményeképpen a hegység a bakancsos turizmus kedvelt célpontja marad. A Duna-Ipoly Nemzeti Park. A legfontosabb címek és telefonszámok: Királyréti Természetvédelmi Oktatóközpont Cím: 2624 Szokolya, Királyrét Telefon: +3635/364-356, +3660/311-508 Fax: +3635/364-356 Börzsönyi Iroda Diósjen, Öreghegy dlt Levélcím: 2643 Diósjen Pf. : 7. Forrás: Börzsöny és az Ipoly völgye turistaatlasza
A hegyvidéki rétek ősszel nyíló, védett növénye a kornistárnics, vagy más néven encián. A terület érdekes növénye a szelídgesztenye, amelyek első példányait a történetíró Bél Mátyás szerint a ázadban, Róbert Károly uralkodása alatt telepítették be a térsé gesztenyés erdő ma a börzsönyi és a pilisi oldalon is van, köztük jó néhány nagyméretű és időskorú famatuzsálem. A Szentendrei-sziget ártéri rétjein helyenként tömeges az őszi kikerics. A mélyebb fekvésű helyeken láprétek, mocsárrétek alakultak ki, a sziget déli részén szibériai nőszirom állománnyal. Az Ipoly-völgy ártéri rétjeinek értékes növénye a réti iszalag. 2015 - Duna-Ipoly Nemzeti Park – 2000 Ft színesfém emlékérme - kapszulában, certi + MNB ismertető - Numizmatika, Pénz, Érme | Galéria Savaria online piactér - Régiségek, műalkotások, lakberendezési tárgyak és gyűjteményes darabok. A legszebb társulásoknak tekinthetők az égerláp-erdők két kiemeltenfontos fajjal, a szálkás pajzsikával és a fekete ribizlivel. A Duna két partján jellegzetes ártéri társulásokat figyelhetünk meg, míg a hegyek legjellemzőbb növénytársulásai a gyertyános-tölgyesek és a bükkösök. Védett állatok Az élőhelyek sokféleségének köszönhetően a nemzeti park állatvilága isváltozatos, fajokban gazdag.
Legmagasabb pontja a Csóványos (938 m). A hegység 300–350 forrása bővizű patakokat táplál. A Pilis karbonátos kőzetekből épül föl, legnagyobb tömegben dachsteini mészkőből és fődolomitból. Ezek a kőzetek a felső triász tenger sekély, lagúnáiban rakódtak le, mintegy kétszázhúsz-kétszáz millió évvel ezelőtt. Jellemzőek rá az északnyugat-délkeleti csapású, meredeken megbillent sasbércek, amelyek délnyugati oldalai meredekek, rajtuk kopár mészkő - és dolomitlejtőkkel, északkeleti oldaluk viszont enyhe lejtésű. Délkelet felé haladva a triász kőzeteket oligocén hárshegyi homokkő fedi. A hegység több mint 400 karsztos és hidrotermális eredetű barlangot rejt magában, köztük Magyarország harmadik leghosszabb barlangját, a Leány-Legény-barlangrendszert (Ariadne-barlangrendszer). Duna-ipoly nemzeti park domborzata. A legmagasabb kiemelkedés, a Pilis 757 méteres magasságával az egész Dunazug-hegyvidék legmagasabb tagja. A Visegrádi-hegység andezitvulkáni eredetű; geológiailag nem különül el a Börzsönytől, ezért a geológusok az Északi-középhegység részének tekintik.