A kovászos uborka elkészítése könnyebb, mint gondolnád. Érdemes most beszerezni friss uborkát a piacon, és néhány nap múlva már eheted is. Hozzávalók 4 személyre 2 kg közepes méretű uborka 2 l víz 15 dkg kenyér 5 dkg só 1 csomag kapor 1 fej fokhagyma 0, 5 teáskanál bors 2, 5 literes üveg Az üveget alaposan fertőtlenítsd ki. Mosd le a kaprot, majd jó alaposan, legalább négy-öt vízben a kovászolni való uborkát. A végeiből csípj le egy kicsit, hosszában vágj bele négy-négy csíkot. Ez azért szükséges, hogy a sós víz majd jól át tudja járni. Először a kaprot tedd az üveg aljába, majd rendezd el benne az uborkákat is függőlegesen, szorosan egymás mellé. Tedd rá a megpucolt fokhagymagerezdeket és a borsot. Keverj két liter meleg vízhez körülbelül két evőkanál sót, öntsd az uborkára. Fontos, hogy teljesen ellepje. A tetejére pedig rakd a kenyeret. Az üveget fedd le, majd vidd ki napos helyre. Éjszakára is hagyd ott. Három nap múlva kóstold meg, ha elég sós, és az íze is jó, elkészült.
Azt tudnod kell, hogy a házi koviubi mindig puhább a boltihoz képest, amiben són és fűszeren kívül lehet akár borkén is, hogy roppanós maradjon a zöldség. A ropogós kovászos uborka talán a legegyszerűbben elkészíthető savanyúság, amihez semmi bonyolult eszköz vagy alapanyag sem kell. Egy 4, 2 literes üveghez: 3 l víz 6 dkg só (kb. 4 evőkanál) 2, 5 kg kígyóuborka (kovászolni való) 2 csokor kapor 1 db kenyérsercli (vagy 1 krumpli, vagy 1 evőkanál liszt) Ízlés szerint extra fűszerek: 6 db fokhagymagerezd 1 evőkanál szemes bors 3 szelet torma 2-3 meggyfalevél 2-3 babérlevél A vizet kimérjük egy lábosba, sózzuk, felforraljuk, majd hagyjuk kihűlni. Az uborkákat kicsit átmossuk, majd beáztatjuk bő, hideg vízbe 2 órára, hogy minden por leázzon róla és a felszívott víztől keményebbek legyenek. Az áztatás leteltével, alaposan lesikáljuk őket egyesével. Az uborkák két végét levágjuk és keresztben behasítjuk majdnem végig, majd elforgatva a másik végéről is bemetsszük, de nem teljesen végig. Így alakul ki ez a jellegzetes kovászos uborka vágás.
2017. június 18. Egy jó kovászos uborka mindig jól jön a háznál, ráadásul igazán egyszerű az elkészítése. Kissé fanyar, savanykás, ugyanakkor édes és erjedt. Nézzük, hogyan készül! Hozzávalók 1 kg friss uborka 10 gerezd fokhagyma szemes bors kapor só egy szelet kenyér egy nagyobb befőttesüveg Fotó: Pixabay/ CCO Public Domain Elkészítés Megvesszük a kovászolni való uborkánkat, amit alaposan megmosunk, majd levágjuk a két végét. Az uborkát akár be is lehet vágni, ez ízlés dolga. Egy nagy üvegnek az aljára teszünk két csokor kaprot és fokhagymákat (összevágva). Utána jöhet egy kiskanálnyi fekete bors. A sóval kapcsolatban általában az a szabály, hogy egy ötliteres üveget ha teleteszünk uborkával, akkor annyi víz fér el benne, amihez három evőkanál sót adunk. Van, aki felforralja a vizet vagy hideg vizet használ. A kenyér erjedése a hőmérséklettől fog elindulni, ezért ha napra nem is, de mindenképpen meleg helyre kell tennünk. Kenyér helyett használhatunk káposztát is. A fűszerezés a kovászos uborka esetében legalább annyira megosztja az embereket, mint egy jó lecsónak a receptje.
A kovászos uborka az uborka tejsavas erjesztésével előállított savanyúság. Elkészítése [ szerkesztés] Néhány recept szerint kovászoláshoz a 8-10 cm-es fürtös csemegeuborka a legmegfelelőbb, [1] mások szerint ezzel ellentétben a kovászolni való uborka 10 centi hosszúságnál és 3 centi átmérőnél kezdődik. [2] A megtisztított uborkákat sós vízbe helyezik, amit beoltanak egy kenyérdarabbal, majd 25-30 °C feletti hőmérsékletű helyre teszik és legalább 30 órán át állni hagyják. Kell még hozzá egy csokor friss kapor, kiskanál fekete bors, néhány gerezd fokhagyma. További opcionális fűszerek lehetnek: torma, csombor, erős paprika, zellerszár, koriandermag, mustármag. [3] A meleg hatására az uborka tetejére helyezett kenyérből tejsav jön létre. Az általános vélekedéssel szemben a napfény nem kötelező, csak a meleg. Az erjesztéssel az uborkában hasznos baktériumok fejlődnek ki. A tejsav a bélflóra és a gyomor egészséges működésére jó hatással van. A kovászos uborka magnéziumot, vasat, káliumot, foszfort, kalciumot, valamint C-, A- és B12-vitamint tartalmaz.
Ezután nincs más dolgunk, mint kitenni a gyermeket a napra és megfeledkezni róla két három nap erejéig (haha). Itt fontos elmondanom, hogy olyan időszakot válasszunk, amikor várhatóan tartósan meleg idő lesz. Ugyanis az erjedési folyamathoz elengedhetetlen a magas hőmérséklet. Legjobb a 30 fok feletti igazi nyári hőség. És tényleg érje a nap az üveget. Ha így történik, akkor akár már két nap múlva falatozhatunk a saját, házi kovászos uborkánkból! Honnan tudom, hogy elkészült a kovászos uborka? A leglátványosabb jel, amikor zavarossá válik a víz, egészen fehéres színe lesz. Ehhez azért két nap még hőségben is mindenképpen kell. Ha már apró buborékok is megjelennek, amik az aljáról felfele úsznak, akkor szinte biztosak lehetünk benne, hogy elkészült a kovászos uborkánk. Azonban a puding próbája az evés! Nyugodtan vegyünk ki egy darabot és kóstoljuk meg, ugyanis száz százalékosan csak így fogjuk tudni megállapítani, hogy jó-e már. Amennyiben érezzük azt az enyhén ecetesre emlékeztető, fanyar, fokhagymás ízt, akkor hozzuk be kintről.
Az üvegedény aljára teszem a fűszereket (rendszerint szárított fűszert használok), és függőlegesen belerakosgatom az uborkákat. Vizet teszek oda forrni, és jól megsózom. Fontos, hogy a víz nagyon sós legyen, hogy az uborka tudja magába szívni. A nyelvem hegyével meg szoktam kóstolni, nagyon sósnak kell éreznem. A mikor a sós víz forrni kezd, leveszem a tűzről és rögtön az uborkákkal megrakott üvegedénybe töltöm. Mindezt lassan, óvatosan teszem, nehogy elpattanjon az üveg a forróságtól. Felöntöm annyira, hogy a víz ellepje az uborkákat. A tetejére teszek egy darab kenyeret, és meleg, napos helyre teszem. 24 óra után leszűröm, az uborkákat egy dobozba teszem, felöntöm a levével és beteszem a hűtőbe. Hidegben tartva akár két hétig is ropogós marad. Ha véletlenül túlsózom, akkor leszűrés után egy kevés levet teszek az uborkákra a saját levéből, hogy a fűszeres léből is maradjon rajta egy kevés, de körül-belül a háromnegyedét sima hideg vízre cserélem. Így az uborka veszíteni tud a sósságából.